Attila, Álmos és a Turul
(Első rész)
Az Álmos születésével kapcsolatos, több változatban is megjelent legendák közismertek, de a történet valódi kozmikus vonatkozását a legjobb tudomásom szerint eddig még nem tárta fel senki.
Kiszely István: A magyarok eredete és ősi kultúrája (2000) ISBN 963 9188 85 9
(I./304. old.) A modern történelemkutatás nem tudott mit kezdeni "Emese álmával", mert gyanús mesének, esetleg utólag kivált "igazolásnak" tartotta, amely a kiváló, későbbi Árpád-házi királyok sorsát ezáltal kívánta mesterségesen életre hívott, csodás körbe burkolni.
A burjátok mondavilágában az első táltos olyan nőtől születik, akit a sas ejtett teherbe (Holmberg, 1927). Az ázsiai goldok úgy tartják, hogy a megszületésre váró emberi lelkek madarak alakjában a világfán ülnek. Onnan leröppenve a legtisztességesebb asszony méhébe bemennek és ott emberré válnak. Ez a gondolat jelenik meg a Turulmondában is, ahol a magas égből alászálló turulmadár megtermékenyítette Emesét, a legtisztességesebb magyar asszonyt, amely szülőanyja a magyar fejedelmi, majd királyi Árpád-nemzetségnek.
Nem csoda, hogy a "modern történelemkutatás" ilyen területeken felmondja a szolgálatot, hiszen ezeknek a legendáknak a többsége valódi történésekről szóló, kifejezetten az ősi asztrológiára bazírozó kozmikus eseményekkel kapcsolatos beszámolókat hivatottak a jövő embere számára átmenteni legendásított formában, de mint tudjuk, ezeknek a kutatását a "modern történelemkutatás" tudománytalannak bélyegzi meg... Ezzel szemben pl. "tudományosnak" tekinti a hibás időszámításokra épült sok esetben hamis kronológiákat...
Vajon lehetséges-e egy fizikai képletet matematikai alapismeretek nélkül megoldani?
Ez bizony ki van zárva, hiszen egyik a másikra épül.
Ugyanigy jogos az a kérdés is, hogy van-e esélyünk kozmikus misztériumokra épült legendákat feltárni az ősi asztrológia figyelembevétele nélkül?...
A mitológiák kutatása csak abban az esetben lehet sikeres, eredményes, ha nem ignoráljuk azok alapjait, melyek általában kozmikus jelleggel bírnak.
Az Anonymus (valószínűleg III. Béla [1148 - 1196] magyar király jegyzője volt) által készített Gesta Hungarorum ("A magyarok cselekedeteiről") a véleményem szerint aránylag tárgyilagos módon igyekszik az első magyar nagyfejedelemnek, Álmosnak a szültésével kapcsolatos legendát az olvasó elé tárni, eltekintve az általa Álmos születési időpontjaként megjelölt i.sz. 819-i dátumtól, aminek a hitelességét, helyességét valójában semmilyen bizonyíték nem garantálja a számunkra, de nem is lehet azt elvárni a korai magyar kereszténység égisze alatt tevékenykedő írótól, hogy az általa megadott évszámnak ténylegesen köze legyen a miszériumok titoktartása értelmében és érdekében az első magyar fejedelemnek, Álmosnak a születéséhez. Viszont a két alábbi mondata nagyon fontos támpontot, információt nyújt a konstruktív szellemben kutatni szándékozónak: "isteni, csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt", és ennek következményeképpen feltehetőleg "azért hívták Álmosnak - ami latinul annyi, mint szent":
http://la.wikisource.org/wiki/Gesta_Hungarorum
Gesta Hungarorum
De almo primo duce
Anno dominice incarnationis, D. CCC. XVII II, vgek, sicut supra diximus, longo post tempore de genere magog regis erat quidam nobilissimus dux scithie, qui duxit sibi uxorem in dentumoger filiam eunedubeliani ducis, nomine emesu. De qua genuit filium, qui agnominatus est almus. Sed ab euentu diuino est nominatus almus, quia matri eius pregnanti per sompnium apparuit diuina uisio in forma asturis, que quasi ueniens eam grauidauit. Et innotuit ei quod de utero eius egrederetur torrens, et de lumbis eius reges gloriosi propagarentur, sed non in sua multiplicarentur terra. Quia ergo sompnium in lingua hungarica dicitur almu, et illius ortus per sompnium fuit pronosticatum, ideo ipse uocatus est almus. Vel ideo uocatus est almus id est sanctus, quia ex progenio eius sancti reges et duces erant nascituri. Quid ultra?
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsa ... anonym.mek
http://mek.niif.hu/02200/02245/02245.htm#7
ANONYMUS
GESTA HUNGARORUM
ÁLMOS, AZ ELSŐ VEZÉR
Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, amint fentebb mondottuk, nagyon sok idő múltán Mágóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Szcítiának, aki feleségül vette Dentü-Mogyerban Őnedbelia vezérnek Emes nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni, csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak. Vagy azért hívták Álmosnak - ami latinul annyi, mint szent -, mivel az ő ivadékából szent királyok és vezérek voltak születendők. De erről ne többet!
Az általam kiemelt két mondat félreérthetetlenül arra látszik utalni, hogy az "első vezér" születése nem lehetett hétköznapi esemény, azaz valamilyen kiemelkedő égi konstelláció égisze alatt kellett történjen, amire a Turul jelenléte utalt, mint ahogy pl. a Názáreti Jézus esetében Gábriel arkangyal töltötte be ezt a funkciót.
A szerző az Álmos név eredetére két lehetőséget említett meg:
1, "Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak."
2, "Vagy azért hívták Álmosnak - ami latinul annyi, mint szent -, mivel az ő ivadékából szent királyok és vezérek voltak születendők."
Én nem tartom megfelelőnek az első variácót az Újszövetséggel kapcsolatos kutatási eredményeimre alapozva, amit igyekszem megindokolni az elkövetkezőkben. Az Álmosról szóló magyar legenda korábbi eredeti szövegváltozatát nem ismerjük. A Gesta Hungarorum feltehetőleg keresztény szellemben nevelkedett keresztény írónak (Anonymusnak) volt a műve.
A latin-magyar online-szótár szerint az almus szó jelentése: bőkezű, nagylelkű, jótékony, jóságos, áldásos, kegyes.
A Dr. Finály Henrik 1884-ben kiadott latin szótára szerint: jótékony, áldott, áldástárasztó, kegyes, tehát ezek a jelzők nagyjából valóban megfelelnek a keresztény "szent" kifejezés jelentése lényegének.
Egy másik rendkívül figyelemre méltó teória szerint Álmos összeolvadt a Szálmos szóval, ami "a nap egyik elavult régi magyar neve" volt:
http://de.wikipedia.org/wiki/%C3%81lmos ... 3%BCrst%29
Álmos (* ca. 820; † 895?) war der Großfürst der aus Magna Hungaria wegziehenden Magyaren. Nach den Sagen war sein Vater Ügyek (Ögyek, Ugek), seine Mutter Emese.
Géza Nagy (Az Álmos-monda. Sepsi-Szentgyörgy, 1884) behauptet, Szálmos sei eine alte ungarische Form von „Sonne“. Der Forscher meint, die Saga von Álmos eigentlich eine Sonnenhymne sei, und die Geburt von Álmos die Entstehung der Sonne symbolisieren würde.
