Templomosok titka




A héber kabbala szerinti "Isten 72 szellemének" kozmikus forrásai

Templomosok titka

Beitragvon Klaus Matefi » Mo 27. Mai 2013, 20:41

Klaus Matefi
Templomosok titka



A Templomos Rend hivatalos története annyira közismert, hogy ennek a részletezésére vétek lenne kitérjek.
A megalakulásuk időpontjával, indítékával és a XIV. század elején történ felszámolásuk utáni túlélésükkel kapcsolatosan a mai napig különböző elméletek láttak napvilágot. Ennek a tanulmánynak az a fő célja, hogy a rend létejöttének az esetleges kozmikus hátterét feltárja, és megvizsgálja a kimondhatalan gazdagságuknak az okát, amire néhány évtized leforgása alatt tettek szert.

A hivatalos magyarázatok szerint Hugues de Payns vezetésével kilenc lovag (Hugues de Payns, Godefroy de Saint-Omer, André de Montbard - Clairvaux-i Bernát rokona, Payen de Montdidier, Geoffroy Bissol, Archambault de Saint-Amand és Rolland, Gondemare et Rosal) Jeruzsálemben alapította meg a Templomos Lovagrendet (Ordo Militiae Christi) 1118/1119-ben, amit úgymond a "zarándokok védelmének az érdekében" hívtak életre. Egyes kutatóknak más a véleménye azzal kapcsolatosan, hogy a rend a "zarándokok védelmének az érdekében" alakult volna meg:

Christopher Knight, Robert Lomas: A második Messiás (1999) ISBN 963 9248 06 1
(41-42 old.) Néhány év alatt a toprongyos kóbor lovag csapatból, akik egy beomlott zsidó templom tövében táboroztak (*Jeruzsálemben), egy csodálatos fordulat útján hihetetlenül gazdag rend lett, az európai uralkodók bankárjaivá nőtték ki magukat. Erős a gyanúnk, hogy a történelemkönyvek a templomosok felemelkedéséről írt magyarázata elég gyenge lábakon áll. Fel kell tárnunk tehát, mi is történt az első keresztes hadjáratot követő második évtizedben.
Következő könyvünkben részletesen kifejtjük majd azt a tételt, hogy a templomosok valószínűleg egyáltalán nem törődtek a zarándokok védelmével, ehelyett idejüket azzal töltötték, hogy feltúrták a lerombolt templom talaját, kincseket, valószínűleg Salamon kincseit keresve. Mások is hasonló következtetésre jutottak már előttünk:

Az igazi feladata az volt a kilenc lovagnak, hogy kutassa át a területet, melyet rájuk bíztak. A cél az volt, hogy felszínre hozzanak olyan relikviákat és kéziratokat, amik a judaizmus és az ősi Egyiptom titkos tudását tartalmazzák, melyek közül néhány még Mózes koráig is visszavezet. (G. Delaforge: The Templar Tradition in the Age of Aquarius)


Christopher Knight és Robert Lomas: A hiram-kulcs (1996) ISBN 963 9248 13 4
(43 - 44. old.) Egyfelől ugyanis semmi nem bizonyítja, hogy az alapító templomos lovagok valaha is tényleges védelmet nyújtottak volna a zarándokoknak, másrészt azonban hamar rájöttünk, hogy egyértelműen bizonyítható: a rend tagjai kiterjedt ásatásokat folytattak Heródes templomának romjai alatt.
Nemsokára arra is rájöttünk, hogy számos más szerző is fenntartásokkal kezelte a templomosok eredeti célkitűzésére vonatkozó, általánosan elfogadott koncepciót, s minél többet vizsgálódtunk e tekintetben, annál több olyan elmélettel találkoztunk, amely a templomosok valódi indítékait taglalja. E szerzők egyike, Gaetan Delaforge francia történész a következőket írja:

"A kilenc lovag tulajdonképpeni feladata az volt, hogy kutatásokat végezzenek ezen a területen, s megszerezzenek bizonyos ereklyéket és kéziratokat, amelyek a judaizmus, valamint az ókori Egyiptom titkos hagyományainak esszenciáját alkotják, s melyek közül néhány valószínűleg egészen Mózes koráig vezethető vissza."

Ugyanezt a kommentárt használta fel Graham Hancoch kutató és szerző, amikor amellett érvelt, hogy a templomos lovagok valóban mások voltak, mint akiknek vélték őket.

Akadtak olyan szerzők, akik szerint talán a templom elveszett kincseit, a Szent Grált vagy éppenséggel magát a frigyládát keresték. E feltételezések akár helytállóak is lehetnek, ám minket az jobban érdekelt, hogy mit találtak valójában, mint az, hogy eredetelig mit szerettek volna meglelni.


Itt annyit érdemes megjegyezni, hogy pl. Israel Finkelstein professzor (1949-; a telavivi egyetem régészeti intézetének az igazgatója) szerint Salamon temploma feltehetőleg nem létezett Mózessel egyetemben (így a Tórát valószínűleg Ezsdrásék készítették a babilóni száműzetés során elsajátított ismeretekre bazírozva, amivel i.e. 445-re készültek el), tehát annak a romjai között nem végezhettek ásatásokat a templomosok, viszont folytathattak kutatásokat az i.sz. 70-ben lerombolt templom területén. Ettől függetlenül persze kutathattak "Salamon kincsei" után is, hiszen tudtommal abban az időben az fel sem merült, hogy a Salamon nevéhez fűződő bibliai magyarázatok többsége esetleg nem rendelkezik valóságos történelmi háttérrel ugyanúgy, mint pl. az exodus. Mózes történelmi személyiségét számos kutató megkérdőjelezi.

Feltétlenül fel lehet azt tételezni, hogy a XII. század elején egy olyan felfedezésre tettek szert egyesek, aminek aztán köszönhető volt úgy a Cisterci (Ordo Cisterciensis - Sacer Ordo Cisterciensis), mint a Templomos Rend befolyásának és anyagi gyarapodásának a fantasztikus méreteket öltése.

Három személyt célszerű ezzel kapcsolatosan behatóbban megvizsgálni:

1, Hugues (Hugo) de Champagne gróf (~1074 - 1126); székhelye Troyes volt
2, Hugues (Hugo) de Payens gróf (1080 - 1136; feltehetőleg Hugues de Champagne rokona (*))
3, Bernard de Clairvaux (Clairvaux-i Bernát; 1090 - 1153)

(*)
http://www.templerlexikon.uni-hamburg.de/TDF-P.htm
Payens, Hugues de (M)
Er war der Gründer des Templerordens und sein erster Meister. Um 1070 geboren - ein Datum, das man aus den Nennungen in Urkunden am Hof des Grafen Hugues de Champagne errechnen kann - wurde er um 1085/90 vermutlich zum Ritter geschlagen, denn in einer Urkunde taucht er als Herr von Montigny auf. Zwischen 1108 und 1114 heiratete er Elisabeth de Chappes. Das Paar hatte vermutlich drei Kinder: Gibuin, Isabelle und Thibaud. Letzterer wurde Abt von Saint-Colombe. Möglicherweise war Hugues verwandt mit dem Grafen der Champagne. Mit ihm kam er jedenfalls ins Heilige Land, zum ersten Mal vermutlich im Jahre 1104. 1113 wird er in der Urkunde einer Schenkung Hugues de Champagne an die Abtei von Montiéramey zum ersten und einzigen Mal als 'Herr von Payens' bezeichnet.


Ez a három ember kellett ugyanis direkt kapcsolatban legyen a már említett valamilyen jellegű felfedezéssel, ami által a Cisterci és a Templomos Rend a legbefolyásosabb vallási szervezetté válhatott a XII. század első felében.

Hugo de Champagne grófról azt tudjuk, hogy udvarában kabalista és ezotérikus hagyományokat ápoló iskola virágzott, sőt Troyes-ban volt egy Talmud-iskola (Jesiva - ישיבה), amit Rási (Salamon ben Jichak - רבי שלמה יצחקי) vezetett. Rási a legismertebb askenázi Talmud-magyarázó a mai napig is, akinek a tevékenysége a bibliamagyarázatokra összpontosult:

M. Baigent - R. Leigh - H. Lincoln: Az abbé titka - Szent Grál, Szent Vér (The Holy Blood and the Holy Grail)(2000) ISSN 1585- 6860 ISBN 963 9282 22 7
(70. old.) Troyes-ban, Champagne grófjának az udvarában 1070 óta kabalista és ezotérikus hagyományokat ápoló iskola virágzott.

http://www.pcmthdietempelherren.org/der ... /index.php
Die Gründung des ersten militärischen Ritterordens
Alle acht Gründungsmitglieder des Templerordens waren mit dem Grafen Hugo de Champagne verwandt oder aber dessen Landsmänner. Dies ist vor allem deshalb äußerst bemerkenswert, weil der Grafenhof der Campagne in Troyes zu den aufgeklärtesten Herrschaftszentren des Mittelalters gehörte und sich dort bereits seit dem Jahr 1070 eine angesehene Schule für talmudische und esoterische Studien - Zeichen einer für diese Zeit beispiellosen religiösen Toleranz und des Interesses an den Wissenschaften - befand.

http://www.talmud.de/cms/Raschi_von_Tro ... 134.0.html
Rabbi Schlomo ben Jitzchak , bekannt als Raschi, wurde im Jahre 1040 in einer Gegend geboren, die damals weniger für ihre Gelehrten als für ihre Schaumweine bekannt war: In Troyes in der Champagne. Dort besaß auch seine Familie einen großen Weinberg, von dem sie ihren Lebensunterhalt bestritt.

