A kereszt tisztelete kozmikus eredetű
A kereszt tisztelete nem az ártatlan Názáreti Jézus kínhalálának a kivégző eszközével kapcsolatos annak ellenére, hogy a keresztény képzőművészeti alkotások ezt látszanak sugallni, és a középkor folyamán Jézus feltételezett keresztjének a szilánkjait relikvia gyanánt alkalmazták, amikről Erasmus irónikusan úgy nyilatkozott, hogy ezekből akár egy hajót lehetne építeni:
http://magazin.ujember.katolikus.hu/Arc ... 08/07.html
2002. aug.-szept. III. évf. 8-9. szám
A kereszt felmagasztalása
Szeptember 14.
A szent keresztből a világ minden pontján őriznek ereklyéket, jóllehet a ma embere mindezt szkeptikusan szemléli, mondván: a világon található rengeteg ereklyéből sok keresztet össze lehetne rakni.
http://www.mv-online.de/
Schon vor 1500 Jahren trugen Christen winzige Kreuzsplitter um den Hals. Helena, Mutter des Kaisers Konstantin, soll das Kreuz Jesu gegen 325 nach Konstantinopel gebracht haben. Nach der Eroberung der Stadt im 13. Jahrhundert verstreuten Kreuzritter Partikel über ganz Europa. Es gab ihrer soviele, dass Erasmus von Rotterdam spottete, sie reichten aus, um ein Schiff zu bauen.
http://de.wikipedia.org/wiki/Reliquie
So wurden beispielsweise auch hunderte kleinste Teile des Heiligen Kreuzes, das die Kaiserinmutter Helena ca. 325 von Jerusalem nach Rom und Konstantinopel gebracht hatte, nach der Eroberung Konstantinopels während des Vierten Kreuzzuges im Jahre 1204 durch die Kreuzritter über die Länder Europas verstreut. So viele Kirchen behaupteten am Ende den Besitz eines solchen Stückes, dass Erasmus von Rotterdam bemerkte, sie reichten aus, um daraus ein ganzes Schiff zu bauen.
Hogyis lehetne egy fából összetákolt alkotmányt vallásos tisztelettel övezni, amin kegyetlen kínok közepett lehelte ki a lelkét az a Jézus, aki jóra igyekezett tanítani a népét, és a római helytartó, Poncius Pilátus szerint is bűntelen volt (Máté 27,24; János 18,38; 19,4/19,6)?
Nevezhetné bárki azt a keresztet szentnek, ha valóban csak egy fából készült kivégző eszköz lenne?
http://lexikon.katolikus.hu/P/P%C3%A1pa ... yetem.html
Pápai Szent Kereszt Egyetem (ol. Pontificia Università della Santa Croce)
http://www.szentkereszt.hu/news.php
Szent Kereszt Ökumenikus Magazin
http://magyarorthodoxia.org/page/5/4/2.aspx
A Szent Kereszt felmagasztalása
Szent Egyházunk szeptember 14.-én ünnepli a Szent Kereszt felmagasztalását. A kereszt (gör. sztaurosz, szláv krest, lat. crux) külső megjelenését illetően, két egymást merőlegesen metsző vonal, a kör mellett az emberiség legáltalánosabb jele.
Általános jelkép értelmében különböző formái díszítőelemként illetve jelekként a kereszténység előtti és azon kívüli világban is megtalálhatóak. A két egymást metsző vonal – amely a csillag leegyszerűsített formája – a kozmikus rend, az égiek ősi jele a történelem előtti időkben, amelyet bajelhárító, vallásos-mágikus tartalommal is felruháztak. A kereszt az ellentétek egységének a képe: szárainak találkozási pontja a végesre, a befejezettre; szárainak az iránya viszont a végtelenre, a befejezetlenre utalnak. A körbe belerajzolt kereszt a teljesség, ill. az isteni és az emberi, az élet és a halál találkozásának, ill. az élet győzelmének a szimbóluma. Egyszerűsége miatt a környező világ formáiban minden kor embere felismerte, hogy keresztre emlékeztet a négy égtáj, a kiterjesztett szárnyú madár, a zászló, a mérleg, a kard, az úszó emberi test, a hajó, az árboc, a horgony, a hárfa, az eke és még sok minden más is. Ezáltal jelképezhet égitestet, szelet, vihart, fát, embert, állatot, eszközöket; és ezáltal lehet az áldás, ill. az átok jele is. A sémita ábécé a tau (mint tau-kereszt) az iratokat hitelesítő aláírásként is szerepelt – sőt, az Egyház főpapjai mind a mai napig használják, kissé módosult formában – s az írásbeliség kialakulásával szintén a személy nevét, és ezzel magát a személyt helyettesítő írásjel lett. Ezt a véleményt azonban tagadja G.W.H. Lampe, aki egyik tanulmányában – The Seal of the Spirit, 16. old. – azt igyekezett kimutatni, hogy a héber „tau” soha nem jelentette a keresztet a zsidóknál, sőt a betű jelen formája nem is hasonlít a keresztre. Ennek cáfolatára azt hozhatjuk fel, hogy Krisztus korában a „tau”-t kétféleképpen írták: „+” vagy „X” alakban, így látható a Kr. u. I. században készült palesztinai szarkofágokon, amint azt E. Goodenough is kimutatta (Jewish Symbols in the Greco-Roman period, III, [225-229. ábrák]). Az utóbbi formát azonosította már a II. században Jusztinosz a görög „khi”-vel, a kozmoszt összetartó erő jelével és a kereszttel, amelyről Krisztus beszélt, és amelyen meghalt (a későbbiekben még szót ejtünk errl).
A kereszt az ókori ember tudatában mint kivégzőeszköz, mint szégyenfa szerepelt.