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb ... 356.html#1
A Pallas nagy lexikona
Álmos
az őshazából kiköltöző magyarok fővezére, a honalapító Árpád apja, a monda szerint Ögyek (Ugek) és Emese fia, a 819. évben született. Á.-nak azért nevezték, mert édes anyja előre megálmodta születését s azt hogy tőle majdan dicsőséges király ok származnak, Á, v. ahogy a görög irók nevezik Szálmos (Szalmutzész) gyermekkora eként a monda körébe burkolózik ugyan, de maga Á. történeti alak. Nagy Géza (Az Álmos-monda. Sepsi-Szentgyörgy, 1884) szerint az Álmossal összeolvadt Szálmos voltaképen a nap egyik elavult régi magyar neve. «Álmos születése a nap születése, s az Á.-monda agy, a naphoz intézett himnusz fenmaradt, de már nem értett sorainak históriai elemekkel történt összeolvadása,» Anonymus szerint az őshazából kiköltöző magyarok, akik hét törzsre oszlottak, őt választották fővezéröknek s a vérszerződésben (l. o.) szabályozták a fejedelem és a nemzet közt való viszonyt. Anonymus Á.-nak tulajdonítja mindazokat a tetteket, miket a magyarok a kritikai történelem szerint Ungvár bevételéig Árpád vezetése alatt követtek el. De ha Lebediászban Á. volt is a legtekintélyesebb törzsfő, valószínűbb a görög iróknak (Konstantinos, Georgios Monachos és León Grammatikos) elbeszélése, hogy Árpád már Etelközbe-menet átvette a fővezérséget, melyre a már hetven éven felül levő Álmos alig is vállalkozhatott. De azért híven követte a hazát kereső nemzetet, s minden valószínüség szerint 895-ben, az etelközi pusztulás idejében fejezte be 76 évre terjedt életet. A budai, pozsonyi és bécsi krónika, valamint Thuróczy szerint is Erdöelvében ölték meg s igy «non potuit intrare terram Pannoniae», nem léphetett Magyarország földére.
Ezen elképzelés szerint tehát Álmos születése ugyanúgy, mint Jézusé, a "Nap", helyesebben a "Fény" születését jelentette volna! Annak ellenére, hogy valójában Jézus i.e. 8.02.10-én látta meg a napvilágot, nem véletlenül tették a születésnapját december 25-re, ugyanis más vallási kultúrákban ekkor ünnepelték a Napisten születését.
http://www.magtudin.org/Istenes.htm
DR. BADINY-JÓS FERENC
AZ ISTENES HONFOGLALÓK
A magyari eredet gyökere a „Turul mondában” található. De a mai – mezopotámiai – kutatásokkal, azok eredménye szerint, az Emeséhez visszatérő Turul, mint nemzetségős, a káldeusok hitvilágában élő oroszlán fejű, hatalmas égi madárhoz vezeti vissza az eredetet. Miután pedig ez a NAP-MADÁR, mely az Újra Éledő „NAPFIÁT” emeli fel a magasságos égbe, a magyari eredetnek így az égből való származás misztériumát adományozza, és csakis ez lehet annak az oka, hogy mondavilágunk ÁLMOST és leszármazottait az „ÉGFIÁNAK” nevezi, aki – mint szakrális személy – isteni tulajdonságokkal rendelkezik és isteni kötelességek elvégzésére van hivatva. Így az Álmos által újra elindított és ÁRPÁD Vérszerződésével alkotmányos jogrendé emelt és elismert, magyar uralmi rendszer fejedelmét az „Ég küldöttének” hitte, aki tulajdonképpen csak az EGY ISTEN, a Magyarok Istene vagy a Nap Isten rendelkezéseit foganatosítja a földön, és Isten Igazságával uralkodik a népe felett.
A magyari eredet gyökere a „Turul mondában” található. De a mai – mezopotámiai – kutatásokkal, azok eredménye szerint, az Emeséhez visszatérő Turul, mint nemzetségős, a káldeusok hitvilágában élő oroszlán fejű, hatalmas égi madárhoz vezeti vissza az eredetet. Miután pedig ez a NAP-MADÁR, mely az Újra Éledő „NAPFIÁT” emeli fel a magasságos égbe, a magyari eredetnek így az égből való származás misztériumát adományozza, és csakis ez lehet annak az oka, hogy mondavilágunk ÁLMOST és leszármazottait az „ÉGFIÁNAK” nevezi, aki – mint szakrális személy – isteni tulajdonságokkal rendelkezik és isteni kötelességek elvégzésére van hivatva.
Az árpádi magyar ősvallás kozmológikus szemléletű – miként azt már említettük – Theophylactus Simocata megállapításában (lásd előbbi fejezet 15 kútfő alatt), mely szerint őseink „tisztelik az elemeket, de csak az Egyetlent imádják, aki az eget és a földet teremtette.” Ez a kozmológikus szemlélet viszont a csillagos égbolt kitűnő és pontos ismeretén alapszik, amely annak az érdekes tudománynak a szülője, amit ma Mitológiának mondunk. Azt is tudni kell itt, hogy a kozmológikus szemléletű vallások temploma maga a természet és ennek a hatalmas templomnak a boltozatát is a csillagos égbolt képezi. E hiedelem az „ÉG KÖNYVÉBŐL” olvassa ki az Egyisten akaratát és rendelkezéseit. A vallásgyakorlat menetét, tervét, kalendáriumát is a világmindenség rendszere adja. Így lesz összehangolva (szinkronizálva) a földi élet ritmusa a világrend törvényeivel.
http://franka-egom.ofm.hu/irattar/iraso ... lmadar.htm
A TURULMADÁR
Emese álma a magyarság mitikus eredetmondája, amelyben a szellemi ős a turul, a földrajzi térség, ahol dicső királyok - az Árpád-háziak - születnek, a Kárpát-medence. Emese álma átvezet a keresztény misztikába, hiszen a párhuzam elég kézenfekvő: a turul szerepét a Szentlélek tölti be. A „fogantatásból" született mindkét férfi, Álmos és Jézus áldozatként végzik életüket, hogy szellemi erejük tovább kísérje az utódokat.
Demokrata
2007. március 15.
http://www.solyommadar.hu/index.php?opt ... k&Itemid=2
A Nap, mint jelkép, a Napisten (Jézus), az Öregisten fényt adó, meleget sugárzó, kiáradó voltát jelképezi. Az Anyaisten testet adó, befogadó voltát a Földanya (Mária) jelképezi.
A 9 holdforduló/hónap kezdete a tavaszi napéjegyenlőség, a vége a téli napforduló, a Fény újraszületése. (A természetvallásoktól még a keresztény vallás sem volt képes elszakadni: Jézus, a Napfiú születését ők is a téli napfordulóra tették - mert máshova nem is tehették. A Karácsony a Fény újjászületésének az ünnepe.)
http://www.szekesegyhaz-kaposvar.hu/karacsony.htm
Az Úr Jézus születését karácsonykor, december 25-én ünnepli az egyház.
Az első három században nem ünnepelték meg külön Krisztus születésének napját. Az ősi liturgia mindent az Üdvözítő halála és feltámadása köré csoportosított. A karácsony-ünneplés a 4. század elején kezdődött a nyugati egyházban.