Viel ist über sein Leben nicht bekannt, so tat die Phantasie seiner Nachfahren und Bewunderer ein Übriges, um die Biographie des wohl berühmtesten jüdischen Gelehrten des Mittelalters auszuschmücken. Bereits die Umstände seiner Geburt waren der Überlieferung zufolge legendär: Nachdem sein Vater einen Edelstein ins Meer geworfen hatte, den ihm Christen zur Herstellung eines Heiligenbildes abnehmen wollten, hörte er eine Stimme vom Himmel. Diese prophezeite ihm einen Sohn, der die Welt mit seiner Weisheit erleuchten würde. Ein Klassiker der jüdischen Legende ist auch die Geschichte seiner hochschwangeren Mutter, die in einer engen Gasse von einem Wagen fast überrollt worden wäre, hätte nicht die Mauer hinter ihr nachgegeben und eine schützende Nische um sie geformt – eine ganz ähnliche Geschichte wird auch über eine Einbuchtung an der Wand der Wormser Synagoge erzählt...

http://www.geschichteinchronologie.ch/U ... euzzug.htm
ab 1070
Graf Hugues de Champagne betreibt an seinem Hof eine Talmudschule unter Leitung des damals berühmten Rabbi Raschi (1040-1105).

http://de.wikipedia.org/wiki/Raschi
Schlomo Jizchaki (auch Schlomo ben Jizchak, Schelomo ben Isaak oder Salomo ben Isaak, hebräisch רבי שלמה יצחקי; meist nur Raschi genannt; * 1040 in Troyes; † 5. August 1105 ebenda) war ein Rabbiner und maßgeblicher Herausgeber und Kommentator des Talmud im hohen Mittelalter.

http://www.kirchenlexikon.de/r/Raschi.shtml
RASCHI (Abk. v. Rabbi Schelomo Jizchaki), bedeutenster jüd. Schrift- u. Talmudkommentator, * 1040 Troyes, † 13.7. 1105 Troyes.


1104-ben Champagne gróf a fenti második vizsgált személlyel, Hugo de Payens-sel, és annak a testvérével útra kelt Jeruzsálembe, ahonnan Franciaországa csak 1108-ban tértek vissza. Egyes források szerint Champagne gróf nagybátyja volt a két említett útitársának.
Az indulásuk előtt egy titkos tanácskozáson vett részt, amiről M. Baigent-R. Leigh és H. Lincoln "Az abbé titka - Szent Grál, Szent Vér" című könyvükben így írnak:

M. Baigent - R. Leigh - H. Lincoln: Az abbé titka - Szent Grál, Szent Vér (The Holy Blood and the Holy Grail)(2000) ISSN 1585- 6860 ISBN 963 9282 22 7
(72. old) 1104-ben Champagne grófja titkos tanácskozást tartott magas rangú nemesemberek részvételével, akiknek legalább egyike közvetlenül a tanácskozás előtt tért vissza Jeruzsálemből. A tanácskozáson ott voltak a Brienne, Joinville és Chaumont családok képviselői, akik mint ahogyan ez később kiderült, jelentős szerepet játszottak a történetben. A tanácskozáson részt vett André de Montbard hűbérura is. Mint tudjuk, André de Montbard a templomos lovagrend egyik alapítója és Szent Bernát nagybátyja volt.


Az említett családok képviselőiről és Champagne grófjáról is azt állítja Christopher Knight és Robert Lomas "A második Messiás" című könyvében, hogy ezek úgynevezett "Rex Deus családoknak" voltak a tagjai. Ezen családok álltak szerintük mindig a keresztesháborúk élén Jeruzsálem felszabadítása érdekében:

Christopher Knight, Robert Lomas: A második Messiás (1999) ISBN 963 9248 06 1
(111-116. old.) Miután Jézust keresztre feszítették, a jeruzsálemi egyház fő oszlopa Jakab, Péter és János lettek. (Ez a tény szerepel Pál Galácziabeliekhez írt levelében is.)

Jézus erőszakos halála nem okozott tömegfelzúdulást, mivel nem volt nagyszámú követője, ám mikor Jakabot megölték, az egész város fellázadt, és kitört a zsidó háború a rómaiak ellen.
A férfi elmesélte Timnek, hogy Jakab hogyan vált Jézusnál is meghatározóbb személyiséggé Jeruzsálem egyházában. Jakab halála után és a templom megsemmisítése előtt, néhány nazarénus pap Görögországba menekült, ahonnan szétszóródtak Európába. Hamarosan visszatértek a lerombolt Jeruzsálembe, hogy kiássák egy férfi maradványait a romok alól, egy férfiét, akit csak "megváltóként" emlegettek". Elvitték a csontokat Görögországba, ahonnan 600-ban szállították vissza őket eredeti helyükre, s elrejtették a templom alatt, mivel ezt ítélték a legbiztonságosabb helynek (a templom körzetében egyébiránt tilos volt temetkezni).

A túlélők csoportja magát Rex Deusnak, Isten királyainak nevezte. Túlélték a zsidóüldözéseket is, mert látszólag felvették azon ország vallási szokásait, melyben éltek, ám hitüket csak az egyetlen igaz Isten felé fejezték ki. Hittek, hogy bennük öröklődik a két Messiás, Dávid és Áron vérvonala, s ebből a vérből kerül majd ki az a megváltó is, aki létrehozza Isten királyságát a Földön.
Ez tehát a francia férfi története, ki magát Rex Deus családból származónak vallotta. Azt parancsolták neki, hogy ezt a tudást választott fiára örökítse át, ha majd eléri a huszonegyedik évét; ám magtalan, így nem teheti meg azt, amire az apja kérte. Azt is elmondta, hogy felvehette volna a kapcsolatot a Rex Deus más tagjaival is, mivel megtanulta a családfát, s így névről ismeri őket, de nem tette. S őt sem keresték a Rex Deusszal kapcsolatban soha.

Ha a Rex Deus csoport valóban létezett, akkor nem nehéz belátnunk, hogy ezek az emberek istenadta lehetőséget láttak a keresztes hadjáratban, lehetőséget arra, hogy visszatérjenek a templomhoz, és kiássák alóla azt, ami származásuknál fogva őket illeti; és tehetik ezt abban az időpontban, ami János "Jelenések Könyvé"-ben szerepel jóslatként. A Rex Deus családok álltak a keresztes háborúk előterében. A középkort kutató tudósok csodálkoztak azon, hogy miért mindig ugyanazon családok vezetik a hadjáratokat. Hát itt egy válaszlehetőség.

A Rex Deus családok története megmagyarázza, hogy honnan tudhatták a templomosok, mit is keresnek.

Tehát Jeruzsálem Kr.u. 70-i bukását követően a jeruzsálemi egyház tagjainak egy csoportja megszökött a mészárlás elől, és Alexandriába menekült. Ez lett sok szempontból a zsidóság második központja. Itt a kis csoport tagjai felmérték a helyzetüket, és úgy ítélték meg, jobban teszik, ha Görögországba költöznek. Innen aztán szétszéledtek Európa városaiba.

Felvették új otthonuk hitét, beolvadtak a közösségbe is. Olyan neveket vettek fel, mely nem cseng idegenül e tájakon. Nagyon intelligens emberek voltak, hisz korábban ők alkották a zsidóság elitjét, arisztokráciáját. Ahogy telt az idő, generációk váltották egymást, az emberek elfeledték, hogy honnan is származnak ezek a családok, de ők apáról a választott nagykorú fiúra örökítették a tudást. A tudás, mely magában foglalta a Rex Deus eredetét és a templom titkát. Az idők folyamán az egyes családok elvesztették kapcsolataikat egymással, ám a kiválasztott fiúk tudták, hogy léteznek más Rex Deus famíliák, és azt is tudták, melyek azok és hol találhatók.
1095-ben ezen családok nagy része már szinte teljesen kereszténynek vallotta magát, ám volt legalább egy férfiú mindenütt, aki ismerte mélyre nyúló zsidó gyökereit. Vitán felül áll, hogy szuperkeresztényeknek tekintették magukat, kiválasztottaknak, akik birtokolják a legnagyobb titkot a Nap alatt.
Egy titkos elit voltak ők: "Isten királyai". Rájöttek, hogy a szeldzsuk támadás Jeruzsálem ellen nem más, mint a Góg és Magógról szóló jóslat beteljesedése, így felhasználták minden befolyásukat annak érdekében, hogy elültessék a keresztes hadjárat gondolatát II. Orbán fejében. Elmondták neki: beteljesedett János próféciája, s a pápa szerepe az, hogy a keresztény világot a hitetlen hódítók ellen hadba vezesse, s megmentse a szent várost.
A történelemkönyvek feljegyzik, hogy az ő vezetése alatt vált a pápaság a nyugati kereszténység vallási vezetőjévé.


A fenti magyarázat lehet, hogy rendelkezik reális alappal, hiszen a galut (גלות; görögül diaszpóra) történelmi tény. A zsidóknál a származás levezetése apai ágon történt az ókor végéig a néhai Raj Tamás (1940 - 2010) történész-főrabbi elmondása szerint:

http://www.zsido.hu/aktiv/rabbiv.php
Kérdése van? - kattintson ide
Tegye föl bátran a zsidósággal kapcsolatos kérdéseit, problémáit, és Raj Tamás forabbi ezen a nyilvános oldalon keresztül megválaszolja azt.

Kedves Pál! Jól sejti, a leszármazási váltásnak az ókor végén (a Talmud korában) a római gyakorlatból eredõ oka van, de nálunk azóta, és ma is ez a vallási gyakorlat: mater certa, pater incertus est – mondták a rómaiak. A körülmetélés azonban Ábrahámra épül, és vallási törvény Mózes óta. A felnõtté avatás valóban a bar micva, de ez nem helyettesíti a körülmetélést. Üdvözlettel: R.T.

Kedves Jani! A mai hagyományos zsidóság szerint a zsidó valláshoz való tartozás (az ókor vége óta) anyai ágon öröklõdik automatikusan, a Biblia korában apai ágon öröklõdött (lásd például a bibliai József vagy Mózes gyermekeit). A reform zsidó gyülekezetek és a modern Izrael Állam elismeri az atyai leszármazást is. Üdvözlettel: R.T.

Tisztelt Olvasó! (Sajnálom, hogy nem tudom megszólítani, mert elfeledkezett bemutatkozni.) Mindenekelõtt tudnia kell, hogy a zsidóságon belül az anyaági leszármazás szabálya csak az ókor végén, a talmudi bölcsek döntése alapján, ám valójában római hatásra (mater certa) alakult ki, a Biblia korában az apa volt a döntõ.
Üdvözlettel: R.T.

Kedves Peti! Ma már nincsenek zsidó törzsek, a Biblia korában voltak, s a leszármazás valóban apai ágon történt.
Üdvözlettel: R.T.

Kedves Benjámin! Ezt az Ön által idézett kijelentést igencsak furcsa lenne szó szerint érteni. =Remélem, Ön sem így gondolja.) Annyi azonban kétségtelen, hogy az ókor vége óta a rabbik – római jogi hatásra – úgy tartják, hogy a zsidó identitást az anya vallási hovatartozása dönti el.
Üdvözlettel? R.T.

Kedves p! A zsidó vallás az ókor vége óta – római hatásra – ugyan anyai ágon számolja a zsidó hovatartozást, de Izrael Állama elfogadja az apai ágú leszármazást is.
Üdvözlettel: R.T.