A keresztény ember tudatában azonban a kereszt, mint Szent Kereszt, mint Krisztus Keresztje jelenik meg, amelyen Isten Fia meghalt a világ üdvösségéért. Az Egyház számára a kereszt a dicsőség jelvénye, a bűn és a halál fölötti győzelem jele. Magát a Szent Keresztet Szent Heléna császárnő (+328 v. 330) találta meg a Golgota földjében; és már 335. szeptember 13-án templomot szenteltek a tiszteletére Jeruzsálemben, a Golgotán, amelyet Szent Kereszt templomnak is neveztek. Másnap ünnepélyes tiszteletadásra felmutatták a népnek a megtalált Szent Keresztet. (Egyes dogmatörténészek szerint, a IV. században kialakult Szent Kereszt előtti proszkünészisz-hez vezethető vissza az ikontisztelet eredete is, hiszen a legtöbb ikont 550-700 között festették, amelyet aztán később kiegészítettek a mai értelemben vett ereklyék és vértanúk sírjának tiszteletével. Mások azonban ezt cáfolják, és az ikontisztelet kialakulását jóval korábbra teszik.) Ezek az események képezik alapját annak az évi megemlékezésnek, amely Konstantinápolyban az V. században, Rómában jóval később, a VII. század végén tűnik fel. Szeptember 14.-én azokban a templomokban, ahol nagyobb keresztereklye volt (Jeruzsálem, Konstantinápoly, Róma) ünnepélyes szertartás keretében felmutatták a hívőknek az ereklyéket, hogy hódolhassanak Krisztus szenvedése és halála Fája előtt. Innen nyerte maga az ünnep is a nevét: Szent Kereszt felmagasztalása.
Az V. és a VI. Egyetemes Zsinat folytatásaként számon tartott ún. „ötöd-hatodik”, (quini-sexta) Zsinat (691-692), amelyet Konstantinápolyban tartottak a császári udvar trulloszában, a 73. kánonjában így fogalmaz: „Miután az életetadó kereszt mutatta meg nekünk az üdvözülést, minden igyekezetünkkel azon kell lennünk, hogy mltó tiszteletet adjunk annak, ami által megszabadultunk a régi (bűnbe)esésünktől. Ezért, megadván neki értelemmel, , szigorúan megparancsoljuk, ) (thn proskunhsin) ( szóval és érzelemmel a hódolatot hogy tűnjenek el a kereszt (azon) jelei, amelyeket egyesek a földre rajzolnak, nehogy a járókelők tiprásától megbecsteleníttessék győzelmi jelvényünk. Azokról pedig, akik ezentúl a kereszt jelét a földre rajzolják, azt parancsoljuk, hogy terminusra, amelyet közösíttessenek ki.” Érdemes felfigyelnünk a proskunew hódolatként szokás fordítani, azonban maga a szó, sokkal mélyebb értelmű, a hódolat legmélyebb értelmét jelenti, amennyiben azt is kifejezi, hogy valakit, vagy valamit előtt földre borulva tisztelni, tehát a legtökéletesebb hódolatot. Nem tévesztendő össze azonban, az egyedül Istennek kijáró imádó szolgálattal amint erre a VII. Egyetemes Zsinat is felhívta a figyelmet, amikor , ) (latreia) között. A VII. Egyetemes különbséget tett a timhtikh proskunhsiV és a latreia Zsinaton a Szent Kereszt tisztelete, mint már korábban elfogadott és rögzített tény szerepel, amennyiben kimondja a Zsinat, hogy az ikonokat is ugyanaz a tisztelet illeti meg, mint az életetadó Keresztet, a kereszténység megkülönböztető jelét.
A Szent Kereszt felmagasztalása
A kereszt a Szent Írásban, már az Ószövetség ben is úgy mutatkozik meg, mint oltalmazó jel, amelyet Istentől kapott jelként hordoznak a bűnt elutasító emberek: „Járd be az egész várost, és jelöld meg tau-val azoknak a férfiaknak a homlokát, akik siránkoztak és bánkódtak a szörnyűségek miatt, melyeket benne művelnek. (…) Utána járjátok be a várost és pusztítsatok… Akinek azonban kereszt van a homlokán, azt ne bántsátok” (Ez 9, 4-6). Az atyák allegorikus exegézisében a kereszt ószövetségi előképei: az élet fája a Paradicsomban (Ter 2,9; Jel 2, 7; 22, 2.14.19), a rézkígyó (Szám 21,9; vö. Jn 3,14 ), Jákob létrája (Ter 29,12). A keresztet hordozó Krisztus előképe Izsák, aki a saját hátán vitte az áldozatbemutatáshoz szükséges fát (Ter 22, 6), amint Krisztus is hordozta keresztjét, mikor önmagát mutatta be teljesen elégő áldozatul az Atyának. A kereszten feláldozott Krisztus előképe a zsidók húsvéti báránya. Számos jövendölés utal Jézus kereszthalálára, mégis a legismertebbek és talán a legszebbek az ún. Ebed Jahve dalok, Jahve Szolgájának küldetéséről és haláláról, valamint szenvedésének üdvösségszerző hatásáról (Iz 42, 1-4: A Szolga ünnepélyes bemutatása és beiktatása a mennyei udvartartás előtt; Iz 49, 1-6: A Szolga meghívása én-beszéd formájában, Jeremiás meghívására emlékeztető módon; Iz 50, 4-9: A Szolga vallomása igehirdető feladatáról és szenvedéséről én-beszéd formájában; Iz 52, 13-53, 12: A Szolga engesztelő szenvedése, diadala és felmagasztalása). Ide kell még vennünk a Zsoltárok Könyvében található jövendölést is (21, 17-19): „Körülvett engem nagy sereg kutya, a gonoszok zsinatja körülfogott engem. Átlyuggatták kezemet és lábamat, megszámlálhatom minden csontomat. Néznek rám, bámulnak engem, elosztották maguk között ruháimat, és köntösömre sorsot vetettek”.