A pogány mitológiában karácsony a Mithras-kultusz, azaz a Napisten ünnepe, a fény születése volt. - A pogány napteológia szerint december 25-én ünnepelték Szíriában és Alsó Egyiptomban a nap születését. Innen került az ünnep Rómába. 271. december 25-én Aurelius császár Rómában dedikálta a legyőzhetetlen Napisten templomát.
A 325. évi Niceai zsinat határozata alapján karácsony Jézus Krisztusnak, azaz az igazi fény születésének az emléknapja. Az ünnep az első időkben csupán a templomi istentiszteletekre korlátozódott. Jelentősége azonban rohamosan növekedett, és az ókor végére egyenrangú ünneppé emelkedett a húsvéti ünnepkör nagy Krisztus-ünnepeivel. Ettől kezdve jelenik meg Jézus csodálatos születésének ábrázolása a keresztény művészetekben.
http://www.esztergomi-ersekseg.hu/?fm=3 ... 4_4&min=52
RÓMAI KARÁCSONY
Rómában Krisztus után 336. december 25-én ünnepelték először Urunk születését (Natalis Christi).
FÉNY A BIBLIÁBAN
Az Ószövetség lapjain, a Teremtés könyve után is szimbolikus szerepet kap a fény. A Szentírás azonban demitizálja a világosságot. Nem istenség a fény, illetve annak eszközei, "járművei", mint a nap, a hold, a csillagok, a szivárvány. Azonban Isten természete is valamiféle fény: "Nem a nap szolgál majd neked nappali fénnyel, és nem a holdfény ragyog neked, mert az Úr lesz örökké tartó világosságod, Istened lesz a fényességed" (Iz 60,19). Izajás próféta adventben sokat hallott jövendölése szerint az Úr szolgája, az eljövendő messiás is fény lesz, "a nemzetek világossága" (Iz 42,6; 49,6). Az Újszövetségben Jézus követőit is nevezik a "világosság fiainak" (Lk16,8; Jn 12,36), de a "világ világosságának" (Mt 5,14) is hívja őket Jézus a hegyi beszédben. Aki azonban a legszorosabb értelemben véve fény, világosság, az maga Jézus Krisztus. Már János evangéliumának karácsonykor sokat hallott bevezetőjében is úgy hallunk róla, mint a világba érkező Ige, a Világosság (Jn1,5), a világ világossága, aki legyőzi majd a sötétséget.
ÚJ KEZDET, ÚJ TEREMTÉS
Karácsonykor a Fény születését ünnepeljük. A téli napfordulón, amikora sötétség a legnagyobb részt birtokolja napjainkból, amikor látásunk korlátozása kedélyünket is letöri: ezen a ponton születik meg újra a világosság. Nem csak azért, mert ettől fogva hosszabbodnak a nappalok, hiszen még hónapokig sötét reggelek és délutánok várnak ránk. A csillagászati eseménynél is nagyobb jelentőségű Jézus születése. Ha a teremtéskor a fény volt az első, akkor most a megváltás, vagyis az újjáteremtés művében is a Fény születése az első, amit a sötétben járóknak ajándékoz Isten.
http://www.kincseslada.hu/magyarsag/con ... rticle.147
Bíró Lajos - A magyar Jézus, és Izrael "elveszett" törzsei
AZ AMAZONOK ÉS EMESE
Jézus szűztől való születésének hagyománya is teljesen analóg a szabirok (fehér magyarok) eredetmondájával: abban ugyanis az első embert, Álmost (Ádám) az álmában rászálló turultól, az Égistentől szüli Emese ősanya.
Célszerű összahasonlítani az Újszövetségben olvasható Jézus fogamzásával kapcsolatos gondolatokat az Anonymus művében leírt Emese terhességével:
Máté evangéliuma
1,18 Jézus Krisztus születése
Jézus Krisztus születése pedig így történt. Anyja, Mária jegyese volt Józsefnek, de mielőtt egybekeltek volna, kitűnt, hogy áldott állapotban van a Szentlélektől.
1,19 Férje, József igaz ember volt, és nem akarta őt megszégyeníteni, ezért elhatározta, hogy titokban bocsátja el.
1,20 Amikor azonban ezt végiggondolta magában, íme, az Úr angyala megjelent neki álmában, és ezt mondta: "József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát, mert ami benne fogant, az a Szentlélektől van.
1,21 Fiút fog szülni, akit nevezz el Jézusnak, mert ő szabadítja meg népét bűneiből."
Lukács evangéliuma
1,26 Jézus születésének ígérete
A hatodik hónapban pedig elküldte Isten Gábriel angyalt Galilea egyik városába, Názáretbe,
1,27 egy szűzhöz, aki a Dávid házából származó férfinak, Józsefnek volt a jegyese. A szűznek pedig Mária volt a neve.
1,28 Az angyal belépve hozzá így szólt: "Üdvözlégy, kegyelembe fogadott, az Úr veled van!"
1,29 Mária megdöbbent ezekre a szavakra, és fontolgatta, mit jelenthet ez a köszöntés.
1,30 Az angyal ezt mondta neki: "Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél!
1,31 Íme, fogansz méhedben, és fiút szülsz, akit nevezz Jézusnak.
1,32 Nagy lesz ő, és a Magasságos Fiának mondják majd; az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak a trónját,
1,33 ő pedig uralkodik a Jákób házán örökké, és uralkodásának nem lesz vége."
1,34 Mária megkérdezte az angyalt: "Hogyan lehetséges ez, mikor én férfit nem ismerek?"
1,35 Az angyal így válaszolt neki: "A Szentlélek száll reád, és a Magasságos ereje árnyékoz be téged, ezért a születendőt is Szentnek nevezik majd, Isten Fiának.
Az újszövetségi elképzelésekkel ellentétben nem a Názáreti Jézusnak a testi fogamzásakor "szállt rá" úgymond a "Szentlélek" Máriára, hanem Jézusnak a lelki fogamzásakor, azaz a születésének a pillanatában Jézusra. Egy rövid magyarázat ezzel kapcsolatosan:
Az emberi lélek a születés pillanatában keletkezik, képeződik le az egyetlen valóságos Isten, azaz a Folyamatosan Változó Szellemi Való (FVSzV) által, tehát előtte nem létezik. A léleknek a születés pillanatában történő létrejöttét a rabbik is vallják:
http://regi.zsido.com/rebbe/02szuletes.htm (már nem lehet elérni)
http://zsido.com/konyvek/egyseg_29____1 ... s/140/1931
http://zsidosag.nolblog.hu/archives/201 ... _szuletes/
http://zsido.com/konyvek/egyseg_29____1 ... es_kezdete
http://www.zsido.com/konyvek/tartalmas_ ... es_kezdete
Chászid gondolatok a lubavicsi rebbe,
Menáchem Mendel Schneerson rabbi nyomán
Mikor keletkezik a lélek?
A lélek születéskor hatol a testbe s teremt ezáltal életet, önálló embert.
Születésünk pillanata földi küldetésünk kezdete, amelynek lényege, hogy anyagi világunkat a lélek kifejeződési formájává az Örökkévalótól eredő szellemiség hordozójává formáljuk.
