"in hoc signo vinces"




A héber kabbala szerinti "Isten 72 szellemének" kozmikus forrásai

"in hoc signo vinces"

Beitragvon Klaus Matefi » Mo 27. Mai 2013, 21:59

Klaus Matefi
"in hoc signo vinces"




Az Afrikában született keresztény írók és egyházatyák, Caesareai Euszébiosz püspök és Lactantius által készített utólagos beszámolók azt igyekeztek sugallni az utókor számára, mintha Nagy Konstantin (I. Constantinus - Gaius Flavius Valerius Aurelius Constantinus; i.sz. 272-337) nevéhez fűződött "vízióval" kapcsolatos jel, amihez az "Εν τούτω Νίκα" ("in hoc signo vinces" - "E jelben győzni fogsz!") jelmondat is csatlakozott úgymond, egy kereszt lett volna.

Ez a jel úgymond a Chi-Rho (Konstantin keresztje) volt, ami felkerült a labarumra (hadilobogóra, jelvényre) is. I.sz. 314-től a konstantini pénzek hátoldalán az említett jelkép volt látható:

http://lexikon.katolikus.hu/L/labarum.html
labarum (lat.):
A konstantini ~ról korabeli érmék tanúskodnak. A ~ csúcsára a római sas helyére aranykoszorúba foglalt, drágaköves →Krisztus-monogram, a bíborszínű bársony lobogóra a cs. és két fia mellképe v. a látomás felirata került. - Ez a ~ a birodalom Ny-i részének császári, 324-től az egész Római Birod. birodalmi zászlója lett. 50 katonából álló díszőrség kísérte. Julianus apostata elvetette, Jovianus cs. ismét tisztelet tárgyává tette. A konstantinápolyi cs. palotában őrizték. - 314-től a konstantini pénzeken, szarkofágokon és az ún. probus diptychonon (Aosta) látható.

Link
Kép

Link
Kép

Kép

Kép

Kép

Kép

Link
Kép

Link
Kép

Link
Kép

Kép
A későbbiek folyamán a labarumon Konstantin fiainak az arcképei voltak láthatóak. Három fiúgyermeke volt - Konstantin II. (316-340); II. Constantius (317-361); Constans (~320-350):

Link Kép

Kép

Nagy Konstantin fiának, II. Constantiusnak az uralkodása alatt vert pénzérme a "HOC SIGNO VICTOR ERIS" ("Ennek a jegyében leszel győztes") felirattal:

Link
Kép
Constantius II. (350-351 AD). Inscribed with "HOC SIGNO VICTOR ERIS" (In this sign, conquer), and Constantius holding the Labarum (Chi-Rho Christogram standard), similar to Constantine's vision.

Nagy Konstantin halála után 13 évvel, i.sz. 350-ben a Magnentius (i.sz. 303 - 353) ellencsászárt ábrázoló pénzérméken, illetve más egyéb képzőművészeti alkotásokon a Chi-Rho mellé már odakerült az "A" és a görög "ω" betű is:

Link
Kép

Link
Kép

Kép

Link
Kép

Kép

Link
Kép

http://ujember.katolikus.hu/Archivum/20 ... /0701.html
2005.01.23
LXI. évf. 4. (2945.)
Az ókeresztény múlt nyomában - Pécsett

Kép

A kerek, 8 centiméter átmérőjű, áttört bronzöntvény vázát Krisztus nevének görög kezdőbetűi, az X és a P - a H és az R latin megfelelői - alkotják. A betűszárak által hat részre tagolt kör cikkelyei közül kettőben az alfa és az ómega - a görög ábécé első és utolsó betűi -, a kezdet és a vég Jézus által önmagára is vonatkoztatott ("Én vagyok az Alfa és az Ómega") jelképei olvashatók.

Ezt követően vált a Chi-Rho szabályos kereszt formájúvá, amit azóta joggal nevezhetnek Krisztus-monogramnak (Christogramnak):

Link
Kép
Egy szarkofág az i.sz. 6. századból

Kép

Link
Kép
Jesus at ‘Judgment Day’ inside a Vesica Pisces (Age of Pisces) and surrounded by the four signs Leo, Taurus, Aquarius and Scrorpio (Eagle) with the Chi-Rho on top. Cathedral Lisieux, France.

Link
Kép
Justin I (518 - 527 AD)
AE Pentanummium
Mint: Constantinople
SBC 75
13 mm.
2.29 gm.

Nagy Konstantin "látomása" az újkor egyik kiemelkedő festőjének, Raffaelnek az elképzelése alapján (Konstantin víziója: "In hoc signo vinces"), aki az alábbi módon ábrázolta az említett égi eseményt:

Link
Kép
Raffael: Die Vision des Konstantin: "In hoc signo vinces", 1520-1525, Sala di Constantino im Vatikan

Dr. Szántó Konrád "A Katolikus Egyház története" című három kötetes munkájában így vélekedik a Konstantinnal kapcsolatba hozott “vízióról”:

Dr. Szántó Konrád: A Katolikus Egyház története (1983) ISBN 963 363 415 6
(I./135.old.) Konstantin, aki rokonszenvezett egy szinkrétista izű monoteizmussal, 310-ben Maximianus bukása után a Sol invictust, a legyőzhetetlen napistent, mint minden isten fölött álló legfőbb istent választotta magának védnökül.