Kedves Miklós! Köszönöm szíves tájékoztatását a kutatási eredményekrõl, noha az azokból levont következtetés szerintem nem olyan egyértelmû. A bibliai korban a zsidósághoz való tartozás még apai ágon történt, hiszen elég, ha József vagy Mózes gyermekeire gondolunk. A Talmud azonban (a rómaiak körébõl ismert „mater certa” alapszabály hatására) az anyai ágon történõ leszármazást tette gyakorlattá az idõszámításunk kezdete körül. Ezért ma ez a hagyományos zsidóság körében az elfogadott. Üdvözlettel: R.T.


A mai vallási szokások szerint bármilyen oknál fogva hagyja el valaki a hitét, legyen az önkéntes alapon (mesummad), vagy üldöztetés veszélye, illetve kényszer hatására miatt (anusim - אנוסים; converso - marranó), amennyiben anyai ágon zsidónak számít, akkor nem kell betérnie, ha vissza akar térni a vallásba:

http://zsido.pontez.hu/
http://www.zsido.com/konyvek/
Ez a meghatározás olyannyira mérvadó a zsidó jogban, hogy az, aki zsidó anyától született (vagy szabályosan betért), akkor is zsidónak számít, ha a Tóra minden szabályát megszegte, sőt még akkor is, ha kitért a zsidó vallásból. Még a kitért zsidónak sem kell „betérnie” a zsidó vallásba, ha vissza kíván térni ősei hitéhez(4).

(4) Épp ellenkezőleg: kötelességünk még inkább szeretettel fordulni felé, és a jó útra terelni őt és gyermekeit. Forrás: A Sulchán Áruch szerzője Bét Joszef könyvében (Jore Déá, Bedek Hábájit 268. fej. vége): “Minden kitért, aki anyai ágon zsidó, akár ha több nemzedék után is született, zsidónak számít, és nem számít betérőnek… ugyanannyira kötelesek a parancsolatok megtartására, mint mi… nem kell, hogy a rituális fürdőben alámerüljenek (mint a betérők)…”.

http://www.es.hu/print.php?nid=17044
LI. évfolyam 27. szám, 2007. július 6
Köves Slomó, Bodnár Krausz Dániel
Cenzúrázatlan gondolatok
A zsidó közélet kérdéseihez
A judaizmus tanítása szerint a zsidóság nem definiálható teljeséggel sem a vallás, sem a nemzetiség vagy kulturális csoport definíciójával. A vallás fogalmának hagyományos értelme nem definiálja teljes pontossággal a zsidóságot, ugyanis a háláchá, a zsidó jog szerint az is teljeséggel zsidónak számít, aki nem tartja magát vallásosnak, és még csak a zsidó kultúrához sem kötődik. Ez a meghatározás olyannyira mérvadó a zsidó jogban, hogy az, aki zsidó anyától született (vagy szabályosan betért), akkor is zsidónak számít, ha a Tóra minden szabályát megszegte, sőt még akkor is, ha kitért a zsidó vallásból. A kitért zsidó és leszármazottjai "a világ végéig" teljes mértékben megtartják a zsidóságukat, ezért például nem is kell betérniük a zsidó vallásba, ha visszatérnek őseik hitéhez, közösségükhöz. Ahogyan azt a Talmud mondja: "Annak ellenére, hogy vétkezett, még mindig zsidó marad".
A nemzetiség vagy kulturális közösség sem a helyes definíció a zsidóságra, hiszen a világ zsidóságát nem közös nyelv vagy kultúra tartja össze.

A zsidóság tehát a vallás, a nemzet és a származás speciális keveréke.
Köves Slomó
vezető rabbi, EMIH (Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség)


Amennyiben helytálló a Rex Deus teória, akkor nem lehet azt se kizárni, hogy azokban az esetekben megmaradthatott a származás apai ágon történő öröklődése.

Az 1104-ben kezdődött közel négy évig tartó jeruzsálemi látogatást megelőzően Hugo de Payens gróf (a későbbi Templomos Rend első nagymestere) egyes források szerint már járt Palesztinában Bouillon Gottfried (1060 - 1100) seregével az első keresztes hadjárat (1096 - 1099) alkalmával, aminek a célja Jeruzsálemnek a felszabadítása volt a több, mint 450 éve tartó iszlám uralom alól. Ez meg is történt 1099.07.15-én. A jeruzsálemi királyság (ממלכת ירושלים - Regnum Hierosolimitanum) első tényleges királya Bouillon Gottfried öccse, I. Balduin (Baudouin de Boulogne - Edessza grófja; ~1058 - 1118) lett Gottfried halála után, aki 1100.11.11-én nyilvánította magát ki Jeruzsálem királyává (1100 - 1118), december 25-én pedig megkoronázták.

Pierre Plantard (Pierre Athanase Marie Plantard; 1920 - 2000) állítása szerint Bouillon Gottfried 1099-ben Jeruzsálemben megalapította a Prieuré de Sion titkos társaságot:

http://de.wikipedia.org/wiki/Gottfried_von_Bouillon
In einer weitverbreiteten jüdischen Legende wird Gottfried von Bouillon ein bedrohlicher Charakter zugeschrieben: Gottfried lässt Raschi (Rabbi Schlomo ben Jizchak) rufen, um sich von ihm den Ausgang des Kreuzzuges vorhersagen zu lassen. Als Raschi nicht bei dem Fürsten erscheint, sucht dieser ihn im Lehrhaus in Begleitung seiner Truppen auf. Raschi prophezeit ihm den unglücklichen Ausgang des Kreuzzuges in Einzelheiten, deren letztes Detail sich erfüllt, als der zurückkehrende Gottfried Raschis Heimatstadt betritt.

Pierre Plantard bezeichnete Gottfried von Bouillon als Gründer einer „Bruderschaft vom Berg Zion“ (Prieuré de Sion).

http://de.wikipedia.org/wiki/Prieur%C3%A9_de_Sion=17044
Prieuré de Sion
Plantard versuchte in den 1960er Jahren in Paris, die Vereinigung als Geheimloge wiederzubeleben, und stattete sie durch gefälschte Dokumente mit einer Vorgeschichte aus, der zufolge sie während des Ersten Kreuzzuges von Gottfried von Bouillon in Jerusalem gegründet wurde und historische Berühmtheiten wie Leonardo da Vinci, Isaac Newton und Victor Hugo zu ihren geheimen Mitgliedern oder Großmeistern zählte.

http://www.heilsbrunnen.de/Sakrileg/Pri ... _Sion.html
Seite 218:"Die Bruderschaft von Sion wurde im Jahr 1099 von einem französischen König von Jerusalem gegründet, Gottfried von Bouillon" - Gottfried von Bouillon war weder Franzose (er kam aus dem Herzogtum Niederlothringen, das zum deutschen Kaiserreich gehörte), noch war er König von Jerusalem, sondern nur "Advocatus Sancti Sepulcri". Dan Brown schreibt weiter: "In den Jahren, als Gottfried König von Jerusalem war..." - Gottfried starb im Juli 1100, er war also nur ein knappes Jahr in Jerusalem Anwalt des Heiligen Grabes - mehr nicht.


Erről a titkos szervezetről így ír M. Baigent, R. Leigh és H. Lincoln "Az abbé titka - Szent Grál, Szent Vér" című könyvben:

M. Baigent-R. Leigh - H. Lincoln: Az abbé titka - Szent Grál, Szent Vér (The Holy Blood and the Holy Grail)(2000) ISSN 1585- 6860 ISBN 963 9282 22 7
(89-90. old.) A rendelkezésünkre álló anyagot teljes egészében nem lehet ezeken az oldalakon kellő alapossággal és részletességgel áttekinteni. Lényegüket röviden a következő pontokban foglaljuk össze:

1. A templomos lovagrend hátterében meghúzódó titkos rend hozta létre a templomos rendet, mely a titkos szervezet katonai és adminisztratív szervezeteként működött. Ez a titkos rend, amely többféle név alatt folytatta tevékenységét, leggyakrabban a Prieuré de Sion (Sion szerzetesrend) nevet használta.
2. A Prieuré de Siont olyan nagymesterek egész sora irányította, akik a nyugati történelem és kultúra legkiemelkedőbb alakjai közé tartoztak.
3. Bár a templomos rendet 1307 és 1314 között megsemmisítették és feloszlatták, a Prieuré de Sion érintettlenül fennmaradt. Annak ellenére, hogy időszakonként testvérharc és széthúzások gyengítették a rendet, folyamatosan tovább működött évszázadok hosszú során át. A háttérbe húzódva, a színfalak mögül ők szervezték és irányították a nyugat-európai történelem bizonyos döntő fontosságú eseményeit.
4. A Prieuré de Sion ma is létezik és aktívan működik. Nagy befolyással rendelkező szervezet, szerepet játszik magas szintű nemzetközi eseményekben éppúgy, mint bizonyos európai országok belső ügyeiben. A rend nagymértékben felelős az 1956 óta kibocsátott információk megjelentetéséért.
5. A Prieuré de Sion nyíltan bevallott és deklarált célja a Meroving-dinasztia és vérségi vonal restaurációja nemcsak Franciaországban, hanem más európai országokban is.
6. A Meroving-dinasztia restaurációja jogilag és morálisan egyaránt szentesített és igazolható. Bár a 8. században megfosztották őket trónjuktól, a Meroving vérségi vonal nem halt ki, sőt egyenes ágon II. Dagoberten és fián, IV. Sigisberten keresztül fennmaradt. Dinasztikus szövetségeken és házasságkötéseken keresztül ebben a származási vonalba tartozott Godfroy de Bouillon, aki 1099-ben elfoglalta Jeruzsálemet, valamint számos más nemesi és királyi család a múltban és a jelenben, közöttük a Blanchefort-, Gisors-, Saint-Clair-(Angliában a Sinclair-), Montesquieu-, Montpézat-, Poher-, Luisignan-, Plantard-, és Habsburg-Lorraine- (Lotaringiai)-ház. Korunkban a Meroving vérségi vonalnak legitim joga van jogos örökségéhez.