A születés az Örökkévaló adománya.
http://www.nai-israel.com/ (már nem lehet elérni)
16.März.2001 (Fr.) - 21.Adar.5761
Geburt nicht vorlegen
Der sefardische Oberrabbiner Elijahu Bakschi-Doron bestimmte, daß es verboten ist die Geburt eines Kindes auf einen früheren Zeitpunkt zu verlegen, wenn nicht ärztliche Beweggründe es erfordern. Bei der Geburt, so der Rabbiner, würden das Schicksal und die Persönlichkeit des Menschen geformt und daher dürfe man nicht in den Naturprozeß eingreifen. Diese Gezetz befindet sich in einer neuen Gesetzessammlung, die diese Woche herauskam.
--A szülést nem előrehozni
Elijahu Bakschi-Doron szefárd főrabbi úgy határozott, hogy tilos egy gyermek szülését egy korábbi időpontra helyezni, ha nem orvosi indíték követeli meg. A szülésnél lesz az ember sorsa és személyisége kialakítva, és ezért nem szabad az embernek a természeti folyamatba beleavatkoznia, így a rabbi.
Ez a törvény egy új törvénygyűjteményben található, ami ezen a héten jött ki.--
Annyit meg kell jegyezzek az első idézettel kapcsolatosan, hogy szerintem nem a lélek hatol születéskor a testbe, hanem a FVSzV akkori szellemi hatása, és ez leképez bennünk egy halálunkig megmaradó "programot", ami a lelkünk. Egyesek ezt személyes "őrangyalnak" is nevezik.
Tehát az eltérő lelki adottságainkért (nem a személyiségünkért!) ugyanaz a FVSzV a felelős, mivel a születésünk pillanatában az akkori "minőségi állapotának" a függvényeként alakítja azt ki bennünk.
Az emberi személyiséggel ellentétben a lélek változatlan marad, azaz egy olyan születési adottság ez, amin képtelenek vagyunk változtatni, de ezzel szemben a személyiségünkön viszont igen.
Az ember személyisége a különböző testi és lelki tulajdonságok dinamikus és egységes egésze, amit a lélek (születési adottság), az öröklött gének (tartalmazzák a szülők személyiségének a lenyomatait is), a neveltetés, külső körülmények (környezet, a változó isteni szellemi hatás), és a szabad akarat határoz meg.
Jézus testi és lelki fogamzásáról bővebben ITT. Jézus a "bűntelen" lelki adottságát születésekor egy "kozmikus kígyónak" (Nap, Hold, Mars, Szaturnusz, Uránusz konjunkció) köszönhette, ami a Shem ha-Mephorash-nak ("Isten 72 szellemének") az egyik kozmikus forrása volt:
Jézus születése: i.e. 8. 02.10.
-7.02.10 12:11 UT +2.00 jeruzsálemi idő (3753. Adar 1.)
Nap-Hold-Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:20,1°/20,1°/29,3°/27,8°/27,4°Vízöntő
Vénusz-Jupiter sextil
Jézus úgymond annak köszönhette a "bűntelen lelkét", hogy a születésekor a Nap mögé sorakoztak fel az ősi asztrológia szerint negatív hatásúnak tartott Mars, Szaturnusz és Uránusz planéták, aminek a következtében erős hatáscsökkenést szenvedtek el a Földről nézve. Ez persze akkor okozhatott volna ténylegesen "bűntelen" lelki adottságott az ősi asztrológia szabályzóinak az értelmében, ha a másik két negatív hatású planéta (Neptunusz és Plútó) is részt vett volna az együttállásban (konjunkcióban).
Az Álmos-legendában szereplő Turul ugyanúgy nem hozható kapcsolatba Álmos testi fogamzásával, vagy direkt Emese terhességével, mint ahogy a fent idézett Gábriellel kapcsolatos újszövetségi magyarázat Jézus testi fogamzásával, vagy Mária terhességével. Mind a két esetben a születésre kellett utaljon annak ellenére, hogy a megíróik ezt nem így fogalmazták meg... A Turul Álmos megszületésekor működött közre, a bibliai Gábriel arkangyal pedig Jézus születése alkalmával, mint "lélekadó".
Erre helyesen utalnak az alábbi idézetek is:
http://torontoicserkeszek.multiply.com/journal/item/176
Emese - Turul
Kép
Égi turul és földi emes~ünõ jelenet a nagyszentmiklósi aranykorsón
A 'turul' sem tagadhatja -sõt ezt hírdeti- "Emese" szemmel láthatóan állapotos!
Ez nem "égberagadási jelenet" (?!) hanem az égi turul száll a földi szülôanyára.
A jelenet szülést/vezér szülését jelzi; máskép egy nép vagy birodalom szülését.
http://erdelyimuzeumfolyoirat.adatbank. ... hp?cid=167
Demény István Pál
Emese álma
Feltehetõleg helyesen értelmezi a mondát Dümmerth Dezsõ, aki azt írja, hogy Ügyek volt a vér szerinti apa, de Álmosba, mint a nemzetség minden nevezetesebb tagjába is, mintegy a nemzetségõs lelke költözött.
Természetesen a valóságban nem létezik sem arkangyal, se pedig Turul, hiszen mindennek a szellemi forrása az egyetlen valóságos Isten, azaz a Folyamatosan Változó Szellemi Való (FVSzV).
Ettől függetlenül úgy Gábriel, mint a Turul mitológiai "lények". Az utóbbit nem a természetben kell keresni, hanem a "szellemvilágban", helyesebben a Zodiákusban...
Kiszely István: A magyarok eredete és ősi kultúrája (2000) ISBN 963 9188 85 9
(I./305. old.) Álmos nemzetségnek őse a Turul, amely égi küldetésű, állat alakú szellemős.
Kiszely István: A magyarok eredete és ősi kultúrája (2000) ISBN 963 9188 86 7
(II./812. old.) A magyarság olyan kultúrkörből szakadt Európába, melynek népei meglehetősen magasrendű istenélménnyel rendelkeztek.
Az ősi magyar hitvilágban világos rend van. Az égi hatalmak és az evilági élet rendje ugyanaz.
Legfelül áll a Teremtő, aki a fejedelem mesebeli szépült őse. A Nap (turul) volt az Úr. Neki csak a fejedelem mutathatott be áldozatot, hiszen ő volt vérségi kapcsolatban vele.
(II./831. old.) A turul mondában pedig "nem a turul (az ősapa) termékenyíti meg Emesét, hanem ő már áldott állapotban volt" - írja László Gyula.
A turul rákerült Attilának és Árpádnak a címerére.
(II./881. old.) A Turul-legendával kapcsolatosan biztosra vehetjük, hogy az álom megtörténte esetében nem mese, hanem korabeli valóság.
A gyermeke test és vér szerint mindenképpen az apáé volt, Üreg vezéré, aki maga is a Turul nemzetségből származott. Az álomban érkező Turul a közvetlen ős, csak ennek az apaságnak az érvényét erősítette meg, és azt, hogy az utód az apánál különb, a régi ősre hasonlító, nagyhatalmú fejedelem lesz.
(II./882. old.) Kézai Simon gestája, amely 1273 körül íródott, nem beszéli el ugyan az Emese-álma mondát, de először említi a turul szót, elmondva azt, hogy Álmos a Turul-nemzetségből származott.