Vallási fejlődésének újabb állomásához Maxentiusszal való összeütközés idején jutott. A döntő összecsapás előtt egy álom hatására, mely arra intette, hogy a keresztények égi Istenének és üdvösségét hozó jelének védelmében induljon a csatába, valóban kereszt alakú monogrammal látta el katonái pajzsát, Konstantin, akiben a pogány és keresztény elemek küzdöttek egymással, a keresztben elsősorban mágikus védelmi eszközt látott, ezért vette át azt. A csodás látomása, amely a hadjárat elején egy késő délutánon történt volna, amikor a nap felett a kereszt fénylő jelét látta, körülötte a következő felírással: "Tuoto nika" (Ezzel győzzél!), minden valószínűség szerint csak legenda, melyet Euszebiosz a 337-ben elkészült "Vita Constantini"-ben "konstantin élete" c. művében írt le.

Szántó szerint tehát Euszebiosznak püspöknek a "Vita Constantini" (Konstantin élete) című könyvében említett Konstantin égi látomása csupán egy legenda kell legyen... Viszont a másik egyházi írónak, Lactantiusnak azt a magyarázatát elfogadja, ami arról számol be, hogy Nagy Konstantinnak a Milvius-hídnál Maxentiussal (Maximianus róma császár fiával, Konstantin sógorával) történt ütközete előtti álmának (Istennek egy égi jelét - "caeleste signum" - látta úgymond álmában) a hatására jelképként a katonái pajzsaira és a lobogókra a Chi-Rho-t festettette fel. Gondoljunk csak arra, hogy egy döntő összecsapás reggelén, teljes harckészültség közepett az egész hadseregnek azzal kellett volna foglalatoskodnia, hogy egy feltehetőleg korábbi jelkép helyett egy újat mázoljanak fel...

A Konstantin látomásának szerintem nem lehetett közvetlen köze a Názáreti Jézus keresztjéhez, de a "visszajövetelével" kapcsolatosan 1999.08.11-én realizálódott napfogyatkozással hatásfokozott kozmikus kereszthez sem, mivel az első (a Neptunuszt és Plútót ignorálva) egy T-kereszt volt, az utóbbi pedig egy szabályos kereszt:

Jézus keresztre feszítése:
25.04.01. 22:19 UT +2.00 Jeruzsálem, Vasárnap (3785.Nisan 14/15. - Peszách ünnepe!)
Nap-Mars-Szaturnusz konjunkció:9,8°/10,8°/4°Kos; -Hold oppozíció:9,8°Mérleg; -Uránusz quadrat:9,7°Rák;
-Neptunusz-Plútó oppozíció:12,9°/9°Bak
(6,8°/8,9°)

1999.08.11. 12:09 UT
Nap-Hold konjunkció:18,4°Oroszlán; -Uránusz oppozíció:14,7°Vízöntő; -Mars quadrat:16,9°Skorpió; -Szaturnusz oppozíció:16,9°Bika
(3,7°)
(teljes napfogyatkozás!)
- A Napbaöltözött Asszony (Fekete Madonna) megszüli a gyermekét (Jelenések könyve 12,9-13).
- A holtak "első feltámadása" (Jelenések könyve 20,5).
- II. János Pál pápa szerint Európának az Úrral történt találkozása.
- Jézus "második eljövetele", ami valójában az ószövetségi messiásnak, Immánuelnek volt a születése (Ézsiás 7,10-14; 11,1-3; 66,7-8; Mikeás 5,1-2; Jelenések könyve 12,5).
- Az asztrológiában, kabbalahban, hermetikus ismeretekben és a héber nyelvben is járatos Nostradamus, aki a Prieuré de Sion titkos társaságnak a tagja volt, szintén erre az égi eseményre hívta fel már évszázadokkal korábban a figyelmet (Centuriák X. 72.), ami a "rettegés nagy királyának", JHVH-kozmikus Krisztusnak kellett az eljövetelét eredményezze.


Istennek az égi jelei az égen, helyesebben a Zodiákusban figyelhetőek meg. A korábbi uralkodók mellett tanácsadóként mindig tevékenykedtek hozzáértő asztrológusok is, akiknek a tanácsai alapján cselekedtek általában az uralkodók, pl. az ütközetek megfelelő időpontjainak a megválasztásával kapcsolatosan.

Feltétlenül érdemes alaposabban megvizsgálni Lactantiusnak és Euszebiosznak az eltérő magyarázatait a Konstantinnal kapcsolatba hozott égi jelet illetően.