(95-97. old.) René Gousset szerint I. Balduinon keresztül létezett egy "királyi tradíció", és mivel ez "Sion sziklájára épült", egyenrangú volt az európai uralkodóházakkal, a franciaországi Capeting-, az angolszász-normann Plantegenet-, valamint a Németország és a Német-római Szent Birodalom felett uralkodó Hohenstauffen- és Habsburg-dinasztiákkal. Balduin és leszármazottjai azonban nem vér szerinti, hanem választott királyok voltak. Miért beszél akkor Gousset egy "Balduinon keresztül létező" "királyi hagyományról"? Gousset nem ad választ a kérdésre, de azt sem magyarázza meg, hogy ez a hagyomány miért tekinthető "egyenrangúnak" a legjelentősebb európai uralkodóházakkal, pusztán azon oknál fogva, hogy "Sion sziklájára épült".

A Dossiers secrets szóban forgó oldalán szereplő idézetet egy utalás követi, mely a titokzatos Prieuré de Sionra vagy ahogy akkoriban nevezték a szervezetet, az Ordre de Siont Godfroy de Boullion alapította 1090-ben, kilenc évvel Jeruzsálem meghódítása előtt, de léteznek olyan "Prieuré-dokumentumok", amelyek az alapítás dátumát 1099-re teszik. Az idézetben az áll, hogy Balduin, Godfroy öccse, az Ordre de Sionnak "köszönhette koronáját". A rend hivatalos székhelye vagy más néven főhadiszállása egy bizonyos apátságban volt Jeruzsálemben, amelynek teljes neve Notre Dame du Mont de Sion. Az is lehet hogy az apátság Jeruzsálemen kívül volt, a várostól délre fekvő nevezetes "magas hegyen", az ún. Sion hegyén.

Áttanulmányoztunk minden jelentősebb 20. századi művet, melyet a keresztes hadjáratokról írtak, azonban egyikben sem találtunk utalást az Ordre de Sionra. Megpróbáltuk tehát kideríteni, hogy valóban létezett-e egy ilyen elnevezésű rend, és ha igen, akkor rendelkezett-e olyan méretű befolyással, hogy ténylegesen hatalmában állt koronákat adományozni.

Jeruzsálemtől délre emelkedik az ún. "magas hegy", azaz Sion hegye. 1099-ben, amikor Jeruzsálemet Godfroy de Bouillon keresztesei elfoglalták, a hegyen régi bizánci bazilika romjai álltak, amely feltehetően a IV. századból származott, és a sokatmondó "Minden Egyházak Anyja" nevet viselte. A fennmaradt okiratok, krónikák és egykorú beszámolók szerint a romok helyén egy apátságot emeltek Godfroy de Bouillon kifejezett kívánságára. Az apátság lenyűgöző építmény lehetett, egy teljesen különálló, zárt világ. 1172-ben az egyik történetíró krónikájában lejegyzi, hogy az apátság katonai szempontból is kitűnően megerősített, falakkal, tornyokkal és lőréses bástyákkal körülvett építmény volt. Ez az apátság-erőd a Notre Dame du Mont de Sion nevet viselte.

Az Ordre de Sion létezését megerősítő fenti utalásokon kívül egykorú, eredeti dokumentumokat fedeztünk fel, amelyekben a Notre Dame de Sion egyik vagy másik perjelének a pecsétje és aláírása látható. Létezik pl. 1116 július 19-i keltezésű okirat, amelyet egy Arnaldus nevű perjel írt alá. Egy későbbi, 1125 május 2-án kelt okiraton Arnaldus neve együtt szerepel a Templom nagymesterének, Hugues de Paynsnak a nevével.
A "Prieuré-dokumentumok" kijelentései ebben a vonatkozásban helytállónak bizonyultak, tehát joggal állíthattuk, hogy a 11. és 12. század fordulóján már létezett egy Ordre de Sion nevű rend.


Visszatérve Hugues de Champagne és Hugues de Payens grófok 1104-ben kezdődött közel négy éves jeruzsálemi tartózkodásához, joggal feltételezhető az, hogy ennek a valódi célja bizonyos feledésbe merült régi ismeretek megszerzése lehetett. Erről értesíthette az út előtt Champagne gróf a Brienne, Joinville és Chaumont családok képviselőit, és André de Montbard hűbérurát.
A 14 éves Bernard de Clairvaux (Clairvaux-i Bernát, a későbbi Szent Bernát) személye ekkor még jelentéktelen volt a tanulmány kutatási tárgyának a szempontjából.

A jeruzsálemi tartózkodás végeztével Hugues de Champagne visszatért Troyes-ba, Cîteaux jövendő apátját (1109 - 1133) és egykori alapító tagját, az Angliában született Stephen Harding-ot (Harding Szent Istvánt; 1059 - 1134) pedig felkérte a magával hozott héber nyelvű dokumentumok lefordítására, amibe be lett vonva Rási rabbi is.
Annyi biztos, hogy az iratok feltétlenül tartalmazhattak olyan jellegű információt, ami arra késztette Champagne grófot, hogy 1114-ben újra ellátogasson Jeruzsálembe azzal a céllal, hogy ott belépjen esetleg a "La milice du Christ" szevezetbe, ami tulajdonképpén a Templomos Rend elődje volt:

M. Baigent-R. Leigh - H. Lincoln: Az abbé titka - Szent Grál, Szent Vér (The Holy Blood and the Holy Grail)(2000) ISSN 1585- 6860 ISBN 963 9282 22 7
(69-70. old.) Champagne grófja egy szentfödi utazásra tett előkészületet. Nem sokkal indulása előtt levelet kapott Chartres püspökétől, amelyben a püspök a következőket írta:

"Hallottuk, hogy... Jeruzsálembe való indulása előtt esküt tett, hogy csatlakozni fog a La milice du Christihez, hogy belépni kíván ennek az evangéliumi katonaságnak a soraiba."

A templomosok eredetileg La milice du Christ néven váltak ismertté, és Szent Bernát is ezzel az elnevezéssel utalt a rendre.

A chartres-i püspök leveléből az is kiderül, hogy a templomosok, vagy legábbis az alapításukra vonatkozó tervek már 1114-ben léteztek, tehát négy évvel az általánosan elfogadott alapítási évszám előtt, és Champagne grófja már 1114-ben kifejezte csatlakozási szándékát, amelyet 10 évvel később valóra is váltott.

(73. old.) 1114-ben Champagne grófja másodszor is elindult a Szentföldre, hogy csatlakozzék a templomos rendhez, amelyet saját vazallusa alapított André de Montbard-ral együtt, és amely a chartres-i püspök levelének tanúsága szerint már akkor létezett, de legábbis már folyamatban volt a megalakítása.

Ha korábban nem is, de 1114-ben a templomosok már léteztek, és a gróf kulcsfontosságú szerepet játszott a rend életében, valószínűleg mint annak vezérlő szelleme és anyagi támogatója.
1115-ben már komoly összegek áramlottak vissza Európába és a cisztercita rend kincstárába, amely megszilárdult anyagi helyzetére építve segítette a templomosokat és egyben tekintélyt kölcsönzött az újonnan megalakult rendnek.


Susie Hodge: Misztikus történelem - A templomos lovagok (2007)
(17. old.) Ennél is érdekesebb, hogy amikor Champagne grófja 1114-ben a Szentföldre készült, Chartres püspöke küldött neki egy levelet: ebben megfeddte amiért el akarja hagyni a feleségét, hogy fogadalmat téve csatlakozzon egy bizonyos "La Milice du Christ" (Krisztus lovagjai) nevű társasághoz. Eredetileg a templomosokat is ezen a néven ismerték - például Clairvaux-i Bernát is így emlegeti őket. Ha Champagne grófja valóban a templomosokhoz akart csatlakozni, akkor a rendnek már 1114-ben léteznie kellett, az 1118-as vagy 1119-es dátum tehát csupán a hivatalos alapítás éve lehet.


Az első idézetben szereplő André de Montbard-ral (a Templomos Rend későbbi, ötödik nagymestere 1153-1156) kapcsolatos megjegyzés esetleg kétkedést válthat ki az olvasóból, mivel 1114-ben André de Montbard (Clairvaux-i Bernát nagybályja), aki egyes hivatalos információk szerint 1103-ban született, még csak 11 vagy 12 éves lehetett.
Más források viszont korábbra teszik a születési időpontját:

http://www.templiers.org/andremontbard.php
http://www.templiers.org/andremontbard-eng.php
André de Montbard (10??-1156)

http://www.pcctsh.de/geschichte/grossmeister
1. ORDEN PCCTSH
Arme-Ritterschaft-Christi
Großmeister
Andreas von Montbard (10??-1156)
Großmeister von 1154 bis 1156

http://militiachristi.chapso.de/gruende ... 31072.html
Gründer des Templerordens
Andreas de Montbard, oder André de Montbard war auch einer der neun Gründungsmitglieder des Templerordens. Geboren ist er im Jahre 1103, jedoch ein genaueres Datum ist uns nicht bekannt.


Abban az időben előfordult fiatalabb korú fiúk felvétele is a rendbe, így nem lehet kizárni még akkor sem André de Montbard alapító tagságát, ha a Templomos Rend 1114-ben, vagy esetleg egy-két évvel korábban már megalakult volna:

http://www.templerlexikon.uni-hamburg.de/TDF-O.htm
Ordensaufnahme
Die jüngsten je bei den Templern Aufgenommenen waren laut Prozessakten 11, 12 und 14 Jahre - Ausnahmefälle. Die Regel untersagte die Aufnahme von Kindern, die noch keine Waffen tragen konnten, doch muß man in Rechnung stellen, daß man im Mittelalter mit 14 Jahren kein Kind mehr war. Um der Regel Genüge zu leisten, wurden auch diese Knaben VOR ihrer Profeß noch zum Ritter geschlagen.


Ha manapság ellátogatja bárki a német Ordo Militiae Christi Templi Hierosolymitani (OMCTH) weboldalára, akkor már az első mondatban a Templomos Rend megalapításával kapcsolatos hivatalosan propagált dátummal fog találkozni, azaz 1118/1119...
Werner Rind úr (a rend vezetője) 2004-ben tartott egy szimpóziumot (szűkebb körű tanácskozást) a lovagok és a tagok számára a "Templomosok útjáról 1114 - 2004-ig, a rend történetének kezdetétől napjainkig.".[/quote]

Werner Rind úr félreérthetetlenül az 1114. évet jelölte meg a Templomos Rend megalakulásának éveként, alátámasztva ezzel M. Baigent - R. Leigh - H. Lincoln feltételezéseit. A későbbiekben még egyszer lesz utalás Werner Rind úrra, a rend Fekete Madonna tiszteletére vonatkozóan.