(II./888. old.) A Turul volt az eszményi, a hibátlan, a győzhetetlen, vagyis az isteni. Ezért lehetett belőle szimbólum, a magyarok uralkodóinak jelképe, majd így lett újra a Turul-legenda feledésével, a Turul család kihalásával megint sólymászmadár.
http://mek.niif.hu/02200/02245/02245.htm#7
ANONYMUS
GESTA HUNGARORUM
Fordította: Pais Dezső
OROSZORSZÁG
Álmos vezér pedig, akinek segítsége a Szentlélek volt, fegyvert öltve csatarendbe szedte seregét, s ide-oda lovagolva buzdította katonáit; majd hirtelen eléjük rugtatva megállott mindnyájukkal szemben, és ezt mondta nekik: "Szittyák, bajtársaim, nagyvitéz férfiak!
http://hu.wikipedia.org/wiki/Turul_%28mad%C3%A1r%29
Turul (madár)
A turul a magyar eredetmondák mitologikus madara.
http://www.angyalszarny.eoldal.hu/cikke ... titka.html
A Turul tehát a Paradicsomnak, vagyis az üdvözültek birodalmának a követe, mely birodalomban a lényeg tekintetében minden egy. A magyar hagyományban szereplő Turul tehát valójában az Üdvözlet Angyala, akit a héber hagyományban Gábriel arkangyalnak neveznek. Az iszlám hagyományban, pedig Gábriel (vagyis Turul) a Szentlélek angyali aspektusa, míg az emberi aspektus Mohamed.
A Szent Szűz üzenetei szerint, pedig a magyarság őrangyala, pedig Gábriel arkangyal, vagyis a Turul. S igen érdekes, hogy a Turul titka nem más, mint a magyar egység. Korunkban a magyar egység azért problematikus, mert a Turul titka nem kellőképpen tisztázott, s a Turul a nép gondolkodásában a perifériára szorult. Nagyon fontos, hogy tisztán tudjuk, hogy ki is az őrangyalunk, s Őt lehetőleg magyar névvel illessük. Szerencsére nincs szükség önkényes megoldásra, mivel a hagyományok vizsgálata megmutatja, hogy az Üdvözlet Angyala maga a Turul.
Az eddigi idézetek megalkotóinak és az ezzel a témával foglalkozó kutatóknak feltehetőleg semmi kétségük nem volt érthető módon azzal kapcsolatosan, hogy a Turul az egy "isteni küldött" szerepét kell betöltse, de az számomra mégis kissé meglepő, hogy mégsem igyekezett tudtommal eddig senki felderíteni ennek a kilétét...
Mint olvashattuk Gesta Hungarorum-ban, Anonymus szerint Álmos az "Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében" látta meg a napvilágot. Ebben az évben viszont semmiféle olyan jellegű égi konstelláció nem alakult ki a Zodiákusban, ami bármilyen kapcsolatba lenne hozható Jézus születésével, vagy a Turullal, aminek a mibenléte szerintem elválaszthatatlan a zsidó kabbalah (ősi Mezopotámiából származó titkos, kozmikus alapokkal bíró tudomány) Shem ha-Mephorash-ának ("Isten 72 szellemének") a kozmikus forrásaitól.
Célszerű tehát megvizsgálni azt, hogy a kilencedik században milyen konstellációk jöhetnének szóba, melyek a már említett Shem ha-Mephorash kozmikus forrásainak számítanak:
808.11.21. 19:07 UT +2.00
Nap-Hold-Mars-Szaturnusz-Uránusz konjukció:4,1°/4,1°Nyilas/27,6°/28,5°/29,2°Skorpió (6,5°)
832.06.02. 12:18 UT
Nap-Hold-Mars konjunkció:15,4°/15,4°/16,2°Iker; -Neptunusz oppozíció:16,7°Nyilas; -Szaturnusz quadrat:14,9°Szűz; Uránusz oppozíció:7,8°Halak (8,9°)
842.03.30. 03:36 UT
Nap-Uránusz-Plútó konjunkció:13,1°/13,8°/16,3°Kos; -Hold oppozíció:13,1°Mérleg; -Mars quadrat:18,4°Rák; -Szaturnusz-Neptunusz oppozíció:16,9°/10°Bak (5,3°/8,4°)
(teljes holdfogyatkozás)
842.03.30. 06:36 UT +3.00 Kiev
"Asc"-Nap-Uránusz-Plútó konjunkció:13,1°/13,8°/16,3°Kos; -Hold oppozíció:13,1°Mérleg; -Mars quadrat:18,4°Rák; -Szaturnusz-Neptunusz oppozíció:16,9°/10°Bak (5,3°/8,4°)
(teljes holdfogyatkozás)
843.01.04. 13:55 UT
Nap-Hold-Mars-Szaturnusz-Neptunusz konjunkció:18,5°/18,5°/19,7°/19,5°/10°Bak; -Uránusz-Plútó quadrat:14,1°/15,9°Kos; -Jupiter oppozíció:15,6°Mérleg (5,6°/9,5°)
852.05.07. 11:26 UT
Nap-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:20,7°/15,7°/25,3°/Bika; -Hold oppozíció:20,7°Skorpió; -Mars quadrat:21,8°Vízöntő (9,6°)
853.08.22. 13:20 UT
Nap-Mars konjunkció:3,1°/9,9°Szűz; -Hold oppozíció:3,1°Halak; -Szaturnusz-Uránusz quadrat:9,3°/4°Iker
(teljes holdfogyatkozás) (6,8°)
862.12.24. 19:47 UT
Nap-Hold konjunkció:7,7°Bak; -Uránusz oppozíció:12,5°Rák; -Mars-Szaturnusz quadrat:10,1°/10,2°Mérleg (4,8°)
864.07.07. 16:32 UT
Nap-Hold-Mars-Uránusz konjunkció:19,2°/19,2°/12,3°/19,3°Rák; -Szaturnusz quadrat:16,3°Mérleg (7°)
865.10.23. 12:13 UT
Nap-Hold-Szaturnusz konjunkció:4,6°/4,6°/6,6°Skorpió; -Mars quadrat:29°Bak; -Uránusz oppozíció:28,3°Rák (8,3°)
876.05.27. 03:12 UT
Nap-Hold konjunkció:9,7°Iker; -Mars-Uránusz quadrat:6,9°/11,5°Szűz; -Szaturnusz oppozíció:11,7°Halak (4,8°)
(teljes napfogyatkozás)
877.12.08. 16:53 UT
Nap-Hold konjunkció:21,7°Nyilas; -Mars-Uránusz quadrat:25,6°/25°Szűz; -Szaturnusz oppozíció:18,6°Halak (7°)
884.11.04. 17:33 UT
Nap-Mars-Uránusz konjunkció:16,6°/16,1°/8°Skorpió; -Hold oppozíció:16,6°Bika; -Szaturnusz quadrat:13,9°Oroszlán (8,6°)
(Penubral holdfogyatkozás)
899.09.08. 21:38 UT
Nap-Hold-konjunkció:19,9°Szűz; -Mars oppozíció:16,9°Halak; -Szaturnusz-Uránusz quadrat:20,1°/25,8°Nyilas
(Annular-gyűrűs napfogyatkozás) (8,9°)
899.12.20. 20:46 UT
Nap-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:3,7°Bak/29,4°Nyilas/0,1°Bak; -Hold oppozíció:3,7°Rák; -Mars quadrat:7,8°Kos (8,4°)
Ha figyelmesen tanulmányozzuk a következő radixokat, akkor szerintem meg fog világosulni előttünk azonnal, hogy milyen hasonló kozmikus ismérvek utalnak Jézusra, Álmosra és Sabbatai Cvi-re:
Jézus születése: i.e. 8. 02.10.