Lactantius a "De mortibus persecutorum" művében beszámolt Konstantin uralkodása ötödik évének a végén, október 27-én éjjel történt álmáról, ami szerint Isten megparancsolta a számára, hogy a másnapi ütközetben a görög Ch (X) betűt vízszintesen fektetve jelvényként használják... A szövegben szerintem nincsen szó arról, hogy a szintén görög R (P) betűt is hozzátegyék...:

http://www.unifr.ch/bkv/kapitel500-43.htm
Bibliothek der Kirchenvater
Laktanz († nach 317)
Von den Todesarten der Verfolger
(De mortibus persecutorum)
44. Sieg Konstantins über Maxentius, 312.
Bereits war der Bürgerkrieg zum Ausbruch gekommen. Maxentius hielt sich innerhalb Roms, denn ein Götterspruch verkündete ihm den Untergang, wenn er den Fuß vor die Tore der Stadt setzen würde. Doch ließ er den Krieg durch tüchtige Feldherren führen. An Streitkräften war Maxentius überlegen; denn er hatte das Heer seines Vaters von Severus überkommen und sein eigenes Heer jüngst aus dem Lande der Mauren und Gätuler herbeigezogen1 . In der ersten Schlacht behielt das Heer des Maxentius die Oberhand. Da faßte Konstantin neuen Mut, und zu Sieg oder Tod entschlossen, rückte er mit der ganzen Macht gegen die Stadt heran und lagerte sich gegenüber der Milvischen Brücke. Es stand der Tag bevor, an dem Maxentius die Herrschaft angetreten hatte. Es war dies der siebenundzwanzigste Oktober; die Feierlichkeiten seiner fünfjährigen Regierungszeit gingen zu Ende2. Konstantin ward im Traume ermahnt, das himmlische Zeichen Gottes auf den Schildern anbringen zu lassen und so die Schlacht zu beginnen. Er kommt dem Befehle nach, und indem er den Buchstaben X wagerecht legte und die oberste Spitze umbog, zeichnete er Chi / Christus auf die Schilde. Mit diesem Zeichen gewaffnet, greift das Heer zum Schwert.

1: Nach der Unterwerfung Afrikas, das sich unter einem gewissen Alexander erhoben hatte. Das Heer des Maxentius wird auf 190 000 Mann, das Heer Konstantins auf 100 000 angegeben.
2: Maxentius hatte am 27. Oktober 300 die Herrschaft angetreten.

--Október 27-e volt, az ötödik éves kormányzási idejének az ünnepei véget értek. Konstantin álmában lett figyelmeztetve az Istennek az égi jelét a pajzsokra felszerelni hagyni, és így kezdeni a csatát. Követte az utasítást, és az X betűt vízszintesbe fektette és a felső csúcsát lehajlította, felrajzolta a Chi / Krisztust a pajzsokra. Ezzel a jellel felfegyverkezve ragadt a sereg a kardot.--

http://www.intratext.com/IXT/LAT0268/_P18.HTM
Lucius Caecilius Firmianus Lactantius
De mortibus persecutorum
XLIV.
1. Iam mota inter eos fuerant arma civilia. Et quamvis se Maxentius Romae contineret, quod responsum acceperat periturum esse, si extra portas urbis exisset, tamen bellum per idoneos duces gerebatur.
2. Plus virium Maxentio erat, quod et patris sui exercitum receperat a Severo et suum proprium de Mauris atque Gaetulis nuper extraxerat.
3. Dimicatum, et Maxentiani milites praevalebant, donec postea confirmato animo Constantinus et ad utrumque paratus copias omnes ad urbem propius admovit et a regione pontis Mulvii consedit.
4. Imminebat dies quo Maxentius imperium ceperat, qui est a.d. sextum Kalendas Novembres, et quinquennalia terminabantur.
5. Commonitus est in quiete Constantinus, ut caeleste signum dei notaret in scutis atque ita proelium committeret. Facit ut iussus est et transversa X littera, summo capite circumflexo, Christum in scutis notat. Quo signo armatus exercitus capit ferrum.

I.sz. 312. október 27-én és a környékén semmi érdemleges égi konstelláció nem volt.

A konstantini pénzérméket csak i.sz. 314-től látták el a Chi-Rho jellel, a kereszt nem volt szabályos (90°), hanem ~60°-os, illetve ~120°-os szöget zártak be a szárai, tehát valóban úgy nézett ki, mint ahogy azt Lactantius említette, azaz egy elfektetett X, középre pedig bekerült a P (Rho) betű.

A Magyar Katolikus Lexikon Dr. Szántó Konrád magyarázatával szemben azt állítja, hogy Konstantin még a Milvius-hídnál lezajlott csata előtti álmát megelőzően az égen egy kereszt jelét látta, a "TOUTÓ NÍKA", azaz "E jelben győzz!" felirattal együtt, amiről megesküdött Euszebiosznak:

http://lexikon.katolikus.hu/L/labarum.html
labarum (lat.): 1. római hadi jelvény, dárdanyelet keresztező rúdról függő, négyzet alakú kis lobogó. - 2. Nagy →Konstantin a milviusi csata előtt a napkorong fölött a kereszt jelét látta TOUTÓ NÍKA, 'e jelben győzz!' felirattal, s álmában azt az utasítást kapta Krisztustól, hogy ilyen ~ot vitessen csapatai előtt. Látomásáról Konstantin esküvel tanúskodott →Caesareai Euszébiosznak.