Az Újszövetségben a kereszt a bűn és a halál fölötti győzelem helye, a Mennyei Atya iránti fiúi engedelmesség („Megalázta magát, engedelmes lett a halálig, mégpedig a kereszthalálig.” [Fil 2,8]), és szeretet („Nagyobb szeretete senkinek nincs annál, mint ha valaki életét adja barátaiért.” [Jn 15,13]), valamint a szeretetből fakadó megbocsátás eszköze és képe („Atyám! Bocsáss meg nekik, mert nem tudják, hogy mit cselekszenek.” [Lk 23,34]), és ezáltal válik a Kereszt Fája, a bűnbeesés fájának az ellentétvé. Az ember a kereszt által részesedik a megváltásban (Ef 2, 14-16; Kol 1,20; 1,14). A görög bölcselkedők számára a kereszt ostobaság, a zsidóknak botrány (1Kor 1,18.23; Gal 5,12; Fil 2,8), a meghívottaknak azonban Isten ereje és Isten bölcsessége (1Kor 1,18.23; Gal 6,12). Teológiai értelemben a kereszt, Krisztus szenvedésének és keresztjének vállalását jelentő (Mt 10,38; 16,24; Mk 8,34; Lk 9,23; 14,27), hiteles keresztény életnek a foglalata; a szeretetből vállalt önmegtagadás és életünk végső célja – vagyis az üdvösség – szempontjából káros dolgoktól való elszakadásunk eszköze (Gal 5,24; 6,14); a megérdemelt dicséret és dicsekvés egyetlen iránya (Gal 6,14); az Istennel való egyesülés (theózis) eszköze, a keresztény misztika legfontosabb jelképe (Mt 10,38; Róm 6,8; Gal 2,20; 5,24). Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén, az orthodox keresztények nem a holt fa, még kevésbé az egykori kivégzőeszköz előtt borulnak le, hanem a szeretet egyetemes, isteni jele előtt ( vö. 1Ján 3,14), amely az örökké élő Isten Fia, és az Ő elevenítő Lelkének transzcendens hatása folytán az összes kegyelem közvetítője, az Isten felé nyitottan és az isteni szeretetet elfogadottan közeledő léleknek. A kereszt az a kő, amely szilárdságot ad és megtart, vagy rázuhan az emberre és összetöri őt, minden egyén életének megfelelően. Ezen utóbbi emberekre mondja Szent Pál Apostol, hogy ők „Krisztus keresztjének az ellenségei” (Fil 3,18).
Lyoni Szent Ireneusznál a kereszt, mint üdvtörténeti mozzanat jelenik meg, elsősorban „fa”-ként emlegeti, de nála is kozmikus jelentősége van, akárcsak Jusztinosznál. Az apostoli igehirdetés feltárása (II. sz.) c művében így ír: „Ő maga a mindenható Isten Igéje, aki láthatatlan jelenlétével eltölt mindent ebben az egész világban, és körülfogja hosszúságát és szélességét, magasságát és mélységét, mert Isten Igéje által rendez el és kormányoz mindent, Isten Fia bennünk van keresztre feszítve, mert a kereszt alakját rányomta a világra, hisz amikor láthatóvá lett, ki kellett nyilatkoztatnia ennek a világnak részesedését keresztrefeszítésében azért, hogy látható formája által megmutassa miként munkálkodott a láthatón…” (ÓÍ VIII.595-596.).
Később, a IV. században Jeruzsálemi Szent Kürillosz katekéziseit már teljes mértékben áthatotta a kereszt szimbolizmusa, és Constantius császárhoz írt levelében (351) beszámol a Jeruzsálem fölött megjelent fény-keresztről ( Opera omnia, 250.). Nála, Jézus Krisztus történelmi Keresztje az alapja mindennek, ami Jeruzsálemhez kapcsolódik. Aranyszájú Szent János fentebb idézett homília-részletében is a kereszt „csak” eszköz, amely megnyitja a Mennyei Szentélyt. Szent János az apsis szót használja, amely azt a szokást tükrözi, hogy a templomok apsisába keresztet festettek, ill. raktak ki mozaikból, hiszen az apsis az ég megjelenítése volt a templomban, az a hely, ahol megnyílik az ég, ahol alászáll a Mennyei Jeruzsálem. A keletelt templomoknál (vagyis ott, ahol a templom apsisa Kelet felé néz) ez megfelelt a hagyományos imádkozási iránynak is (Az Ortodox Egyházban mind a mai napig megőrizte a templomok kelet felé tájolásának hagyományát, míg nyugaton, ezt manapság már nem tekintik fontosnak, mint ahogy erre több nyugati liturgikus szakember is felhívta a figyelmet, eredménytelenl [lásd pl. Louis Bouyer, Architecture et liturgie, CERF, Paris 1991]). Valószínűleg a keresztnek – mint jelképnek – a használatát és az ima Kelet felé forduló irányát az első keresztények eszkatologikus reményével magyarázhatjuk, mivel onnan várták Krisztus második eljövetelének előfutárát, a Szent Kereszt megjelenését. Ez lehetett a közös alapja annak a ténynek, hogy a Szentségek kiszolgáltatásakor kereszt-signaculumot használtak és a keleti falra felfestették a Szent Keresztet.
A Szent Kereszt a liturgikus hagyományban. A liturgikus hagyomány – mint már említettük – szeptember 14-én ünnepli a Szent Kereszt felmagasztalásának az ünnepét. Bár az Egyház ősi hagyománya szilárdan állítja a Szent Kereszt megtalálásának történelmi hátterét, mégis sok újkori történész – főleg nyugaton – szkeptikusan fogadja ennek hitelességét. Az ortodox keresztények azonban nem azonosulnak az ilyen nézetekkel, és az ünnep nevében szereplő felmagasztalás t azonosítják az időtlen dicsőítéssel. Az egyik legősibb és legelterjedtebb ikonon a Feltámadás templomát jelképező építmény előtt a jeruzsálemi püspök, Szent Makariosz áll, aki kezében tartva – két diakónus segédletével – magasra emeli a megtalált Szent Keresztet. A kép bal oldalán, koronával a fejükön, Szent Konstantin és Szent Heléna láthatók, a jobb oldalon pedig, a Szent Kereszt erejének tulajdonított valamelyik csodát ábrázolják.