A chartres-i püspök leveléről említést tett korábban a Karlsruhe-ban található OSMTH "Bernhard von Clairvaux" rendház weblapja is, de ugyanúgy, mint az előbbi hír, ez se található már meg az internetben…

http://www.osmth-karlsruhe.de/index.php?id=110
Wenn, wie es sicher zu sein scheint, der Graf von Anjou dem Orden 1120 beitrat und es neun Jahre lang keine neune Mitglieder gab, dann müsste das wirkliche Datum der Ordensgründung um 1111 oder spätestens 1112 liegen.

Dies könnte nur eine Spekulation sein, aber es gibt einen Brief vom Bischof von Chartres, der 1114 geschrieben wurde und an den Graf der Champagne gerichtet war, als dieser ins Heilige Land ging. In diesem schrieb der Bischof: „… wir wussten, dass … vor Ihrem Aufbruch nach Jerusalem Ihr ein Gelübde abgelegt habt, das Ihr Euch bei der MILICE DU CHRIST einschreiben werdet, dass Ihr wünscht, dieser evangelikalen Armee beizutreten.“ Indem er das sagte, benutzte er die Ausdrucksweise jener Zeit, die Bezug nahm auf die Templer und auf ihr Keuschheitsgelübde hinwies, das von anderen Kreuzfahrern nicht verlangt wurde.

Es wird auch angenommen, dass 1090 ein „Orden von Zion“ von Gottfried von Bouillon gegründet worden sein könnte, neun Jahre vor der Eroberung von Jerusalem und sein Hauptquartier die Abtei unserer Lieben Frau auf dem Zionsberg in Jerusalem gewesen sein könnte. Es scheint, dass die Abtei zuerst von einem Kapitel der Augustiner-Kanoniker belegt war und später Sitz der Ritter des Ordens unserer Lieben Frau von Zion wurde.

Weil es einige Dokumente gibt (ausgefertigt am 19. Juli 1116 und am 2. Mai 1125), die unterschrieben und gesiegelt wurden von einem Prior des Ordens von Zion und Hugues de Payns, dem ersten Meister des Tempels, scheint es glaubhaft, dass die beiden Orden zusammen handelten, wenigstens am Anfang, oder sogar dass die Tempelritter der bewaffnete Arm des Ordens von Zion waren.


Manapság szinte kizárólag csak a 1118/1119 éveket reklámozzák a Templomos Rend megalapítási éve gyanánt:

http://www.osmth.hu/tortenelem/hun.html
Ordo Supremus Militaris Templi Hierosolymitani
Magnum Prioratum Hungariae
A templomos rend Magyarországon
A templomos rend alapítói
A templomos lovagrend a Szent Sír kanonokjainak rendjéhez kapcsolódva, nyolc francia lovag által 1118-ban vagy 1119-ben alakított közösségből fejlődött ki.

http://www.osmth.hu/tortenelem/egyetemes.html
Ordo Supremus Militaris Templi Hierosolymitani
Magnum Prioratum Hungariae
A templáriusok krónikája
egy történeti áttekintés
1118 "Jeruzsálem Templom Szegény Szerzetesrendjé"-nek alapítása Hugues de Payens, Godefroy de St. Omer és hét Franciaországból származó lovag által, azzal a feladattal, hogy a zarándokutakat biztosítják és a Szenthelyeket védjék.

http://templomosok.freeweb.hu/magyar.html
http://www.freeweb.hu/templomosok/bevezet.html
Militia Templi - Christi pauperum Militum Ordo
Templomos Lovagrend- Krisztus szegény Lovagjainak Rendje
Bevezető
Laudetur Jesus Christus!
A Templomos Lovagrendet (Ordo Militiae Christi) 1118/19-ben francia nemes lovagok alapították Jeruzsálemben a zarándokok és a Szentföld védelmére.

http://www.tempelritterorden.de/
Ordo Militiae Christi Templi Hierosolymitani
Deutsches Großpriorat
Sie haben den Templerorden gesucht, der in der wahren Nachfolge des in den Jahren 1118/1119 in Jerusalem gegründeten Ordens der Ritter Christi vom Tempel steht?
General-Großprior Fr. Werner Rind, EMC

http://www.osmth.org/tlegacy_hist.htm
ORDO SUPREMUS MILITARIS TEMPLI HIEROSOLYMITANI
KNIGHTS TEMPLAR INTERNATIONAL
The Templars officially originated in the Latin Kingdom of Jerusalem in 1118 A.D., when nine knights, mainly French, vowed to protect pilgrims on the dangerous roads leading to Jerusalem.


A román OMCTH weblapja kivételesen mégiscsak megemlíti esetleges megalakulás dátumaként az 1114. esztendőt:

http://www.osmth.ro/index35.htm
ORDO SUPREMUS MILITARIS TEMPLI HIEROSOLYMITANI
MARELE PRIORAT AL ROMANIEI
OBEDIENTA REGULARA DE PORTO
CARTA LARMENIUS ŞI LEGITIMITATEA
CAVALERILOR TEMPLIERI MODERNI
de Cav. Vincent G. Zubras, Jr. KGCTJ, KGCTS
Pur şi simplu este vorba de ceea ce noi, cei din epoca modernă, numim încheierea „primului capitol” din existenţa Ordinului ... care coincide cu perioada cruciadelor, cuprinsă între anul 1118 (în opinia unora ar fi vorba de anul 1114) până la moartea lui de Molay care s-a produs în anul 1314.


Természetesen nem lehet azt sem kizárni, hogy már 1111-ben, 1112-ben, vagy 1113-ban létezett a "La milice du Christ".
És itt érdemes elkezdeni behatóbban foglalkozni Clairvaux-i Bernáttal, aki a fenti dátumok valemelyikében lépett be rokonaival és ismerőseivel a Citeaux-ban (Cistercium) 1098-ban megalakult Ciszterci Rendbe (Sacer Ordo Cisterciensis). A belépés időpontját illetően maguk a keresztény források is eltérő dátumokat közölnek:

http://www.katolikus.hu/szentek2/SZENTEK/
http://www.katolikus.hu/szentek2/SZENTEK/00000039.HTM
30 rokonával és társával 1111-ben szerzetes lett Citeauxban, a pár éve alapított bencés monostorban a szeretet iskolájában.

http://www.katolikus.hu/szentek/szent131.html
A szentek élete
CLAIRVAUX-I SZENT BERNÁT
1112 nagyböjtjén kérte felvételét ebbe a kolostorba az akkor huszonegy éves Bernát.

http://www.kirchenlexikon.de/b/bernhard_v_cla.shtml
BERNHARD von Clairvaux
B. trat 1112 mit 30 Verwandten und Freunden, von denen vier seine Brüder waren, in das strenge Reformkloster Cîteaux bei Dijon ein, das Stammkloster des 1098 gestifteten Zisterzienserordens"

http://www.ocist.hu/index.php?cid=4
Ciszterci Rend Zirci Kongregációja
1113 tavaszán alapították Cîteauxtól délre La Fertét. Ugyanebben az évben jelentkezett Cîteauxba Bernát, egy burgundiai nemes család sarja, testvéreivel, rokonaival és barátaival.

http://www.seligenthal.de/abtei/zisterz ... rnhard.htm
Zisterzienserinnen-Abtei Seligenthal
http://www.kloster-thyrnau.de/Zisterzie ... taet.shtml
Zisterzienserorden
1113 tritt er mit 30 Gleichgesinnten in Cîteaux ein, darunter sind fast alle seine Brüder, später wird auch der Vater folgen.

1103 – Bernhard ist 13 Jahre alt – stirbt die Mutter. Bernhard, der sehr eng mit seiner Mutter verbunden war, wird durch ihren Verlust tief erschüttert. Er stürzt in eine tiefe Krise, die ihn jahrelang nicht zur Ruhe kommen lässt. Am Ende aber, nach 8 Jahren (1111), hat er seinen Lebensweg gefunden – er will ganz für Gott leben. Und das nicht etwa in Cluny, sondern in dem damals fast unbekannten, bestenfalls wegen seiner Strenge verrufenen Neuklosters Cîteaux (das Kloster bestand 13 Jahre).

http://www.heiligenlexikon.de/Biographi ... irvaux.htm
Ökumenisches Heiligenlexikon
Bernhard von Clairvaux
1113 trat er zusammen mit 30 wissenschaftlich gebildeten, adligen und idealistischen jungen Leuten, darunter vier seiner fünf leiblichen Brüder, auch sein jüngster Bruder Nivard, in das Reformkloster Cîteaux - dem heutigen St-Nicolas-lès-Cîteaux - ein.


Bernát édesanyja halálának a dátumát is pontatlanul adják meg a fenti források: 1103/1106...

Clairvaux-i Bernát megközelítőleg abban az időben nyert felvételt Citeaux-ba, amikorra a Templomos Rend megalakulása tehető, amit kezdetben "La milice du Christ"-nek, azaz "Krisztus hadseregé"-nek neveztek. A nagybátyján, André de Montbardon (aki fiatalabb volt nála legalább 10 évvel) keresztül értesülést szerezhetett azokról a felfedezésekről, ami feltehetőleg kiváltotta a Templomos Rend életre hívásának a gondolatát. De a Jeruzsálemből hozott korábban már említett héber nyelvű iratok (melyeket Champagne gróf adott le oda fordítás céljából) tartalma is a tudomására juthatott a Cîteaux-ban lévő cisterci kolostorban, ahova akkoriban lépett be.
Tény az, hogy Bernát karriere megközelítőleg azonos időben kezdődött a templomosokéval. A ciszterciekhez történt belépése után röviddel egy új apátság (Clairvaux) apátja lett belőle. Ez annak volt köszönhető, hogy a Jeruzsálemből még 1114-ben visszatért Champagne gróf birtokot adományozott (esetleg André de Montbard kérésére?) erre a célra Bernátnak, és kinevezte apátnak:

http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Hug%C3% ... _gr%C3%B3f
I. Hugó champagne-i gróf
Legjelesebb cselekedete az volt, hogy 1115-ben Clairvaux-i Szent Bernát számára birtokot adományozott, ahol a szerzetes felépíthette kolostorát, a Clairvaux-i apátságot, melynek apátjául őt tette meg a gróf.