Egy nagyon lényeges információ az XP-vel kapcsolatosan, ami arra utal, hogy ez pogány jelképként is alkalmazásban volt:

http://de.wikipedia.org/wiki/Christusmonogramm
Christusmonogramm
Beachtenswert hierbei ist jedoch der Umstand, dass das Zeichen ΧΡ von einigen Gelehrten als Abwandlung heidnischer Zeichen für den Sonnengott angesehen wird. So heißt es in dem Buch The Crucible of Christianity von Arnold J. Toynbee: „Die Ligatur Chi-Rho war jedoch schon in christlichen und in heidnischen Texten verwendet worden“.
--Figyelemre méltó mindazonáltal ennél az a körülmény, hogy néhány tudós az XP jelet mint a Napisten pogány jelének a módosítását tekinti. Így mondja ezt Christianity von Arnold J. Toynbee a The Crucible című könyvében: "A Chi-Rho bibliográfiája azonban már a keresztény és pogány szövegekben alkalmazták".--

http://www.lokis-mythologie.de/symbole.html
http://www.derkleinegarten.de/grabmal_d ... r.symb.htm
Richtiger ist: das XP war ursprünglich ein geheimes Christenzeichen, doch hat es
einen älteren heidnischen Ursprung: als Attribut des alten chaldäischen Himmelsgottes.
Dort geht das Zeichen auf die Ursprungsformen des heutigen Q und T zurück.

http://books.google.de/books?id=OtaMtKz ... &q&f=false
Erika Zwierlein-Diehl: Antike Gemmen und ihr Nachleben (2007) ISBN 3110194503
(S. 220) XP ist in seiner heidnischen Bedeutung ein Zeichen der aufgehenden Sonne; wahrscheinlich als "H(A)R"="Horus" verstanden werden, ferner is X als Zahl=600, das entspricht dem isopsephischen Wert von Osiris (in der Schreibung ...).

Frankfurter Allgemeine Zeitung
03.01.2009
Rolf Bergmeier
Constantin und das Christus-Monogramm
Auch auf die Gefahr hin, dass die gesamte althistorische Gelehrtenriege gequält auf schreit: Das mit bloßem Auge praktisch nicht identifizierbare sogenannte Christus-Monogramm am Helmbusch Kaiser Constantins (Silbermedaillon von 315 n. Chr.) ist mit großer Wahrscheinlichkeit weder ein Christogramm noch ein anderes christliches Symbol. Die Behauptung einer christlichen Symbolik wurde erst mals in den dreißiger Jahren durch den ungarischen Althistoriker und Numismatiker Andreas Alföldi ins Gespräch gebracht und in den fünfziger Jahren vor allem durch den Althistoriker Konrad Kraft wiederholt. Diese seither durchgängig als „opinio communis" verkündete Lehrmeinung hat Zweifel an dem als Christus-Monogramm gedeuteten Symbol praktisch nicht zugelassen. Diese Festlegung ist um so bemerkenswerter, da die heidnischen Motive auf dem Silbermedaillon im Gegensatz zum „Christogramm" vergleichsweise groß gestaltet sind: Auf der Rückseite des Medaillons hält Constantin eine Ansprache an sein Heer („adlocutio"), hinter ihm steht die ihn bekränzende Siegesgöttin Victoria, mehrfach größer als das angebliche Christogramm auf der Vorderseite. Und auf der Vorderseite erkennen wir einen Prunkschild mit dem zentralen Emblem der „lupa Romana", der römischen Wölfin mit den Zwillingen, dem traditionellen heidnischen Symbol aus der Gründungssage Roms. Das angeblich christliche Symbol geht also in der heidnischen Symbolik völlig unter. Victor Gardthausen hat bereits 1924 in einer gründlichen Untersuchung über die antiken Monogramme den mehrstrahligen Stern mit darüber gesetzten Diskos/ Halbdiskos der Sonne (XP) als ein „uraltes Symbol des Orients" nachgewiesen und eine Fülle von Belegen für die Verwendung der XP-Ligatur in Inschriften und auf ägyptischen und .griechischen Münzen geliefert. Gardthausen deutet das XP bis 312 n. Christus als rein heidnisches Sonnensymbol und bis 337 n. Christus als ein Symbol im Übergang, als „heidnisch-kaiserlich-christlich".

A korábban bemutatott pénzérmék igazolják, hogy az A és a görög "ω" betű csak Konstantin halálát követően, megközelítőleg másfél évtizeddel később került fel az XP jel mellé, ezzel igyekezve egyértelműen utalni a Biblia Krisztusára (JHVH-ra).

Konstantin pénzein i.sz. 310-től jelent meg a Sol Invictus, azaz a legyőzhetetlen Napisten, a görög Héliosz, amikorra tehető az “égi jelnek a látomása“ is:

Link
Kép

Kép
Kép

Kép
Kép

Kép
Kép

Sol Invictus i.sz. 325-ig megtalálható volt a Konstantin uralkodása alatt kiadott pénzek némelyikén.
Ezt a Istent általában négy ló által húzott fogaton ábrázolták:

http://de.wikipedia.org/wiki/Sol_%28Gott%29
Sol ist der antike römische Sonnengott. Bekannt ist er vor allem in seiner seit dem 2. Jahrhundert n. Chr. gebräuchlichen Erscheinungsform als Sol Invictus (lateinisch „unbesiegter Sonnengott“, oft ungenau übersetzt als „unbesiegbarer Sonnengott“). Sol entspricht zwar dem griechischen Helios, mit dem er auch ikonographisch Übereinstimmungen zeigt, aber er ist nicht aus der griechischen Religion übernommen, sondern einheimischen Ursprungs.