A Szent Kereszt a liturgikus költészetben. A liturgikus költészet úgy ünnepli a Szent Keresztet, mint magát Krisztus személyét. Olyan tulajdonságokkal ruházza fel a Szent Keresztet, és olyan hasonlatokat alkalmaz vele kapcsolatban, amelyek csak Jézus Krisztus Személyére érvényesek. A Kereszt, így Krisztus valóságos ikon jává, képmásává válik: „Óh különös csoda! A keresztnek szélessége és hossza egyenlő az égboltéval, mert isteni kegyelemmel megszenteli a mindenséget. Általa győzettek le a barbár népek, általa szilárdult meg az uralkodók jogara. Óh isteni lépcső, teáltalad feljutunk a mennybe, énekekben magasztalva Krisztus Urunkat” (Hymnologion I. p. 236). A következő dicséreti sztichira, amelyet a Hajnali istentiszteleten hangzik el, az Isten és az ember közötti kapcsolat helyreállítását nem csupán Krisztusnak, hanem Krisztusnak és Krisztus Keresztjének együttesen tulajdonítja: „Ma megjelenik az Úr keresztje, és a hívők szeretettel fogadják, és gyógyulást nyernek lélekben és testben, minden erőtlenségtől. Csókoljuk meg örömmel és félelemmel! Félelemmel, mint méltatlanok bűneink miatt, örömmel az üdvösségért, amelyet nyújt a világnak, a rászegezett Krisztus Urunk, akié a nagy irgalom” (uo. p. 236).
Annak a fakeresztnek a tisztelete, amin Jézus kilehelte a lelkét úgy festene, mintha pl. a John F. Kennedy rajongók az elnök meggyilkolása után a gyilkos fegyverre igyekeztek volna áhítattal gondolni.
A kereszt tiszteletének lényegére Joseph Ratzinger bíboros, a mai XVI. Benedek pápa mutatott rá:
http://magazin.ujember.katolikus.hu/Arc ... 08/07.html
2002. aug.-szept. III. évf. 8-9. szám
A kereszt felmagasztalása
Szeptember 14.
A hívő ember számára viszont nem az a fontos, hogy egy adott kis ereklye tényleg az igazi keresztből származik-e, hanem maga a szent kereszt iránti tisztelet. A katolikus egyházban sohasem a tárgy az elsődleges, mi azt tiszteljük, amire az emlékeztet minket.
A keresztfa üzenete
A keresztet az egyház történelmében mindig együtt említették a szenvedés vállalásával. Avilai Szent Teréz erről azt mondja: "A kereszt a mi nagy nevelőnk, és ha hiányzik a kereszt az életemből, akkor félek, hogy elfeledkezett rólam az Isten". A neves német teológus, Joseph Ratzinger bíboros, mikor megkérdezték tőle, miért sebezzük a gyerekek lelkét az iskolák falára kitett kivégzőeszköz, a kereszt látványával, a következőt mondta: "A kereszt az iskolafalon borzasztó dolog, mert megmutatja, mire képes az egyik ember a másikkal, ugyanakkor áldott eszköz, kincs, mert azt is megmutatja, hogy mindezek ellenére mire képes az Isten az emberért." A kereszt Isten szeretetének, az ember felé kiáradó élő szeretetének jele, egyben nagy kegyelmek forrása. A keresztfa azért is értékes, mert Jézus Krisztus szenvedésének, de még jobban a sátán felett aratott győzelmének a jele. A kereszt felmagasztalása így egyben Krisztus győzelmének felmagasztalása is.
Ezek szerint a jelképként használt és tisztelt feszületnek két funkciója van:
1, Az emberi gonoszságra (János evangéliuma 19,6: Feszítsd meg, feszítsd meg!) felhívni a figyelmet.
2, Az "isteni szeretetre", helyesebben az "isteni erő" kiáradására utal, amit Ratzinger bíboros kegyelemként könyvelt el. Ez is igazolja, hogy a kereszt tisztelete nem a kivégző eszköznek szól, hanem az isteni erő kiáradásának, aminek semmi köze Jézus keresztjéhez, hanem kizárólagosan a keresztre feszítés égi okával volt kapcsolatban, amiért tulajdonképpen Jézust "páskabárány" gyanánt (János evangéliuma 19,36; Mózes II. 12,46; Mózes IV. 9,11-12) feláldozták JHVH-nak, az első szövetség alatt elkövetett bűnök váltságáért (Pál levele a zsidókhoz 9,15). XVI. Benedek szerint Jézus keresztje a "sátán felett aratott győzelmének a jele".
Pál (korábban Saul) is Isten erejének, hatalmának tarja a keresztet:
Pál levele a korinthusiakhoz
1,18 A kereszt igéje Isten hatalma
Mert a keresztről szóló beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek, de nekünk, akik üdvözülünk, Istennek ereje,
http://www.communio.hu/ppek/konyvek/wrgal01.txt
Pálnak a kereszt a fontos (6,14-15)
Pál a 14. versben ellenfeleinek viselkedésével saját magatartását állítja szembe. Ô nem a ,,testtel'' dicsekszik, sem a sajátjával, sem valaki máséval. Ezek helyett -- az eredeti szövegben az ellentét jól érvényesül -- ô Krisztus keresztjével dicsekszik, és ez éppen a ,,test'' megsemmisítését jelenti. Csak a kereszt érdemel dicsôítést, mert egyedül a kereszt a hatékony. Mert egyedül az számít és ér valamit, amit a kereszt hozott létre.
Jézusnak a keresztfán kicsordult vérét Pál az emberiség bűntől való megváltása alapfeltételeként említi, aminek az ötlete Ószövetségből származik:
Pál levele a rómaiakhoz
3,25 Mert az Isten őt rendelte engesztelő áldozatul azoknak, akik az ő vérében hisznek, hogy igazságát megmutassa. Isten ugyanis az előbb elkövetett bűnöket elnézte
3,26 türelme idején, hogy e mostani időben mutassa meg igazságát: mert ahogyan ő igaz, igazzá teszi azt is, aki Jézusban hisz.
5,9 Ha tehát már most megigazított minket az ő vére által, még inkább meg fog menteni minket a haragtól.