M. Baigent-R. Leigh - H. Lincoln: Az abbé titka - Szent Grál, Szent Vér (The Holy Blood and the Holy Grail)(2000) ISSN 1585- 6860 ISBN 963 9282 22 7
(73. old.)
1115-ben Champagne grófja egyévi távollét után visszatért Európába és földet adományozott a clairvaux-i apátság számára, amelynek apátja André de Montbard unokaöccse volt. A következő években mind Szent Bernát rendje, mind pedig a templomosok hatalmas gazdagságra tettek szert, és mindkét rend a szinte példa nélkül álló növekedés és terjeszkedés időszakát élvezte.

http://www.pcmthdietempelherren.org/der ... /index.php
Die Chronologie eines Mythos
1115 Hugo v.d. Champagne ändert seine Pläne und kehrt nach einem knappen Jahr Aufenthalt in Jerusalem nach Frankreich zurück. Dort stiftet er dem Kloster Citeaux ein Land- und Waldstück auf dem der junge charismatische Edelmann Bernhard de Fontaines-les-Dijon (ein Verwandter Hugos), der die Mönchskluft gewählt hatte, ein Kloster gründete welches unter dem Namen Clairvaux Weltruhm erlangen sollte.
--Hugo Champagne megváltoztatta a tervét, és egy szűk évnyi Jeruzsálemben tartózkodás után visszatért Franciaországba. Ott adományozott a Citeaux kolostornak egy földterületet és erdőséget, amin a fiatal karizmával bíró nemes, Bernhard de Fontaines-les-Dijon (egy rokona Hugo-nak), aki a szerzetesi egyenruhát választotta, egy kolostort alapított, amely Clairvaux néven világhírnévre tett szert.--


És itt értünk el ahhoz a ponthoz, amikor célszerű azt megvizsgálni, hogy 1114 környékén rájöhettek-e Hugue de Payens-ék valami olyan dologra, ami a bibliai misztériumokkal volt kapcsolatban?

M. Baigent-R. Leigh - H. Lincoln: Az abbé titka - Szent Grál, Szent Vér (The Holy Blood and the Holy Grail)(2000) ISSN 1585- 6860 ISBN 963 9282 22 7
(74-75. old.)
Milyen titokról lehetett közös tudomása a templomosoknak, Szent Bernátnak és Champagne grófjának? Tudjuk, hogy amikor a templomosokkal való leszámolásra sor került, sikerült megőrizniük kincsük hollétének és természetének titkát.

Bármi lehetett is a titok, olyan jellegű dolgokhoz kapcsolódott, mint például a templomosok Jézushoz való kapcsolata.


Christopher Knight és Robert Lomas: A hiram-kulcs (1996) ISBN 963 9248 13 4
(45. old.) Akadnak olyan szerzők, akik szerint talán a templom elveszett kincseit, a Szent Grált vagy éppenséggel magát a frigyládát keresték.


http://www.gral.de/?page=2106
Siegfried Hagl
Die Geheimnisse der Bundeslade
Nun ist es nicht mehr weit zu der Vermutung, daß in der Bundeslade universelle Weisheitslehren aufbewahrt wurden, vergleichbar der „Weltformel“ von heute oder der „Tabula smaragdina“ der Esoterik.

Folgt man Charpentier (2), dann haben Tempelritter die Bundeslade tatsächlich gefunden. Die darin überlieferten Geheimnisse machten angeblich den phänomenalen Aufstieg des Templerordens erst möglich, der auch den gotischen Baustil eingeführt haben soll.
--Most nincs többé távol ahhoz a feltevéshez, hogy a szövetségi ládában (*frigyláda) egyetemes bölcsességtan volt megőrizve, a mai "világképlettel" összehasontítható, vagy az ezotéria "Tabula smaragdina"-ja.

Az ember követi Charpentiert, akkor a templomosok valóban a szövetségi ládát találták meg. Az ebben továbbadott titkok tették állítólagosan lehetővé a nem mindennapi felemelkedését a Templomos Rendnek, ami a gótikus építészeti stílust is be kellett vezesse.--


A templomosok titka kizárólagosan csak kozmikus titok lehetett a véleményem szerint, ami kapcsolatban kellett legyen úgy Jézussal, mint a "szövetségi ládával" is.
A rend egy okkult (titkos, titokzatos) szervezet volt, ami a páratlan felemelkedését és hatalmát bizonyos ezotérikus (csak a beavatottak számára hozzáférhető) ismeretek felfedezésének köszönhette feltehetőleg. Semmi más nem indokolja fantasztikus karrierüket, ami Clairvaux-i Bernát által a cisztercita rendre is bizonyos fokig kiterjedt.
Mivel ezek az ezotérikus ismeretek nem a laikus tömegeknek voltak szánva, így a birtoklásuk egyben halalmat is jelentett a kezükben, hiszen főleg az ilyen jellegű tudás volt abban az időben az egyházi hatalom alapja is, az erőszaktól eltekintve.

A szegényes körülmények között élő Rennes-le-Château plébánosára, Bérenger Sauniére-re (1852 - 1917) is csak titokzatos dolgok felfedezése után köszöntött anyagi jólét. Az általa renováltatott kis templom bejárata mellett nem véletlenül Asmodeus (Aeshma Daeva) szobra tartja a szenteltvíz tartót, aki a "gonosz szellemek" vezetője és egyben "bukott angyal":

Link
Kép

A legenda szerint csak akkor válik láthatóvá, ha sárkányon lovagol. Ez a sárkány (kozmikus kereszt) a templom őrzője. Az hírlik róla, hogy a halál és az ítélet szelleme:
A szenteltvíz tartóval kombinált szobrot csak délidőben világítja meg teljesen a Nap, amikor az a legmagassabb pozícióját elérte, azaz az M.C.-nél (Zenitnél) tartózkodik:

http://www.uraltes-wissen.de/rlcundmyst ... thuss.html
Eine solch dämonische Figur, nämlich Asmodeus, der Hüter des salomonischen Schatzes, befindet sich an der offenen Kirchentür von Rennes-le-Chateau. Sie wird von der Mittagssonne, wenn diese ihren höchsten Punkt erreicht hat, voll beschienen.


A templomosok és az ezotéria kapcsolatáról néhány idézet:

M. Baigent-R. Leigh - H. Lincoln: Az abbé titka - Szent Grál, Szent Vér (The Holy Blood and the Holy Grail)(2000) ISSN 1585- 6860 ISBN 963 9282 22 7
(60. old.) A lovagrendet már a fennállása során is titokzatosság övezte. Voltak akik azt mondták, hogy a templomosok varázslók, titkos tanok beavatottjai és alkimisták voltak. Már a kortársaik is őrizkedtek tőlük, mivel azt hitték róluk, hogy tisztátalan erőkkel kötöttek szövetséget.

Amikor 1195 és 1220 között Wolfram (*Wolfram von Eschenbach) megírta lovagregényét, a Parzivalt, a lehető legmagasztosabb szerepet ruházta rájuk, hiszen a költeményében a templomos lovagok a Szent Grált, a Grál-kastélyt és a Grál-családot őrizték.
A templomosokat körülvevő titokzatosság azonban a lovagrend bukása után is megmaradt.

(61. old.) 1789-re, a francia forradalom idejére a templomosokat övező legendák egyértelműen pozitív beállítottságot tükröztek, és olyan mitikus méreteket öltöttek, hogy történelmi valóságot csaknem teljesen elfedte a legendák és a költészet világa. A templomosokat az okkult tudományok ismerőjének, isteni sugallattól meglátogatott alkémistáknak, mágusoknak és bölcseknek, a kőművesség tanítómestereinek és a legmagasabb szintű beavatottaknak tartották.

(63. old.) Mi is meggyőződtünk arról, hogy a templomosokkal kapcsolatban kétségtelenül léteznek bizonyos rejtélyek, sőt titkok is. Egyértelmű volt, hogy ezen titkok egy része szorosan hozzátartozik mindahhoz, amit ma "ezotériának" nevezünk. A templomos rendházakban található szimbolikus faragások például arról árulkodnak, hogy a templomosok hierarchiájában voltak tisztviselők, akik közeli ismeretségben állottak olyan tudományokkal, mint az asztrológia, az alkémia, a szakrális geometria és numerológia és természetesen az asztronómia, amely a 12. és 13. században elválaszthatatlan volt az asztrológiától, és minden tekintetben legalább annyira ezotérikus jellegű volt.
Minket azonban nem elsősorban ezek a merész feltételezések és ezotérikus vonzások izgattak."


A rend felszámolásakor vádpontként lett az a szemükre vetve, hogy ezotérikus, okkult ismeretekkel foglalkoztak:

http://www.omct-tempelritterorden.de/Historie.html
Ordo Militiae Crucis Templi
Weitere Prozesse gegen Templer wurden geführt. Die Anklage lautete auf Bildung einer Geheimgesellschaft und Pflege esoterischen Gedankenguts.

http://www.deutschekirche.drhr.de/
Der alte Templerorden wurde im Jahre 1119 von Hugo von Payens zum Schutz der Jerusalempilger gegründet. Die Templer vertraten eine esoterische, ariosophische Geheimlehre. Das Geheimwissen der Templer (Tempelherren) überlebte in den Klöstern an der Donau, mit Lanz von Liebenfels lebte dieses uralte Geheimwissen wieder auf.

http://www.freimaurer-rapperswil.ch/1740424.htm
Meisterbauriss 1 von H.R.K.
Das Geheimnis der Kathedrale von Chartres
Man warf dem Orden Ketzerei, Häresie und die Pflege einer Geheimlehre vor. Noch gerade rechtzeitig konnte der Grossmeister der Templer Jakob von Molay die Gesellenbruderschaft Compagnonnage gründen, an die das geheime Wissen weitergegeben wurde.
Von dort soll es auf verschlungenen Pfaden über freimaurerische Bruderschaften auf der ganzen Welt bis heute überliefert und gepflegt werden. Der Orden wird in den Hochgraden der Freimaurerei gepflegt und ich denke mir, dass da auch rituelle Arbeiten ausgeführt werden.


Természetesen nem ez volt a velük kapcsolatos leszámolás valóságos oka, hiszen ez feltehetőleg bele tartozott a profiljukba kezdettől fogva. Champagne gróf udvarában virágkorát élte az ilyen jellegű ismeretekkel való foglalatosság.

I.sz. 1114-ben két ritka égi konstelláció realizálódott. Az első egy ugyanolyan T-kereszt volt, mint aminek az égisze alatt a Szanhedrin követelésére keresztre feszíttették a Názáreti Jézust, de a Neptunusz és Plútó planéták csatlakozása a T-kereszthez ebben az esetben elmaradt:

Jézus keresztre feszítése
25.04.01. 22:19 UT +2.00 Jeruzsálem, Vasárnap (3785.Nisan 14/15. - Peszách ünnepe!)
Nap-Mars-Szaturnusz konjunkció:9,8°/10,8°/4°Kos; -Hold oppozíció:9,8°Mérleg; -Uránusz quadrat:9,7°Rák;
-Neptunusz-Plútó oppozíció:12,9°/9°Bak
(6,8°/8,9°)
(Azzal, hogy a Jupiter is részt vett a kozmikus kereszt kialakításában, növekedett a radix negatív szellemi hatása.)