Kép
Münze des Kaisers Probus (276–282) mit Sol Invictus auf einer Quadriga

Als Geburtstag des Invictus (dies natalis Invicti) galt schon im 3. Jahrhundert der 25. Dezember.

Kaiser Konstantin der Große war nach der Überwindung seines Gegners Maximian im Jahr 310 ein besonders eifriger Verehrer des Sol Invictus, den er anscheinend mit Apollo gleichsetzte.
Er sah sich als irdischen Repräsentanten des Sonnengottes, unter dessen unablässigem Schutz er zu stehen glaubte. Seine Münzprägung lässt seine enge Verbindung mit dem Gott erkennen. Nach seinem Sieg über den Usurpator Maxentius in der Schlacht an der Milvischen Brücke im Jahr 312 verwendete Konstantin weiterhin solare Motive, ersetzte aber die traditionelle religiöse Terminologie durch eine unbestimmtere. So hob er auf seinem Triumphbogen den Sol Invictus noch bildlich hervor, nahm aber in der Inschrift des Bogens nicht namentlich auf ihn, sondern nur auf eine namenlose „Gottheit“ (divinitas) Bezug. Unter dieser Gottheit konnte Sol, aber auch die oberste Gottheit der neuplatonisch orientierten Philosophen oder der Gott der Christen verstanden werden. Nach dem Sieg über den Rivalen Licinius im Jahr 323 und der Erringung der Alleinherrschaft endete die Prägung von Sol-Münzen weitgehend; die letzte bekannte Sol-Münze stammt aus dem Jahr 325.

Religionsgeschichtlich bedeutsam ist die Übereinstimmung des Sol-Feiertags am 25. Dezember mit dem christlichen Weihnachtsfest. Der Tag der Geburt Christi ist unbekannt; die Festlegung auf den 25. Dezember erfolgte erst in der ersten Hälfte des 4. Jahrhunderts, nach der Konstantinischen Wende; diese Datierung findet sich erstmals im so genannten Chronographen von 354. Früher waren rein spekulativ verschiedene andere Tage angenommen worden.

Néhány évvel korábbi kiadású római pénz, rajta a Sol Invictus:

Link
Kép
Aureliano con la corona radiata, su una moneta di bronzo argentato rinvenuta a Roma, 274-275

Szerintem meg lehet az eddigiek alapján minden kétséget kizárva azt állapítani, hogy Párizsban, a Carrousel-diadalív (Arc de Triomphe du Carrousel) tetején található, négy ló által húzott fogatot szintén Sol Invictus, azaz Héliosz Napisten vezeti:

Link
Kép
Der Arc de Triomphe du Carrousel mit Blick entlang der axe historique nach Westen auf sein bekannteres Gegenstück und den Obelisken.

Link
Kép
La copie du quadrige des Chevaux de Bronze de Constantin Ier.

Az előbbi képből kinagyított kosfej részlet az egyiptomi, thébai Ámon (Ámun, Ámon/Ámun-Ré) teremtő Istennek a jelképe. Ámon azonos Mardukkal, Zeusszal, Jupiterrel, JHVH-val, kozmikus Krisztussal, Wotan/Odinnal, stb..

Párizsban az említett diadalív a Charles De Gaulle tér közepén helyezkedik el, merőlegesen az ezt átszelő úgynevezett Axe Historique-re (Avenue Charles de Gaulle, Avenue da la Grande Armée, Avenue des Camps-Elysées), ami a Place de la Concorde-on lévő obeliszkig Avenue des Champs Elysées néven ismert. Ezt a valójában kozmikus misztériumot rejtő útirányt a Louvre múzeum zárja, előtte az üvegpiramissal.

Az egyiptomi luxori templom bejárata előtt eredetileg két obeliszk állt, az egyiket (23 méter magas, 230 tonna súlyú) Párizsba szállították, és az említett Place de la Concorde-on állították fel 1836 október 25-én, ami azóta is ott áll. A luxori templomot a "karnaki Ámon déli háremének" nevezték.
1998-ban az obeliszk tetejét egy 3,6 méter magas aranyozott bronz csúccsal látták el.

Az említett teremtő“ isteneknek (Marduknak, Ámonnak, Zeusznak, Jupiternek, JHVH-nak, kozmikus Krisztusnak, Wotan/Odin, stb.) a leghatásosabb szellemi forrása a már említett és bemutatott 1999.08.11-én realizálódott napfogyatkozással hatásfokozott kozmikus kereszt volt.

Ez a kozmikus konstelláció a Shem ha-Mephorash-nak ("Isten 72 szellemének") a leghatásosabb forrása. A napfogyatkozás árnyéka középvonalának a haladási iránya megegyezik az említett Axe Historique irányával!