Pál levele a zsidókhoz
9,13 Mert ha bakok és bikák vére és tehén hamva a tisztátalanokra hintve megszentel, vagyis külsőleg tisztává tesz,
9,14 akkor a Krisztus vére, aki örökkévaló Lélek által önmagát áldozta fel ártatlanul az Istennek, mennyivel inkább megtisztítja lelkiismeretünket a holt cselekedetektől, hogy szolgáljunk az élő Istennek.
9,15 Így tehát új szövetség közbenjárója lett Krisztus, mert meghalt az első szövetség alatt elkövetett bűnök váltságáért, hogy az elhívottak elnyerjék az örökkévaló örökség ígéretét.
9,22 A törvény szerint majdnem mindent vérrel tisztítanak meg, és vér kiontása nélkül nincs bűnbocsánat.
9,23 Szükséges volt, hogy a mennyei dolgok képmásait ezekkel tisztítsák meg, magukat a mennyei dolgokat azonban ezeknél különb áldozatokkal.
Mózes II.
24,5 Azután odarendelt néhány izráeli ifjút, hogy mutassanak be égőáldozatot, és vágjanak le bikákat békeáldozatul az Úrnak.
24,6 Mózes pedig fogta a vér felét, tálakba töltötte, a vér másik felét pedig az oltárra hintette.
24,7 Majd fogta a szövetség könyvét, és felolvasta a nép előtt. Azok ezt mondták: Engedelmesen megtesszük mindazt, amit az Úr rendelt.
24,8 Azután fogta Mózes a vért, ráhintette a népre, és ezt mondta: Annak a szövetségnek a vére ez, amelyet az Úr kötött veletek mindezeknek az igéknek az alapján.
Mózes III.
16,15 Ezután vágja le a bakot mint a nép vétekáldozatát, vigye be a vérét a kárpiton belülre, és úgy cselekedjék ezzel a vérrel, ahogyan a bika vérével cselekedett: hintse a födélre és a födél elé.
16,16 Így végezzen engesztelést a szentélyért, Izráel fiainak a tisztátalansága miatt és minden vétkes hitszegése miatt. Így cselekedjék a kijelentés sátráért is, amely köztük, tisztátalanok között van.
Akkor lehetnénk biztosak abban, hogy Jézus maga jövendölte meg a saját kereszthalálát, ha ezt személyesen írta volna le, és nem évtizedekkel a kínhalála után az úgynevezett evangélisták, akik Pál (nem ismerte Jézust, viszont a legádázabb üldözője volt Jézus követőinek a Szanhedrin megbízásából) kezdeményezése hatására fogtak hozzá az evangéliumaikhoz. Évtizedek elteltével bármit lehetett állítani Jézusnak tulajdonítva. Vélemény az egyik vallásos zsidó weblapról:
http://www.zsido.com/konyvek/
Judaizmus kontra Kereszténység
„Új” szövetség
A „názáreti”
A legkönnyebb olyan próféciát beteljesíteni, amit az ember maga talált ki. Az Újszövetség maga tesz bizonyságot erről a sarkigazságról, amikor szép számú „próféciát” fabrikál a puszta semmiből, és azokat a zsidó Szentírásnak tulajdonítja.
Pál, azaz a Pál-féle kereszténység megalapozója félreérthetetlenűen utalt Jézus keresztre feszítésének kozmikus hátterére:
Pál levele a zsidókhoz
9,11 Krisztus pedig, mint a jövendő javak főpapja a nagyobb és tökéletesebb sátoron át jelent meg, amely nem emberkéz alkotása, azaz nem e világból való.
9,12 Nem is bakok és bikák vérével, hanem a tulajdon vérével ment be egyszer s mindenkorra a szentélybe, és örök váltságot szerzett.
9,15 Így tehát új szövetség közbenjárója lett Krisztus (*Názáret Jézus), mert meghalt az első szövetség alatt elkövetett bűnök váltságáért, hogy az elhívottak elnyerjék az örökkévaló örökség ígéretét.
9,22 A törvény szerint majdnem mindent vérrel tisztítanak meg, és vér kiontása nélkül nincs bűnbocsánat.
9,23 Szükséges volt, hogy a mennyei dolgok képmásait ezekkel tisztítsák meg, magukat a mennyei dolgokat azonban ezeknél különb áldozatokkal.
A "sátor" kifejezés a véleményem szerint kozmikus keresztre utal. Ezt az alábbi idézetek is igazolják:
http://titkos-tanitas.szeretni.hu/?i=ti ... nitas-2_14
H. P. Blavatsky
TITKOS TANÍTÁS II. - A Négy Elem
A jó keresztényeknek és főképpen a bibliai alapon álló protestánsoknak mindenesetre nagyobb tiszteletben kellene részesíteniük a négy Elemet, ha Mózest is tisztelik. Mert a bibliából, a Pentateuch minden lapjából kitűnik, milyen nagy fontosságot és misztikus jelentőséget tulajdonított nekik a héber Törvényhozó. A "Szentek Szentjé"-t tartalmazó sátor kozmikus jelkép volt, egyik értelmében az Elemeknek, a négy világtájnak és az ÉTER-nek szentelve. Josephus szerint színe fehér volt, az Éter színe. És ez magyarázza meg azt is, hogy az egyiptomi és héber templomokban miért választotta el - amint ezt alexandriai Kelemen mondja - a sanctum sanctorum -ot, (amit ma keresztény templomokban az oltár képvisel) ahova csakis a papoknak volt szabad belépniük, öt oszlopra megerősített, óriási függöny attól a résztől, hol a hivők tartózkodtak. A függöny négy színe a négy fő Elemet jelképezte, és az isteniről szerzett tudást jelentette, melyet az ember öt érzékével, a négy elem segítségével sajátíthat el * . (L. Stromata, I. köt. 6. §.)
Mózes III.
1,1 Az égőáldozat fajtái
Szólította Mózest az Úr, és így beszélt hozzá a kijelentés sátrából:
Mózes IV.
17,7 Amikor összegyűlt a közösség Mózes és Áron ellen, és a kijelentés sátra felé fordultak, hirtelen betakarta azt a felhő, és megjelent az Úr dicsősége.