-7.02.10 12:11 UT +2.00 jeruzsálemi idő (3753. Adar 1.)
Nap-Hold-Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:20,1°/20,1°/29,3°/27,8°/27,4°Vízöntő
Vénusz-Jupiter sextil (9,2°)]
Jézus keresztre feszítése:
25.04.01. 22:19 UT +2.00 Jeruzsálem, Vasárnap (3785.Nisan 14/15. - Peszách ünnepe!)
Nap-Mars-Szaturnusz konjunkció:9,8°/10,8°/4°Kos; -Hold oppozíció:9,8°Mérleg; -Uránusz quadrat:9,7°Rák; -Neptunusz-Plútó oppozíció:12,9°/9°Bak (6,8°/8,9°)
(Azzal, hogy a Jupiter is részt vett a kozmikus kereszt kialakításában, növekedett a radix negatív szellemi hatása.)
Álmos születése:
808.11.21. 19:07 UT +2.00
Nap-Hold-Mars-Szaturnusz-Uránusz konjukció:4,1°/4,1°Nyilas/27,6°/28,5°/29,2°Skorpió (6,5°)
842.03.30. 03:36 UT
Nap-Uránusz-Plútó konjunkció:13,1°/13,8°/16,3°Kos; -Hold oppozíció:13,1°Mérleg; -Mars quadrat:18,4°Rák; -Szaturnusz-Neptunusz oppozíció:16,9°/10°Bak (5,3°/8,4°)
(teljes holdfogyatkozás)
Sabbatai Cvi születése:
1624.08.14. 06:10 UT +2.00 Smyrna (Izmir)
Nap-Hold konjunkció:21,6°Oroszlán; Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:22,8°/22,2°/17,5°Oroszlán (5,3°)
Sabbatai Cvi messiásnak jelentette ki magát:
1648.11.30. 06:19 UT
Nap-Uránusz -Neptunusz konjunkció:8,8°/9,3°/12,4°Nyilas; -Hold-Szaturnusz-Plútó oppozíció:8,8°/12,9°/14,6°Iker; -Mars quadrat:5,8°Szűz (7,1°/8,8°)
(részleges-partiell holdfogyatkozás)
illetve:
1649.02.27. 01:15 UT (5409 Adar 15. Susán-Purim)
Nap-Hold oppozíció:8,9°Halak/Szűz; -Mars konjunkció:6,7°Szűz; -Szaturnusz-Plútó quadrat:9,5°/13,5°Iker; -Uránusz-Neptunusz oppozíció:13,3°/14,9°Nyilas (6,6°/8,2°)
Mind a három személy a Nap-Hold-Mars-Szaturnusz-Uránusz konjukciónak az égisze alatt született, de ezek a konstellációk eltérő jegyekben helyezkedtek el. Jézus esetében a Vízöntőben (a Halak csillagképben), Álmos születésekor a Nyilas/Skorpióban (a Nyilas csillagképben), és Sabbatai Cvi esetében az Oroszlánban (a Szűz csillagképben).
Mind a három esetben a vizsgált személy születési konstellációját (kozmikus kígyót) felépítő égitestek 33/33/24 év múlva olyan kozmikus keresztek kialakításában vettek részt, melyeket nem csak a Nap, Hold, Mars, Szaturnusz és Uránusz égitestek alkottak, hanem a konstelláció realizálásában a másik két negatív hatású planéta is közreműködött, azaz a Neptunusz és Plútó is. Jézus a bemutatott kozmikus kereszt alkalmából lett Pál szerint "az első szövetség alatt elkövetett bűnök váltságáért" (Pál levele a zsidókhoz 9,15), véresáldozat (páskabárány) gyanánt (Pál levele a zsidókhoz 9,22-24) keresztre feszítve a peszách ünnep előkészületi napján (Máté 26,2; Márk 14,1; Lukács 22,1/7; János 18,39; 19,14) a Szanhedrin követelésére (Máté 26,3-4; 27,20; Márk 14,1; 15,11; Lukács 22.2; 23,18; János 11,45-53; 18,14), tehát holdtölte alkalmával. Sabbatai Cevi születése után 24 évvel alakult ki az említett kozmikus kereszt, aminek a hatására messiásnak jelentette ki magát.
De vajon Ügyek fiának, Álmosnak az élettörténetében milyen hatást gyakorolt a 33. életévében realizálódott kozmikus kereszt, amit Nap, Hold, Mars, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz és Plútó égitestek alkottak?
Egyes kutatók Anonymus írását (Gesta Hungarorum) ignorálva a vérszerződést Álmos fiának, Árpádnak igyekeznek tulajdonítani, pedig Anonymus egyértelműen felsorolta a hét törzsfőt, akik a vérszerződésben részt vettek, ami nyugodtan nevezhető az örökérvényű magyar Alkotmány megalkotása alapjának ugyanúgy, mint pl. az Ezsdrásék által megalkotott Ószövetség, ami a mai is Izrael Alkotmányának számít:
http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9rsz ... 91d%C3%A9s
A vérszerződés a magyar hagyomány szerint a magyarság első alapszerződése. A szerződést a hagyomány szerint a hét vezér kötötte Etelközben egymással, – A 7 törzs: Tarján, Jenő, Kér, Keszi, Nyék, Megyer, Kürtgyarmat. A 7 törzs vezetője a hagyomány szerint Anonymus Gesta Hungaroruma szerint: Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm. – oly módon, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségeik megerősítéseképpen vérüket egy edénybe csorgatták és ott összekeverték. A szerződés erről a jellegzetes mozzanatról kapta elnevezését, amely feltehetőleg a korabeli magyar szokásjog szerint különlegesen erős fogadalomtételek egyik formai kelléke volt, mint például az eskü. Tehát számtalan egyéb megegyezést, mai értelemben vett szerződést erősíthettek meg ebben a formában a kor magyarjai, ám csupán ez az alant taglalt, honfoglalást megelőző szerződés híresült el „a vérszerződés” néven. A szerződés pontos tartalmára és lefolyására vonatkozóan azonban csak a később készült krónikák és a mondák, regék, szájhagyomány állnak rendelkezésre.
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/c ... ir008a.jpg
A kecskeméti városháza dísztermében Székely Bertalan 1895 és 1897 között alkotott Vérszerződés című freskóján, a központi helyen látható a Nagyszentmiklósi aranylelet egy értékes darabja, a bikafejes ivócsanak.