Visszatérve Sol Invictushoz, az alábbi három ókori zsinagóga mozaikpadlóján látható Zodiákusok közepén is a legyőzhetetlen Napisten (Helios) lett megörökítve, a négy ló által húzott fogaton:

Link
Kép
Béth Alpha zsinagóga

Link
Kép
Tibériász zsinagóga

Link
Kép
Cippori zsinagóga

Konstantin pénzein nem véletlenül éppen i.sz. 310-től jelent meg a Sol Invictus, azaz a legyőzhetetlen Napisten ábrázolása.
I.sz. 310-ben Konstantin, helyesebben az asztrológusai egy olyan égi jelet láthattak a Zodiákusban, ami valamilyen módon kapcsolatba hozható kellene legyen a Konstantin által jelképként alkalmazott Chi-Rho-val.
I.sz. 309-ben illetve 310-ben az alábbi figyelemre méltó konstellációk jöhettek szerintem csak számításba, melyeket egyaránt a Shem ha-Mephorash ("Isten 72 szelleme") kozmikus forrásait felépítő égitestek (Nap, Hold, Mars, Szaturnusz, Uránusz) alkottak a Zodiákusban:

309.12.03. 22:22 UT +1.00 Trier
Nap-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:12,6°/11,6°/14,4°Nyilas; -Hold oppozíció:12,6°Iker; -Mars quadrat:17,7°Szűz
(6,1°)

310.10.09. 10:30 UT + 1.00 Trier
Nap-Hold
-Neptunusz konjunkció:16°/16°/10,4°Mérleg; -Mars-Szaturnusz-Uránusz sextil:15,2°/15,9°/15,5°Nyilas
(0,8°/5,6°)

Konstantint valószínűleg az utóbbi égi konstelláció motiválhatta az általa alkalmazott jelkép bevezetésére. A vizszintes X utalt a kifejezetten pontos sextilre, ami az öt lényeges égitestet vizsgálva 0,8°-on belül (!) realizálódott, a Nap-Hold együttállás 60°-os szöget bezárva a Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkcióval. A P betű felső szára pedig feltételezésem szerint a "végidőkre", azaz napjainkra (1999.08.11-re) létrejött kozmikus keresztre utalhatott, aminek a Nap-Hold konjunkciója, napfogyatkozást eredményezve az Oroszlán 18,4°-ban történt, és ami úgymond "Jézus második eljövetelét" kellett volna eredményezze, ehelyett viszont JHVH-kozmikus Krisztus (Nostradamus: "rettegés nagy királya" - Centuriák X. 72.) jött el, akinek a megérkezésére hívta fel már 1996-ban kifejezetten Európa figyelmét II. János Pál pápa:

Távlatok- A Magyar Jezsuiták Folyóirata (1998/4)
(628-629. old.)Az újraegyesített Németországban tett apostoli látogatása során II. János Pál pápa Berlinben, 1996 június 23-án, vasárnap délben az úrangyala elimádkozásakor jelentette be az Európával foglalkozó különleges püspöki szinódus összehívását.

Csak az új evangelizálás, az Úrral való újabb találkozás élesztheti fel a reményt.

Lehetővé kell tenni, hogy a földrész nagy lelki erői mindenütt kibontakozhassanak, és megteremtsék a valódi vallási, társadalmi és gazdasági újjászületés korszakának feltételeit. Ez lesz az új evangelizálás gyümölcse.

Európa történelme, az emmauszi tanítványokhoz hasonlóan, az Úrral való találkozás felé halad.
Reménységünk oka nem saját képességeinkbe vetett bizalom, hanem a feltámadt Krisztus ígérete!

A Legenda Aurea arról tudósít, hogy Konstantin nem ismerte az említett égi jelet, ezért a "bálványok papjainak" a véleményét kérte ki ezzel kapcsolatosan, de úgymond azok se tudtak felvilágosítást adni. Néhány keresztény viszont azt bizonygatta neki, hogy a kereszt misztériumával kapcsolatos:

http://www.heiligenlexikon.de/Legenda_A ... indung.htm
aus dem Lateinischen von Richard Benz Hinweise zur "Legenda Aurea"
Von des heiligen Kreuzes Findung
Als das der Kaiser Constantinus vernahm, zog er aus und lagerte sich mit seinem Heer diesseits der Donau. Aber die Schar der Barbaren wuchs, und sie huben an über den Fluß zu setzen. Davon erschrak Constantinus gar sehr, denn er sah, daß er des anderen Tages mit ihnen müßte kämpfen. In der Nacht aber erschien ihm ein Engel, weckte ihn und sprach "Schau über dich". Da sah er auf, und sah ein lichtes Kreuz am Himmel, darauf stund in goldenen Lettern geschrieben "In diesem Zeichen wirst du siegen". Von diesem himmlischen Gesicht ward der Kaiser gar gestärkt; er ließ ein Kreuz machen, dem gleich, das ihm erschienen war, und ließ es vor seinem Heere führen, und ritt mit guter Hoffnung wider die Feinde: da kehrten die Feinde alle den Rücken und flohen, und wurden ihrer viele erschlagen. Darnach berief Constantinus alle Priester der Abgötter zu sich und fragte sie mit Fleiß, welches Gottes Zeichen das wäre. Da sprachen sie, sie kennten das Zeichen nicht. Es kamen aber etliche Christenleute zu ihm, die sagten ihm von dem Mysterium des Kreuzes und legten ihm den Glauben von der heiligen Dreifaltigkeit aus.