17,8 Mózes és Áron odament a kijelentés sátra elé.
17,9 Az Úr így beszélt Mózeshez:
17,10 Húzódjatok félre ettől a közösségtől! Hadd semmisítsem meg őket egy pillanat alatt! Ők pedig arcra borultak.
Zsoltárok
15,1 Az Istennek tetsző élet
Dávid zsoltára. Uram, ki lehet sátradnak vendége, ki tartózkodhat szent hegyeden?
Apostolok cselekedetei
7,44 A Bizonyság sátora ott volt atyáinknál a pusztában, amint parancsolta az, aki azt mondta Mózesnek, hogy készítse el arra a mintára, amelyet látott.
Pálnak a zsidókhoz írt levele
8,1 Krisztus új szövetség közbenjárója
Az elmondottakban pedig ez a legfontosabb: olyan főpapunk van, aki a felséges Isten trónusának a jobbjára ült a mennyekben;
8,2 annak a szentélynek és igazi sátornak szolgájaként, amelyet az Úr épített, nem pedig ember.
8,5 Ezek a papok a mennyei dolgok képmásának és árnyékának szolgálnak, ahogyan Isten parancsolta Mózesnek, amikor el akarta készíteni a sátort. Mert így szólt: "Vigyázz, mindent aszerint a minta szerint készíts el, amelyet a hegyen megmutattam neked."
9,8 A Szentlélek ezzel azt jelenti ki, hogy amíg az első sátor fennáll, addig nem nyílik meg a szentélybe vezető út.
9,11 Krisztus pedig, mint a jövendő javak főpapja a nagyobb és tökéletesebb sátoron át jelent meg, amely nem emberkéz alkotása, azaz nem e világból való.
Jelenések könyve
13,6 és megnyitotta száját káromlásra Isten ellen, hogy káromolja az ő nevét és sátorát, azokat, akik a mennyben laknak.
15,5 Hét angyal hét aranypohárral
Ezek után láttam, hogy megnyílt a bizonyságtétel sátrának szentélye a mennyben,
21,3 Hallottam, hogy egy hatalmas hang szól a trónus felől: "Íme, az Isten sátora az emberekkel van, és ő velük fog lakni, ők pedig népei lesznek, és maga az Isten lesz velük;
21,4 és letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak."
II. János Pál, és XVI. Benedek pápa hangoztatta Jézus keresztre feszítésének és keresztjének kozmikus jellegét:
http://www.keesz.hu/node/1080
Keresztény Értelmiségiek Szövetsége
Az Eucharisztia teológiája a pápai enciklikában
b) A kozmikus dimenzió
Tanító hivatali megnyilatkozás még sohasem beszélt az Eucharisztia ilyen jellegû vonatkozásáról. A közelmúltban Teilhard de Chardin mûveiben találkoztunk az Eucharisztiának ezzel a sajátos szemléletével (vö. Mise a világ fölött c. mûve). Az ortodox teológia és lelkiség is megõrizte az Eucharisztiának ezt a sajátos vízióját. II. János Pál pápa saját életébõl kiindulva hangsúlyozza ez Eucharisztia univerzális jelentõségét: „Az Eucharisztia ünneplésének e sokféle helye nagyon megéreztette velem az Eucharisztia egyetemes, sõt kozmikus jellegét. Igen, kozmikus jellegét.
c) Az Eucharisztia eszkatologikus jellege
„Az Eucharisztia kifejezi és megerõsíti a közösséget a mennyei Egyházzal” (19. p.). Egyesít bennünket a mennyei liturgiával: „Az Eucharisztia valóban az ég megnyílása a Föld felé”. Ezzel a szemponttal a múltban inkább a keleti teológiában találkoztunk. A keletiek szerint a földi liturgia a mennyei liturgia elõképe, s így már most itt a földön részesei lehetünk a mennyei istendicséretnek.
Dolhai Lajos (1955) 1977-ben szentelték pappá. Az Egri Érseki Papnevelõ Intézet vicerektora, az Egri Hittudományi Fõiskola dogmatika professzora.
http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=36
ECCLESIA DE EUCHARISTIA
II. János Pál pápa enciklikája
„Az Eucharisztia ünneplésének e sokféle helye nagyon megéreztette velem az Eucharisztia egyetemes, sõt kozmikus jellegét. Igen, kozmikus jellegét.
Kelt Rómában, Szent Péternél, 2003. április 17-én, Nagycsütörtökön, Pápaságom 25. évében, a Rózsafüzér évében. II. János Pál pápa
http://www.vatican.va/news_services/lit ... on_12.html
http://www.oecumene.radiovaticana.org/t ... p?id=31503
http://www.kath.net/detail.php?id=10062
Radio Vatikan
26/03/2005 10.58.03
Roms Kreuzweg 2005, von Kard. Ratzinger
ZWÖLFTE STATION
Jesus stirbt am Kreuze
Das Kreuz Jesu ist ein kosmisches Ereignis. Die Welt wird dunkel, wo Gottes Sohn dem Tod preisgegeben ist.
--A római keresztút 2005, Ratzinger bíboros (*azóta XVI. Benedek pápa)
XII. állomás
Jézus meghal a kereszten
Jézus keresztje egy kozmikus esemény. A világ sötét lesz, ahol Isten fia a halálnak ki lett szolgáltatva.--
http://www.documentacatholicaomnia.eu/0 ... T.doc.html
Ratzinger. Joseph. Card [2005-03-25] http://www.documentacatholicaomnia.eu/0 ... is,_IT.doc
VENERDÌ SANTO 2005
MEDITAZIONI E PREGHIERE DEL CARDINALE
JOSEPH RATZINGER
DODICESIMA STAZIONE
Gesù muore sulla Croce
La croce di Gesù è un avvenimento cosmico. Il mondo si oscura, quando il Figlio di Dio subisce la morte.