1114.03.23. 06:13 +2.00 Jeruzsálem (Vasárnap)
Nap
-Merkúr-Mars-Szaturnusz konjunkció:8,4°/5,6°/14,1°/7,2°Kos; -Hold oppozíció:8,4°Mérleg; -Uránusz quadrat:8,8°Rák(6,9°/8,5°)

A két hasonló felépítésű T-kereszten kívül az elmúlt 6700 év alatt tudtommal összesen még négy alkalommal alakult ki ilyen:

-2899.12.12.
Nap-Mars-Szaturnusz konjunkció:27,9°/23°/25,9°Skorpió; -Hold oppozíció:27,9°Bika; -Uránusz quadrat:26°Oroszlán


A feltételezett történelmi Ábrahám emberáldozat kísérletének (Izsák) az évében, i.e. 1811-ben:

-1810.12.01. 13:54 UT +2.00 Jeruzsálem (Hétfő)
Nap-Mars-Szaturnusz konjunkció:24,6°/24,4°Skorpió/0,4°Nyilas; -Hold oppozíció:24,6°Bika; -Uránusz quadrat:26°Oroszlán
(6°)

A feltételezett történelmi Mózes Sínai szövetségkötésének az évében, i.e. 1336-ban, a feltételezett exodust megelőzően:

-1335.01.09. 02:25 UT +2.00 Jeruzsálem (Szerda)
Nap
-Merkúr-Mars-Szaturnusz konjunkció:7,7°/7,2°/3,6°/10°Bak; -Hold oppozíció:7,7°Rák; -Uránusz quadrat:10,7°Kos (6,4°)

és

1658.10.11. 08:56 UT +2.00 Jeruzsálem (Péntek)
Nap-Mars-Szaturnusz konjunkció:18,1°/15,1°/20,5°Mérleg; -Hold oppozíció:18,1°Kos; -Uránusz quadrat:17,9°Bak
(5,4°)

A bemutatott T-keresztek természetesen a Shem ha-Mephorash-nak ("Isten 72 szellemének") a kozmikus forrásai.

Az i.sz. 1114-ben kialakult T-kereszt Jézus keresztre feszítését követően 1089 évre realizálódot, ezért helyezkedett el azonos állatövi jegyekben.
Ezt megelőzően ~35 évvel pedig együttálltak a T-keresztet alkotó égitestek a Zodiákusban ugyanúgy, mint Jézus kínhalála előtt ~33 évvel (a Mars periódusából adódik a két év különbség), amikor megszületett:

Jézus születése: i.e. 8. 02.10.
-7.02.10 12:11 UT +2.00 jeruzsálemi idő (3753. Adar 1.)
Nap-Hold-Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:20,1°/20,1°/29,3°/27,8°/27,4°Vízöntő
(9,2°)
(Vénusz-Jupiter sextil)

1080.01.24. 22:57 UT
Nap-Hold-Mars-Szaturnusz konjunkció:10,7°/10,7°/9,8°/9,7°Vízöntő; Uránusz:20,3°Vízöntő
(10,6°)

Érdekesség kedvéért itt megemlíteném azt, hogy a Templomos Rend első nagymestere, Hugues de Payens gróf 1080-ban született, de a pontos időpont tudtommal ismeretlen:

http://www.omct-tempelritterorden.de/Historie.html
Ordo Militiae Crucis Templi
Belegt ist, dass der Ordensgründer und erste Großmeister auf jeden Fall ein französischer Ritter und Graf, Hugues de Payens war. Er wurde 1080 in der Champagne geboren, und bereits als junger Mann nahm er in Begleitung von Geoffroy de Bouillons am ersten Kreuzzug teil.

http://militiachristi.chapso.de/gruende ... 31072.html
Hugo de Payns, oder Hugo de Payens, vermutlich 1080 in Payens in der französischen Champagne, auf dem linken Steinufer, etwa zehn Kilometer von Troyes entfernt geboren.

Laut einer Familienchronologie, wird behauptet, dass Gottfried de Saint-Omer und Hugo de Payens Gebrüder sind. Andere Quellen berichten, dass Gottfried de Saint-Omer Sohn von Hugo de Payen wäre.

http://osmth-baden-baden.de/index.php?i ... wgkrcmcgxb
Chronik des historischen Templerordens
Um 1080
Hugue de Payens wird in der Champagne geboren.

http://www.osmth-karlsruhe.de/index.php?id=117
Um 1080
Hugue de Payens wird in der Champagne geboren.

http://www.uni-protokolle.de/Lexikon/Hu ... Payns.html
Hugo von Payns bzw. Hugo von Payens (* ~ 1080 in Payens Frankreich † 24. März 1136 ) wurde vermutlich um 1080 im Ort Payens in der Champagne - wenige Kilometer von Troyes entfernt - geboren.

http://de.wikipedia.org/wiki/Hugo_von_Payns
Hugo von Payns (bzw. Hugo von Payens oder Hugues de Payns) (* um 1080 in Payens; † 24. März 1136) war Herr von Montigny-Lagesse sowie Gründungsmitglied und erster Großmeister des Templerordens.

http://www.mittelalter-genealogie.de/
Hugo von Payens
um 1080 † 24.5.1136/37


Link
Kép
Hugo von Payns (*1080 - 1136)

Az 1114. év végén pedig kialakult egy ugyanolyan felépítésű kozmikus kereszt, mint amihez Ábrahám emberáldozatának a kísérlete, a Sínai szövetségkötés, illetve a "végidők", azaz napjaink ószövetségi messiásának, Immánuelnek a születése lett utalva:

1114.12.29. 02:38 UT +2.00 Jeruzsálem
Nap-Hold konjunkció:13,8°Bak; -Uránusz oppozíció:15,5°Rák; -Mars quadrat:10°Mérleg; -Szaturnusz oppozíció:10,9°Kos
(5,5°)

A feltételezett Ábrahám emberáldozatkísérletétől Immánuel születési időponjával bezárólag (i.e. 1811.02.23. - 1999.08.11.) 14 darab azonos felépítésű kozmikus kereszt realizálódott, melyek egyaránt a Shem ha-Mephorash-nak ("Isten 72 szellemének") voltak a kozmikus forrásai. Ebbe a sorba illeszkedett be az 1114 december 29-én kialakult kereszt is:


Bild
(A korábbi időkben realizálódott Nap-Hold konjunkciók esetében az ábrákon a Hold elmarad a Naptól. Ez abból adódik, hogy a program forgalomba hozatala után a NASA egy "Delta T" tényező bekalkulálása miatt változtatott a Hold pozícióján.)


Az amerikai egy dolláron ábrázolt illuminátus piramis képe zárja az animációs fotón látható kozmikus keresztek sorát. A 14 keresztre a piramis 14 fokozata (13 + a "mindent látó szem" - "All Seeing Eye" - "Lucifer szeme") utal:


http://mek.niif.hu/01500/01560/html/06.htm#26
Dr. Drábik János írásai
A háttérhatalom stratégiája
A pénzoligarchia illuminátus struktúrája
Az illuminátus rend ajánlására Roosevelt elnök 1933-ban elrendelte, hogy a szabadkőműves szimbólumot, a piramist a mindent-látó szemmel, rányomják a magánkartellként működő FED egydolláros magánbankjegyére. Helmut Finkenstädt idézi John Todd-ot, aki szerint a Rothschild család rendelkezésére készítették el ezt a szimbólumot, amely az illuminátusok hatalmi struktúráját tükrözi. Az egydolláros magánbankjegyen található piramis tizenhárom titkos fokozatra van felosztva, ennek tetején őrködik a mindent-látó szem. John Todd szerint a piramis tetején található szem Lucifer szeme.


A 14. kereszt, amit az említett "mindent látó szem" jelképez, az összes közül a legkiemelkedőbb hatású.

A mai templomosok számára az illuminátus piramist ábrázóló gyűrű is használatos:

Link
Kép
Templer Gold- & Silberschmuck - Ringe
--Templomos arany- és ezüstékszerek - Gyűrűk--

A templomosok jelképe nem ok nélkül lett a kereszt:

Link
Kép

Link
Kép

A kereszt és a pentagramma kapcsolatáról a Shem ha-Mephorash című tanulmányomban bővebben beszámolok.

A templomosokat "Krisztus katonáinak" nevezték. A felszámolásuk után Portugáliában "Krisztus Lovagrendje" néven alakultak újjá 1318 augusztus 14-én:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Templomosok
Krisztus szegény lovagjainak: Pauperes Commilitorum Christi nevezték magukat, ezzel is utalva kezdeti szegénységükre és elhivatottságukra.

Portugáliában új név alatt újraszerveződtek: ők lettek a Krisztus Lovagrendje.


M. Baigent-R. Leigh - H. Lincoln: Az abbé titka - Szent Grál, Szent Vér (The Holy Blood and the Holy Grail)(2000) ISSN 1585- 6860 ISBN 963 9282 22 7
(47-48. old.) Ő és társai lettek a templomosok, a monostor szigorú fegyelmét és a fanatizmusig fokozódó harcias elszántságot egyesítő, hírhedt harcos szerzetesek, katona-misztikusok, vagy, ahogyan a kortársak nevezték őket: "Krisztus katonái".

(59. old.) Portugáliában, miután a templomosok egy vizsgálat során tisztára mosták magukat a vádak alól, a rend egyszerűen Krisztus Lovagjainak Rendjére változtatta a nevét. E név alatt működtek a 16. századig, és elsősorban a tengeri hajózásnak szentelték magukat. Vasco de Gama is Krisztus Lovagjainak Rendjébe tartozott, és Henrik herceg, a Navigátor (Hajós Henrik) a rend nagymestere volt. Krisztus Lovagjainak vitorlásai a jól ismert vörös kereszt alatt hajóztak, és ugyanezen kereszt lobogott Kolumbusz Kristóf három vitorlásán, melyek az Atlanti-óceánt átszelve "az Újvilág felé vették útjukat". Kolumbusz Kristóf feleségének az apja a Krisztus Lovagjainak Rendjébe tartozó nemesember volt.