Caesareai Euszébiosz püspök két helyen is "keresztnek" állította be Konstantin "látomásának" a tárgyát Lactantius halála után, de maga is említést tett az X (Chi) betűről, amit nem lehet valójában szabályos keresztként kezelni:

http://www.unifr.ch/bkv/kapitel2025.htm
Eusebius von Cäsarea († um 340)
Vier Bücher über das Leben des Kaisers Konstantin und des Kaisers Konstantin Rede an die Versammlung der Heiligen
(Vita Constantini et Oratio ad coetum sanctorum)
Buch I
28. Gott gewährt Konstantin auf seine Bitte eine Erscheinung: er läßt ihn um die Mittagszeit am Himmel ein Kreuz aus Licht schauen mit der Inschrift, er solle durch dieses siegen.

Er rief also in seinen Gebeten diesen Gott an und flehte inständig zu ihm, er möge ihm offenbaren, wer er sei, und ihm zu dem bevorstehenden Unternehmen hilfreich seine Rechte reichen. Während der Kaiser aber so betete und eifrig darum flehte, erschien ihm ein ganz unglaubliches Gotteszeichen, das man wohl nicht leicht gläubig hinnehmen würde, wenn ein anderer davon berichtete; da es aber der siegreiche Kaiser selber uns, die wir diese Darstellung schreiben, lange Zeit hernach, als wir seiner Freundschaft und des Verkehres mit ihm gewürdigt worden waren, erzählt und sein Wort mit Eidschwüren bekräftigt hat, wer sollte da noch Bedenken tragen, der Erzählung Glauben zu schenken, zumal auch die Folgezeit der Wahrheit seines Wortes Zeugnis gab? Um die Stunde der Mittagzeit, da sich der Tag schon neigte, habe er, so sagte der Kaiser, mit eigenen Augen oben am Himmel über der Sonne das Siegeszeichen des Kreuzes, aus Licht gebildet, und dabei die Worte gesehen: „Durch dieses siege!“ Staunen aber habe bei diesem Gesichte ihn und das ganze Heer ergriffen, das ihm eben auf seinem Marsche, ich weiß nicht wohin, folgte und dieses Wunder schaute.

29. Der Christus Gottes erscheint Konstantin im Traume und befiehlt ihm, sich im Kriege eines Feldzeichens zu bedienen, das dem Kreuze nachgebildet sei.

Da sei er nun in Verlegenheit gewesen, was doch diese Erscheinung bedeute. Wahrend er aber dieses erwogen und noch lange darüber nachgedacht habe, habe ihn die Nacht überrascht. Da habe sich ihm nun im Schlafe der Christus Gottes mit dem am Himmel erschienenen Zeichen gezeigt und ihm aufgetragen, das am Himmel geschaute Zeichen nachzubilden und es bei seinen Kämpfen mit den Feinden als Schutzpanier zu gebrauchen.

30. Die Anfertigung dieses Kreuzeszeichens.

Nachdem dann der Kaiser gleich bei Tagesanbruch aufgestanden war, erzählte er seinen Freunden den geheimnisvollen Vorfall. Darauf berief er Künstler zu sich, die sich auf die Bearbeitung von Gold und Edelsteinen verstanden, setzte sich mitten unter sie, beschrieb ihnen die Gestalt des Zeichens und gab ihnen den Auftrag, dasselbe in Gold und Edelsteinen genau nachzubilden. Dieses Werk nun ließ der Kaiser selber auch uns einmal schauen, da Gott uns auch diese Gnade erweisen wollte.

31. Beschreibung des kreuzähnlichen Feldzeichens, das die Römer jetzt Labarum nennen.

Es war aber das Zeichen auf folgende Art verfertigt: ein langer goldüberzogener Lanzenschaft trug eine Querstange und hatte somit die Gestalt des Kreuzes; am oberen Rande des Ganzen war ein kunstvoll geflochtener Kranz aus Gold und Edelsteinen befestigt, in dem das Zeichen für den Namen des Erlösers angebracht war, zwei Buchstaben, die als Anfangsbuchstaben den Namen Christi bezeichneten, indem das P in der Mitte durch das X gekreuzt wurde1 . Eben diese Buchstaben trug der Kaiser für gewöhnlich in der Folgezeit auch auf seinem Helm. An der Querstange, die an den Lanzenschaft gesteckt war, hing ferner ein Stück Linnen herab, ein kostbares Gewebe, das mit bunt aneinander gesetzten, in den Sonnenstrahlen hell funkelnden Edelsteinen über und über besät und reich mit Geld durchwirkt war, ein unbeschreiblich schöner Anblick für jedes Auge. Dieses an der Querstange befestigte Linnen maß ebensoviel in die Länge wie in die Breite; der Längsschaft aber, der bis zum untern Ende eine beträchtliche Länge hatte, trug oben unmittelbar an dem Zeichen des Kreuzes, gerade am Ende des beschriebenen Gewebes, das goldene Brustbild des gottgeliebten Kaisers und in gleicher Weise das seiner Söhne. Dieses heilbringende Zeichen gebrauchte nun der Kaiser stets als Schutzmittel gegen jede Macht, die sich ihm feindlich entgegenstellte, und er befahl, daß das Abbild desselben allen seinen Heeren vorangetragen werde.