Egyes keresztény képőművészeti alkotások utalnak az eddig tárgyaltakra az által, hogy ábrázolásaikban Jézus keresztjét JHVH tartja. Egy szimpla fakereszt esetében, ami nem rendelkezne kozmikus háttérrel, értelmetlen lenne ez a fajta ábrázolásmód:
Link
La Trinità di Masaccio (*1426-28)
Link
"Throne of Mercy", Albrecht Dürer, 1511
A kereszt tisztelete természetesen nem újszövetségi eredetű. Ez megtalálható például már az Ószövetségben is:
http://maranatha.uw.hu/Biblia/ez.htm
http://www.bibliacatolica.com.br/13/33/9.php
Ezekiel könyve, 9
3. Izrael Istenének dicsõsége a kerubokról, ahol volt, a templom küszöbéhez szállt. Ekkor a fehér ruhába öltözött férfit hívta, akinek íróeszközök voltak az oldalán,
4. és így szólt hozzá: "Járd be a várost, járd be egész Jeruzsálemet, és jelöld meg kereszttel azoknak az embereknek a homlokát, akik siránkoztak és bánkódtak a szörnyûségek miatt, amelyeket mûvelnek benne."
5. A többieknek meg ezt mondta a fülem hallatára: "Menjetek utána, járjátok be a várost és pusztítsátok! Ne nézzetek rá irgalommal és ne könyörüljetek rajta!
6. Öreget, ifjút, szüzet, gyereket és asszonyt egyaránt öljetek meg, és irtsatok ki mindenkit! Akinek azonban kereszt van a homlokán, azt ne bántsátok! Szentélyemmel kezdjétek!" Megkezdték tehát a véneken, akik a templom elõtt voltak.
7. És így szólt hozzájuk: "Tegyétek tisztátalanná a templomot, töltsétek meg halottakkal az udvarokat, induljatok!" Azok elindultak, bejárták a várost és pusztítottak.
http://magyarorthodoxia.org/page/5/4/2.aspx
A Szent Kereszt felmagasztalása
A kereszt a Szent Írásban, már az Ószövetség ben is úgy mutatkozik meg, mint oltalmazó jel, amelyet Istentől kapott jelként hordoznak a bűnt elutasító emberek: „Járd be az egész várost, és jelöld meg tau-val azoknak a férfiaknak a homlokát, akik siránkoztak és bánkódtak a szörnyűségek miatt, melyeket benne művelnek. (…) Utána járjátok be a várost és pusztítsatok… Akinek azonban kereszt van a homlokán, azt ne bántsátok” (Ez 9, 4-6). Az atyák allegorikus exegézisében a kereszt ószövetségi előképei: az élet fája a Paradicsomban (Ter 2,9; Jel 2, 7; 22, 2.14.19), a rézkígyó (Szám 21,9; vö. Jn 3,14 ), Jákob létrája (Ter 29,12). A keresztet hordozó Krisztus előképe Izsák, aki a saját hátán vitte az áldozatbemutatáshoz szükséges fát (Ter 22, 6), amint Krisztus is hordozta keresztjét, mikor önmagát mutatta be teljesen elégő áldozatul az Atyának. A kereszten feláldozott Krisztus előképe a zsidók húsvéti báránya.
A Magyar Ortodox Egyházmegye honlapja joggal utal arra, hogy Ábrahám is egy kozmikus kereszt megjelenésének tiszteletére akarta feláldozni fiát JHVH-nak. Itt fel kell hívjam a figyelmet, hogy ez a kereszt nem azonos felépítésű a Jézus keresztre feszítésekor realizálódott kozmikus kereszttel, viszont azonos pl. a "Sínai szövetségkötés" keresztjével, a Purim ünnep kozmikus hátterével, "Jézus második eljövetelének", illetve az "utolsó ítéletnek" a keresztjével. A feltételezett Ábrahám nevével fémjelzett emberáldozat kísérlet (i.e. 1811.02.23.) és a "végidők" ószövetségi messiásának születése (1999.08.11.) közötti időszakban a két említett eseményt is beleértve összesen 14 alkalommal realizálódott ez a fajta kozmikus kereszt, ami természetesen a Shem ha-Mephorash ("Isten 72 szelleme") egyik kozmikus forrása volt a 72 közül:
(A korábbi időkben realizálódott Nap-Hold konjunkciók esetében az ábrákon a Hold elmarad a Naptól. Ez abból adódik, hogy a program forgalomba hozatala után a NASA egy "Delta T" tényező bekalkulálása miatt változtatott a Hold pozícióján.)
Az amerikai egy dolláron ábrázolt illuminátus piramis képe zárja az animációs fotón látható kozmikus keresztek sorát. A 14 keresztre a piramis 14 fokozata (13 + a "mindent látó szem" - "All Seeing Eye") utal. A 14. kereszt, amit az említett "mindent látó szem" jelképez, az összes közül a legkiemelkedőbb hatású:
1999.08.11. 12:09 UT
Nap-Hold konjunkció:18,4°Oroszlán; -Uránusz oppozíció:14,7°Vízöntő; -Mars quadrat:16,9°Skorpió; -Szaturnusz oppozíció:16,9°Bika (3,7°)
(teljes napfogyatkozás!)
- A Napbaöltözött Asszony (Fekete Madonna; Apokaliptikus Asszony) megszüli a gyermekét (Jelenések könyve 12,9-13), Immánuelt.
- A holtak "első feltámadása" (Jelenések könyve 20,5).
- II. János Pál pápa szerint Európának az Úrral történt találkozása.
- Jézus "második eljövetele", ami valójában az ószövetségi messiásnak, Immánuelnek volt a születése (Ézsiás 7,10-14; 11,1-3; 66,7-8; Mikeás 5,1-2; Jelenések könyve 12,5).
- Az asztrológiában, kabbalahban, hermetikus ismeretekben és a héber nyelvben is járatos Nostradamus, aki a Prieuré de Sion titkos társaságnak a tagja volt, szintén erre az égi eseményre hívta fel már évszázadokkal korábban a figyelmet (Centuriák X. 72.), ami a "rettegés nagy királyának", JHVH-kozmikus Krisztusnak kellett az eljövetelét eredményezze.