A történetírás a vérszerződést a 9. századra, Álmos magyar fejedelem idejére, a magyarok szállásterületének megváltoztatásának időpontjára teszi. Anonymus, feltehetően III. Béla király jegyzője a következőképpen ír krónikájában a vérszerződés előzményeiről és lefolyásáról: „Midőn ugyanis a magyarok Levediából Etelközbe indultak, a kazár fejedelem tanácsára egyetlenegy vezért választottak Álmos személyében, s neki hűséget fogadván, a hét vezér a hagyományok szerint «saját véröket pogány szokás szerint egy edénybe bocsátva», a következőkre esküdött meg:
"Az eskü első szakasza így hangzott: Hogy ameddig csak az ő életük, sőt az utódaiké is tart, mindig Álmos vezér ivadékából lesz a vezérük. Az eskü második szakasza így hangzott: Hogy ami jószágot csak fáradalmaik árán szerezhetnek, mindegyiküknek része legyen abban. Az eskü harmadik szakasza így hangzott: Hogy azok a fejedelmi személyek, akik a tulajdon szabad akaratukból választották Álmost urukká, sem ők maguk, sem fiaik soha, semmi esetre ki ne essenek a vezér tanácsából és az ország tisztségeiből. Az eskü negyedik szakasza így hangzott: Hogyha valaki utódaik közül hűtlen lenne a vezér személyéhez, vagy egyenetlenséget szítana a vezér és rokonai között, a bűnösnek vére omoljon, amint az ő vérük omlott az esküben, melyet Álmos vezérnek tettek. Az eskü ötödik szakasza így hangzott: Hogyha valaki Álmos vezér és a többi fejedelmi személyek utódai közül az esküvel kötött megállapodásokat meg akarná szegni, örök átok sújtsa. Ennek a hét férfiúnak a neve volt: Álmos, Árpád apja; Előd, Szabolcs apja, kitől a Csák-nemzetség származik; Kend, Korcán apja; Ond, Ete apja, akitől a Kalán- és Kölcse-nemzetség származik; Tas, Lél apja; Huba, akitől a Szemere-nemzetség származik; a hetedik Tétény, Horka apja, s Horkának a fiai voltak Gyula és Zombor, akiktől a Maglód-nemzetség származik, amint alább majd szó lesz róla. De elég! Haladjunk a történelem útján!"
– Anonymus: Gesta Hungarorum
http://mek.niif.hu/02200/02245/02245.htm#7
ANONYMUS
GESTA HUNGARORUM
SZCÍTIA
ÁLMOS VEZÉR MEGVÁLASZTÁSA
A hungárusoknak igen vitéz és a hadi viszontagságokban felette hatalmas nemzete, mint fentebb mondottuk, eredetét a szittya nemzetből vette, amelyet saját nyelvén dentü-mogyernak neveznek. És az a föld túlontúl megtelt az ott született népek sokaságával, annyira, hogy övéit már sem táplálni, sem befogadni nem tudta, mint fentebb mondottuk. Ezért akkor a hét fejedelmi személy, akit mind a mai napig hétmagyarnak hívnak, a helyszűkét tovább nem tűrhetvén, tanácsot tartott, és késedelem nélkül fegyverrel, haddal igyekezett módját ejteni, hogy szülőföldjét elhagyja, s olyan földet foglaljon el magának, amelyen laknia lehet. Akkor a választásuk arra esett, hogy majd Pannónia földjét keresik fel. Erről ugyanis a szállongó hírből azt hallották, hogy az Attila király földje, akinek az ivadékából Álmos vezér, Árpád apja származott. Ámde a hét fejedelmi személy közös és igaz értelemmel belátta, hogy a megkezdett útnak végére nem járhat, hacsak vezér és parancsoló nem lesz felette. Tehát a hét férfiú szabad akarattal és egyetértéssel vezérül és parancsolóul választotta magának, sőt fiai fiainak is a végső nemzedékig Álmost, Ügyek fiát, és azokat, akik az ő nemzetségéből származnak, mivel Álmos vezér, Ügyek fia, továbbá azok, akik az ő nemzetségéből származtak, jelesebbek voltak nem dolgában, meg hadban is hatalmasabbak. Tudniillik az a hét fejedelmi személy nem dolgában előkelő, hadban hatalmas, hűségben állhatatos férfiú volt. Akkor közakarattal Álmos vezérnek ezt mondták: "A mai naptól kezdve téged vezérünkké és parancsolónkká választunk, s ahova a szerencséd visz, oda követünk téged." Majd a fent említett férfiak mindegyike Álmos vezérért - pogány szokás szerint - saját vérét egy edénybe csorgatta, s esküjét ezzel szentesítette. És noha pogányok voltak, mégis azt a hitet, melyet akkor egymás közt esküjükre tettek, mindhalálukig megtartották úgy, amint ez az eskü itt következik.
ESKÜJÜK
Az eskü első szakasza így hangzott: Hogy ameddig csak az ő életük, sőt az utódaiké is tart, mindig Álmos vezér ivadékából lesz a vezérük. Az eskü második szakasza így hangzott: Hogy ami jószágot csak fáradalmaik árán szerezhetnek, mindegyiküknek része legyen abban. Az eskü harmadik szakasza így hangzott: Hogy azok a fejedelmi személyek, akik a tulajdon szabad akaratukból választották Álmost urukká, sem ők maguk, sem fiaik soha, semmi esetre ki ne essenek a vezér tanácsából és az ország tisztségeiből. Az eskü negyedik szakasza így hangzott: Hogyha valaki utódaik közül hűtlen lenne a vezér személyéhez, vagy egyenetlenséget szítana a vezér és rokonai között, a bűnösnek vére omoljon, amint az ő vérük omlott az esküben, melyet Álmos vezérnek tettek. Az eskü ötödik szakasza így hangzott: Hogyha valaki Álmos vezér és a többi fejedelmi személyek utódai közül az esküvel kötött megállapodásokat meg akarná szegni, örök átok sújtsa. Ennek a hét férfiúnak a neve volt: Álmos, Árpád apja; Előd, Szabolcs apja, kitől a Csák-nemzetség származik; Kend, Korcán apja; Ond, Ete apja, akitől a Kalán- és Kölcse-nemzetség származik; Tas, Lél apja; Huba, akitől a Szemere-nemzetség származik; a hetedik Tétény, Horka apja, s Horkának a fiai voltak Gyula és Zombor, akiktől a Maglód-nemzetség származik, amint alább majd szó lesz róla. De elég! Haladjunk a történelem útján!
Jézus kereszthalálának a következménye az Újszövetség, aminek a lényege: "Igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem, a szövetség vére, amely sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára." - Máté 26,27-28; "Ez az én vérem, a szövetség vére, amely sokakért kiontatik." - Márk 12,24; [i]"E pohár az új szövetség az én vérem által, amely tiérettetek ontatik ki" - Lukács 22,20; azaz "magára vette a világ bűneit", ami által úgymond megváltotta az emberiséget (itt természetesen nem emberi bűnökről volt szó, hanem negatív kozmikus szellemi hatásokról, amihez a Szanhedrin a keresztre feszíttetését időzítette).
Az Ószövetség is véresáldozattal van összefüggésbe: "Azután fogta Mózes a vért, ráhintette a népre, és ezt mondta: Annak a szövetségnek a vére ez, amelyet az Úr kötött veletek mindezeknek az igéknek az alapján." - Mózes II. 12,8.
Szerintem Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba és Töhötöm vérszerződése is megfelelő kozmikus konstellációhoz lett időzítve. Mint tudjuk, az ősmagyarok komoly égi ismeretekkel rendelkeztek.
Kiszely István: A magyarok eredete és ősi kultúrája (2000) ISBN 963 9188 85 9
(I./305. old.) Van az Emese-mondának egy Kézai Simon-féle, egy Budai- és Képes Krónika-féle, egy Pozsonyi Krónika-féle egy Zágrábi- és Váradi Krónika-féle, egy XVI. századi krónikák alapján megjelenő és egy szájhagyomány útján fennmaradt változata is. Valamennyi azt állítja, hogy Álmos és fia Árpád Attilától és a Turul-nemzetségből származott.
Valamennyi szöveg azt állítja, hogy a magyarokat nem Árpád vezette az új hazába; az ő szerepe csak a honfoglalással kezdődött és a magyarok első fejedelme Álmos volt (Bohota Ágnes).