http://www.unifr.ch/bkv/kapitel2028-20.htm
Eusebius von Cäsarea († um 340) - Vier Bücher über das Leben des Kaisers Konstantin und des Kaisers Konstantin Rede an die Versammlung der Heiligen (Vita Constantini et Oratio ad coetum sanctorum)
Buch IV
21. Das Kreuzeszeichen des Erlösers auf den Waffen der Soldaten.
Ja er ließ sogar auch auf den Waffen das Bild des Siegeszeichens unseres Erlösers anbringen, und dem Heere sollten, wenn es unter Waffen stand, durchaus nicht mehr, wie es früher Sitte gewesen war, goldene Bilder, sondern einzig das Zeichen der Erlösung voranziehen.

Feltehetőleg a Lactantius által elsőként említett vízszintes X, és Euszébiosznak a Milvius-hídnál történ ütközetet két évvel megelőző konstantini "látomásra" utalása vezethet csak el a helyes megoldáshoz. A P (Rho) szerintem keresztény behatásra került fel a Labarumra is, ami által az XP egyértelműen a kozmikus Krisztusra történő utalást jelentette, de utalhatott emellett a jövőben (1999.08.11-én) történő "második eljövetelre” is (ami valójában nem a keresztre feszíttetett Jézus visszajövetelét vetítette előre) a Zodiákusban szemlélve a vizsgált jelképet.
Erre látszik rámutatni Euszébiosznak az előbb említett alábbi két mondata:

http://www.unifr.ch/bkv/kapitel2028-20.htm
Das Kreuzeszeichen des Erlösers auf den Waffen der Soldaten.
Ja er ließ sogar auch auf den Waffen das Bild des Siegeszeichens unseres Erlösers anbringen, und dem Heere sollten, wenn es unter Waffen stand, durchaus nicht mehr, wie es früher Sitte gewesen war, goldene Bilder, sondern einzig das Zeichen der Erlösung voranziehen.

--A megváltó keresztjének a jelképe a katonák fegyverein.
Igen, ő (*Nagy Konstantin) a mi Megváltónk győzelmi jelének a képét még a fegyverekre is elhelyeztette, és a hadseregnek, amikor fel voltak fegyverezve, többé abszolút nem, mint korábban ez szokás volt, aranyozott képeket, hanem kizárólag a megváltás jelét kellett előre felöltenie.
--

Ahogy már korábban is jeleztem, Konstantin keresztjének nem lehetett köze Jézusnak a kínhalálakor realizálódott kozmikus T-kereszthez, tehát Euszébiosz csak a "végidőkre" beharangozott keresztre célozhatott szerintem, ami úgymond az ítéletnek, a feltámadásnak, és a kozmikus Krisztus eljövetelének volt a győzelmi jele.



Konklúzió:

Az eddigiek alapján szerintem kizárólag csak arra a következtetésre lehet jutni, hogy Konstantin keresztjéhez (Chi-Rho-hoz, azaz az XP-hez) nem lehetett köze az i.sz. 25 április elsején kínhalált halt Názáreti Jézusnak, hanem csak a napjainkra várt kozmikus Krisztusnak.

A korábban bemutatott, Raffael által készített festményen (Konstantin víziója: "In hoc signo vinces") a művész helyesen ábrázolta a kozmikus kígyó/sárkány akkori jelenlétét, de az égen látható kereszt csak a jövőbe (1999.08.11.) mutató bibliai elképzelés beleötvözése lehetett a részéről, ugyanis Konstantinék i.sz. 310-ben nem láthattak az égen keresztet, hanem a Shem ha-Mephorasnak ("Isten 72 szellemének") a kozmikus forrásait felépítő égitestek által alkotott kifejezetten szabályos sextil konstellációt, amit részben valósághűen szemléltetett az i.sz. 314-től Konstantin pénzein ábrázolt XP vízszszintesen elfektetett X tagja. Az "égi jelek látomásai" minden esetben a Zodiákusban realizálódó konstellációkkal vannak kapcsolatban, melyek részben az isteni szellemi hatások kozmikus forrásai is egyben. Ezt a későbbi tanulmányaimban tárgyalt égi eseményekkel kapcsolatba hozható "látomások" feltárásai is igazolják.

Befejezésül egy i.sz. 315-ből származó érmet érdemes megtekinteni, amin Nagy Konstantin látható, a sisakján pedig egy nem kifejezetten olyan jel látható, mint az eddig bemutatott pénzein:

Link
Medaillon, Silber, Constantin der Große, geprägt 315 n. Chr., Ticinum (heute: Pavia); gepanzerte Büste Constantins des Großen, am Helmbusch das Christogramm in runder Scheibe; Kaiser bei Ansprache
Benutzeravatar
Klaus Matefi
Administrator
 
Beiträge: 166
Registriert: So 26. Mai 2013, 06:45

von Anzeige » Mo 27. Mai 2013, 21:59

Anzeige
 

Zurück zu Shem ha-Mephorash

Wer ist online?

0 Mitglieder

cron