Az obeliszkek is ennek a keresztfajtának az összességét jelképezik a véleményem szerint. A vatikáni Szt. Péter tér közepén egy hieroglifáktól mentes (egyedüli ilyen jellegű Rómában) 25,31 méter magas obeliszk áll, egy 8,25 méter magas talpazaton. A XVIII. században ez egy napóra mutatójának a szerepét is betöltötte. Az obeliszket 72 db betontömb veszi körül, ami feltehetőleg a Shem ha-Mephorashra ("Isten 72 szellemére"), illetve ezek kozmikus forrásaira utal:
Link
Fotó
Link
Fotó
Az obeliszk talpazatának egyik oldalán az alábbi bevésett felirat olvasható:
"CHRISTUS VINCIT CHRISTUS REGNAT CHRISTUS IMPERAT CHRISTUS AB OMNI MALO PLEBEM SUAM DEFENDAT“, azaz "KRISZTUS ÉL KRISZTUS URALKODIK KRISZTUS PARANCSOL KRISZTUS MEGVÉDI A NÉPÉT MINDEN GONOSZTÓL".
Link
Kép
Az obeliszk csúcsát kereszt díszíti, JHVH-kozmikus Krisztus leghatásosabb szellemi forrása:
Link
Kép
A babilóni teremtő Istennek, Marduknak a "csillaga", a Nibiru egy kozmikus kereszt volt, amit helyesen ábrázol a Nippurban megtalált agyaghenger:
Link
Kép
Egyéb babilóni agyaghengerek, a kereszt jelével:
Link
Kép
provenience: Tell Asmar
date: Early Dynastic IIIa (ca. 2500 - 2400 BC)
Link
Kép
provenience: Tell Asmar
date: Akkadian (ca. 2300 - 2200 BC)
Link
Kép
provenience: Tell Asmar
date: Akkadian (ca. 2300 - 2200 BC)
Link
Kép
provenience: Ishchali
date: Isin-Larsa (ca. 2000 - 1800 BC)
Szíriából származó agyaghegeren az egyiptomi ankh-hoz hasonló kereszt látható:
Link
Kép
Cylinder seal and modern impression: worshipper approaching bearded god, 1820–1730 b.c.; Classic Syrian I style
Syria
Az egyiptomi hurkos (füles) kereszt (ankh, crux ansata) az "örök életnek", a "halhatatlanságnak" a jelképe, tehát kozmikus tartalommal bír:
Link
Kép
Ankh
Link
Kép
Ámon-Ré
Kép
Hórus
A kopt képzőművészet a kereszt helyett az ankh-ot alkalmazta:
http://www.tankonyvtar.hu/historia-1983 ... 3-056-regi
Kép
Az egyiptomi hieroglifák közül az élet jele, az anh (†) a kopt művészetben a kereszt képévé lett. A külső forma és a jelentés egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy az élet-hieroglifa – amelyet hajdan az istenek tartottak kezükben és amulettként is használtak – a kopt sírköveken az örök élet, a mennyország reményét fejezhette ki. Mellette gyakran az alfa és az ómega, a kezdet és a vég jelképe látható. Rufinus egyházatya (4–5. század) beszél az egyiptomi papok egyik korabeli tanításáról. Eszerint egy régi hagyomány úgy tartotta: az egyiptomi vallás addig fog fennállni, amíg megjelenik az élet jele, vagyis a kereszt.
Link
Kép
A tárgyalt kozmikus keresztek (kozmikus sárkányok) a kozmikus kígyónak (Nap-Hold-Mars-Szaturnusz-Uránusz együttállás) a transzmutációi, azaz a kozmikus kígyót felépítő égitestek alkotják őket, megfelelő pozíciókat elfoglalva a Zodiákusban:
Kép
Jézus keresztje elválaszthatatlan a kozmikus kígyótól, illetve sárkánytól
Link
Kelta nyakék
A Jézus kiömlő vérének a tisztelete valójában a kereszt szellemi hatásának ("Isten erejének") a kiáradásával kapcsolatos. Nem véletlenül Pálnak a kereszt a fontos (Pál levele a korinthusiakhoz 1,18), mivel az úgymond Istennek az ereje, hatalma.
Nem Jézus vére tehát a vallási elképzelés szerint a bűnbocsánat záloga, hanem maga a kozmikus kereszt, és annak a szellemi hatása (JHVH-kozmikus Krisztus), ami tulajdonképpen a bűnnek és a halálnak a forrása. Ezt a Katolikus Egyház Katekizmusa, és a Katolikus Lexikon máshogy magyarázza:
http://www.katolikus.hu/kek/kek00512.html
A Katolikus Egyház Katekizmusa
KRISZTUS ÉLETÉNEK MISZTÉRIUMAI
517 Krisztus egész élete a megváltás misztériuma. A megváltásban elsősorban a kereszten kiontott vér által részesülünk, [193 - Ef 1,7; Kol 1,13--14; 1Pt 1,18--19.] de ez a misztérium Jézus egész földi életében tevékeny: már megtestesülésekor, amikor szegénnyé lett, hogy bennünket szegénysége által gazdaggá tegyen;
613 Krisztus halála egyszerre húsvéti áldozat, mely megvalósítja az emberek végleges megváltását [485 - 1Kor 5,7; Jn 8,34--36.] a Bárány által, aki elveszi a világ bűnét, [486 - Jn 1,29; 1Pt 1,19.] és az Új Szövetség áldozata, [487 - 1Kor 11,25.] mely az embert, [488 - Mt 26,28; Lev 16,15--16.] kiengesztelve Ővele a bűnök bocsánatára sokakért kiontott vér által, [489 - Kiv 24,8.] újra közösségbe hozza Istennel.
http://lexikon.katolikus.hu/K/krisztol%C3%B3gia.html
Magyar Katolikus Lexikon
krisztológia (gör. 'Krisztus-tan'):
Megváltásunkat vére árán nyertük el.
Link
Kép
Krisztus vére mint az Üdvösség forrása (rézmetszet, XVIII. sz., Szilárdfy Z. gyűjteménye)
Link
Kép
Jean Bellegambe "Mystic Bath of the Souls"
Kidolgozása folyamatban van!