(I./314-316. old.) A vérszerződés
"A honfoglalást megelőzően döntő esemény történt, ez formálta végül is egyetlen nemzetté a magyar törzseket - írja László Gyula. A döntő esemény a vészerződés volt, amelyben a "hét fejedelmi személy (a hét törzs feje) szabad akarattal és egyetértéssel vezérül és parancsolóul választotta magának, sőt fiai fiainak és azok utódainak a végső nemzedékig Álmost, Ügyek fiát és azokat, akik az ő nemzetségéből származtak... Majd a fent említett férfiak mindegyike Álmos vezérért - pogány szokás szerint - saját vérét egy edénybe csorgatta" s "esküjét ezzel szentesítette" (anonymus 8. fejezet). A vérszerződéssel a hét nép "vérszerint való testvérré vált".
A magyar vérszerződést Álmos fejedelemmé választása alkalmával írta le Anonymus. Vérszerződést nem szoktak egyazon nép vagy törzs fiai kötni, hanem a rokon vagy csatlakozott népek vezetői kötik szövetségük megpecsételésére.
Nagyon nagy esemény kellett, hogy legyen, hiszen a Bíborbanszületett szerint (38. fejezet) "A türkök hét törzsből állottak, de sem saját, sem pedig idegen fejedelem felettük sohasem volt, hanem valamiféle vajdák voltak felettük..."
A vérszerződés tehát a törzsfői főhatalom feladását jelentette s így a magyar nép "anyakönyvi kivonata" lett. Talán nem következtetünk helytelenül, hogy emögött valami nagy veszedelem vagy nagy vállalkozás tervezése rejtezett s ez nem lehetett más, mint az új haza elfoglalásának előkészülete.
A Bíborbanszületett Konsztantin szerint a vérszerződést kötő hét előkelő férfiú - "vezér" - neve: Álmos, Előd (Eleud), Kend (Cundu), Ond (Ound), Tas (Tosu), Huba, Tétény (Tuhutum). "Az eskü első szakasza így hangzott: - olvassuk krónikásunknál - Hogy ameddig csak az ő életük, sőt az utóbbiaké is tart, mindig Álmos vezér ivadékából lesz vezérük.
Az eskü negyedik szakasza így hangzott: Hogy valaki utódaik közül hűtlen lenne a vezér személyéhez, vagy egyenetlenséget szítana a vezér és rokonai között, a bűnösnek vére omoljon, amint az ő vérük omlott az esküben, amelyet Álmos vezérnek tettek. Az ötödik szakasza így hangzott: Hogyha valaki Álmos vezér és a többi fejedelmi személyek utódai közül az esküvel kötött megállapodást meg akarná szegni, örök átok sújtsa".
http://www.kislexikon.hu/verszerzodes.html
Vérszerződés
Magyarországnak legrégibb, de csak krónikákban fenmaradt alapszerződése. Midőn ugyanis a magyarok Lebediából Etelközbe indultak, a kazar fejedelem tanácára egyetlenegy vezért választottak Álmos személyében s neki hűséget fogadván, a hét vezér a hagyományok szerint (Névtelen Jegyző, 6. fej.) «saját véröket pogány szokás szerint egy edénybe bocsátva», a következőkre esküdött meg: 1. hogy mig életök tart, mind maguknak, mind maradékaiknak vezére mindig Álmos nemzetségéből legyen; 2. valami jót munkájokkal szerezhetnek, abból közülük senki se legyen kizárva; 3. hogy azokat a fejedelmi személyeket, kik Álmost szabad akaratukból választották urukká, se maguk, se fiaikat sohase rekesszék ki a vezér tanácsából és az ország tisztjéből; 4. hogyha utódaik közül valaki hűtelen lenne a vezér személye iránt, a vétkesnek vérét ontsák, miként az ő vérük omlott abban az esküben, melyet Álmos vezérnek tettek; 5. hogyha valaki Álmos és a többi fejedelmi személyek utódaiból esküjök állapotát meg akarná szegni, átok alá legyen vetve mindörökké.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Egyesek ellenvetésként felhozhatnák azt, hogy abban az időben még nem ismerhették a Neptunusz és Plútó planétákat. Ennek ellenére mégis mind a három esetben ott szerepeltek ezek a kozmikus kereszt kialakításában, és tudtommal kizárólagosan csak az említett három személy esetében történt az meg, hogy a "kozmikus kígyó" égisze alatt látták meg a napvilágot, majd ~24 illetve ~33 éves korukban a "kozmikus kígyót" alkotó égitestek a Neptunusz és Plútó közreműködésével kozmikus kereszteket alkottak, ami Jézus esetében a kínhalálát okozta, Sabbatai Cvi ekkor jelentette be messiási mivoltát, amit az ószövetségi vallási vezetők többsége nem fogadhatott el érthető, hiszen ők nem egy Jézus-féle messiásra vártak. Álmos számára a vérszerződés egyben azt is jelentette, hogy az első magyar nagyfejedelemnek választották meg, de ezt kizárólagosan a születési adottságának köszönhette és feltehetőleg a bemutatott kozmikus keresztnek:
Vérszerződés:
842.03.30. 06:36 UT +3.00 Kiev
"Asc"-Nap-Uránusz-Plútó konjunkció:13,1°/13,8°/16,3°Kos; -Hold oppozíció:13,1°Mérleg; -Mars quadrat:18,4°Rák; -Szaturnusz-Neptunusz oppozíció:16,9°/10°Bak (5,3°/8,4°)
(teljes holdfogyatkozás)
Dr. Kiszeli István (1932 -) antropológus helyesen jellemezte a vérszerződést: "Nagyon nagy esemény kellett, hogy legyen" (I./314. old.), ami természetesen úgy a földi, mint az égi viszonylatban ilyen jelleggel kellett bírjon:
Kiszely István: A magyarok eredete és ősi kultúrája (2000) ISBN 963 9188 85 9
(I./304. old.) "Midőn pedig Álmos az érett kort elérte, mintegy a Szentlélek ajándéka jutott neki, s így pogány létére mégis hatalmasabb volt és bölcsebb Szkíthia összes vezéreinél..." (*Anonymus)
Kiszely István: A magyarok eredete és ősi kultúrája (2000) ISBN 963 9188 86 7
(II./812. old.) A magyarság olyan kultúrkörből szakadt Európába, melynek népei meglehetősen magasrendű istenélménnyel rendelkeztek.
Az ősi magyar hitvilágban világos rend van. Az égi hatalmak és az evilági élet rendje ugyanaz.
(II./899. old.) A pusztai népek uralkodói szakrálisak voltak. Ez azt jelentette, hogy az ég rendeltetéséből lettek fejedelemmé. A fejedelem, mert az uralkodásra rendeltetett nemzetségből származott.
(II./901. old.) A honfoglaló magyarok fejedelmei, Álmos és Árpád éppúgy szakrális fejedelmek voltak, mint az orhoni türk kagánok, a kazár kagánok, és az ázsiai hun sanjük és az "ég fiai"-ként tisztelt uralkodók. A szakrális fejedelem felelős a népe szervezéséért és jólétéért, mivelhogy ő az égi szellem (Isten) megtestesülése, mint ősei őelőtte, és egyben közvetítő is az ég és a föld között.
Folytatás következik!