A kozmikus Krisztus/JHVH fogalma szorosan kapcsolatban áll a kozmikus kereszttel:

Pál levele a korinthusiakhoz
1,18 A kereszt (*kozmikus sárkány) igéje Isten hatalma
Mert a keresztről szóló beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek, de nekünk, akik üdvözülünk, Istennek ereje.

Jelenések könyve
12,3 Feltűnt egy másik jel is az égen: íme, egy hatalmas tűzvörös sárkány, amelynek hét feje és tíz szarva volt, és a hét fején hét diadém;
12,5 Az asszony fiúgyermeket szült, aki vasvesszővel legeltet minden népet. A gyermek elragadtatott az Istenhez, az ő trónusához,
12,9 És levettetett a hatalmas sárkány, az ősi kígyó, akit ördögnek és Sátánnak hívnak, aki megtéveszti az egész földkerekséget; levettetett a földre, és vele együtt angyalai is levettettek.
12,10 Hallottam, hogy egy hatalmas hang megszólal a mennyben: "Most lett a mi Istenünké az üdvösség, az erő és a királyság, a hatalom pedig az ő Krisztusáé, mert levettetett testvéreink vádlója, aki a mi Istenünk színe előtt éjjel és nappal vádolta őket.
12,13 A sárkány harca a földön
Amikor látta a sárkány, hogy levettetett a földre, üldözőbe vette az asszonyt, aki a fiúgyermeket szülte;

Prof. Gunkel Hermann: Schöpfung und Chaos in Urzeit und Endzeit (1895)
(S. 201)Durch den Drachensturz hat Christus die Herrschaft.
(S. 272) Der Drache wird als sogenannte Teufel und Satan gedeutet.
--Prof. Gunkel Hermann:A teremtés és a káosz az ős- és a végidőkben (1895)
(201. old.) A sárkány leesése által van Krisztusnak hatalma.
(272. old.) A sárkányt mint ördögöt és sátánt ételmezik.--

http://lexikon.katolikus.hu/E/%C3%A9let ... %A1ja.html
élet fája, életfa, termőág:
2. Az egyházatyáknál az ~ az Egyh., a →kereszt, maga Krisztus. A paradicsomi ~ és a kereszt fája a →kereszt-legenda szerint azonos."

http://www.ferences-sze.sulinet.hu/Soos/kereszt.htm
A kereszt egyben az üdvösség és a végítélet jele.


Az 1080/1114 évek a legnagyobb hasonlóságot a -1368/-1335 évekkel mutatnak a Shem ha-Mephorash szempontjából:

1080.01.24. 22:57 UT
Nap-Hold-Mars-Szaturnusz konjunkció:10,7°/10,7°/9,8°/9,7°Vízöntő; Uránusz:20,3°Vízöntő
(10,6°)

1114.03.23. 06:13 +2.00 Jeruzsálem (Vasárnap)
Nap
-Merkúr-Mars-Szaturnusz konjunkció:8,4°/5,6°/14,1°/7,2°Kos; -Hold oppozíció:8,4°Mérleg; -Uránusz quadrat:8,8°Rák(6,9°/8,5°)

1114.12.29. 02:38 UT +2.00 Jeruzsálem
Nap-Hold konjunkció:13,8°Bak; -Uránusz oppozíció:15,5°Rák; -Mars quadrat:10°Mérleg; -Szaturnusz oppozíció:10,9°Kos
(5,5°)

illetve:

-1368.12.18. 22:21 UT
Nap-Hold-Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:16,4°/16,4°/13,4°/10,8°/6,4°Nyilas
(10°)
(részleges napfogyatkozás!)

-1335.01.09. 00:25 UT
Nap-Mars-Szaturnusz konjunkció:8°/3,8°/10°Bak; -Hold oppozíció:8°Rák; -Uránusz quadrat:10,7°Kos
(6,9°)

-1335.10.15. 23:49 UT +2.00 Jeruzsálem
Nap-Hold konjunkció:11,2°Mérleg; -Uránusz oppozíció:17,7°Kos; -Mars quadrat:10,8°Rák; -Szaturnusz oppozíció:13,4°Bak
(6,9°)
(részleges napfogyatkozás!)
- Mózessel úgymond JHVH/kozmikus Krisztus szövetséget kötött a Sínai hegyen.


A véleményem szerint ezeknél komolyabb felfedezésre nem jöhettek volna rá a templomosok. Egy éven belül (i.sz. 1114) úgy az újszövetségi, mint az ószövetségi misztérium kozmikus vonatkozásait megélni, és megfejteni azokat, bizony nem kis teljesítmény lehetett a számukra.

Ez azért is bírhatott hatalmas jelentőséggel, mert rájöhettek arra, hogy a "beavatottak planétája", a szabad szemmel látható Uránusz is létezik, ami nélkül kizárt dolog a misztériumok kozmikus titkait és a Shem ha-Mephorash mibenlétét megfejteni.

Mint tudjuk, abban az időben az asztronómia és az asztrológia még nem voltak szétválasztva. A Katolikus Egyház pápáit, főpapjait is érdekelték az égi jelek. Erre utal pl. azok a tények is, hogy:

- II. Szilveszter pápa (pápa: 999 - 1003), akit korábban Gerbert von Aurillac-nak hívtak, asztrológusként lett Reims város érseke, majd később pápa
- III. Kelemen pápa (pápa: 1187 - 91) készíttetett magának asztrológiai előrejelzéseket
- IV. Kelemen pápa (pápa: 1265 - 68.) támogatta az asztológus és filozófus Roger Bacont (Doctor Mirabilis; 1214 - 94)
- XXII. János pápa (pápa: 1316 - 34) híve volt az asztrológiának
- Pierre D' Ailly (1350 - 1420) cambrayi bíboros maga is asztrológus volt
- Ilkusz Márton (1433 - 93) Pietro Barbo bíboros (később II. Pál pápa: 1461 - 71) udvari asztrológusa volt
- IV. Szixtus pápa (pápa: 1471 - 84) Regensburg püspöknek nevezi ki az asztrológus Regiomontanust (1436 - 76)
- Lucas Gauricust (1476 - 1588) kiemelkedő asztrológusi tevékenysége miatt nevezte ki püspökké III. Pál pápa (pápa: 1534 - 49)
- Stb. ...

Ennek ellenére Levi Eliphas (Alphonse Louis Constant; 1810 - 1875), a papnak készült diakónus, aki otthagyta ezt a pályát és az okkult ismeretek művelőjévé és írójává vált, azt állította, hogy:

Levi Eliphas: Das große Mysterium
(S.79) Die katolische Religion findet bei den Massan Einlaß durch ein Geheimnis, das selbst der Papst nicht weiß. Dies ist das Geheimnis der Mysterien!
--Levi Eliphas: A nagy misztérium
(79. old.) A katolikus hit a tömegek körében egy titkon keresztül kap bebocsátást, amit maga a pápa sem ismer. Ez a misztériumok titka!--


Ha ezt a megállapítás hitelesnek fogadnánk el, amiben tulajdonképpen nincsen okunk kételkedni, akkor máris érthetővé válhat a számunkra a templomosok páratlan és gyors felemelkedése és karriere, amit Clairvaux-i Bernát közbenjárásával érhettek el pápai védnökség alatt. Mint tudjuk, Bernát tevékenysége nyomán a saját rendje (Cisterci Rend) is felvirágzott, meggazdagodott ez által, Bernát pedig sok szempontból nagyobb tekéntélynek örvendett ezek után, mint maga a pápa:

http://mek.niif.hu/01200/01267/html/05k ... r03f17.htm
NAGY KÉPES VILÁGTÖRTÉNET
III. RÉSZ.
A PÁPASÁG ÉS A CSÁSZÁRSÁG KÜZDELME.
XVII. FEJEZET.
A tekintély, melyet Szt. Bernát apostoli életével és lángoló ékesszólásával kivívott, oly nagy volt a nyugati keresztyénségben, hogy az előtt még a szent-széknek is meg kellett hajolni. Így lett a clairvaux-i apát a XII. század harminczas és negyvenes éveiben a keresztyénség lelke és feje s előállott az egyháztörténetben azon páratlan eset, hogy a keresztyén világot nem Rómából, hanem Clairvaux-ból kormányozták s nem a pápa, hanem egy apát szabott a keresztyénségnek törvényeket.

http://www.katolikus.hu/szentek/szent131.html
A szentek élete
CLAIRVAUX-I SZENT BERNÁT
Bernát, aki önmagát ,"a század agyrémének'' nevezte -- mert tartósan világi dolgokkal kellett foglalkoznia, pedig nem volt világi ember; és be kellett avatkoznia az Egyház dolgaiba, pedig nem volt tagja a hierarchiának --, 1153. augusztus 20-án halt meg Clairvaux-ban. Az egész korszakot, amelynek ő volt a legnagyobb alakja, Szent Bernát korszakának nevezik az egyháztörténelemben.


Hogy a Templomos Rend egyházi renddé válhatott, és közvetlenül csak a pápának lett alárendelve, részben Clairvaux-i Bernát közbenjárásának tudható be, akiből viszont a későbbi templomos, Champagne gróf csinált apátot. A rend reguláját is Bernát írta meg, amit a Troyes-i zsinat (Champagne gróf városában) 1128-ban hagyott jóvá. A regula megkívánta úgymond Isten nevében a belépni szándékozóktól a teljes és feltétel nélküli alávetettség és alárendeltség elfogadását (a rend rabszolgájaként), a női nem kerülését és a tőlük való tartózkodást, így pl. a saját anyjukat se volt szabad megpuszilniuk (a női nem diszkriminációja). A rokonságtól, vagy bárkitől kapott leveleiket csak azt követően olvashatták el, miután a mester áttanulmányozta azokat. Ugyanez vonatkozott a lovagok által írt levelekre is. A mester és a felettesek mentesültek ezen kötelmek alól természetesen:

http://www.templerlexikon.uni-hamburg.d ... t_O_dt.htm
Ordensaufnahme
Es folgte die zweite Bitte um Aufnahme, und dann die Verpflichtung des Postulanten, "Diener und Sklave des Hauses" zu werden. Nach einer weiteren Ermahnung durch den Komtur, daß man nicht Reichtum und Wohlleben im Orden suchen dürfe, sondern Armut und Buße, sprachen alle versammelten Brüder ein Gebet.

http://www.templerlexikon.uni-hamburg.d ... uenter.pdf
Von der Aufnahme in den Orden

http://www.osmth.de/index.php?option=co ... &Itemid=73
Ordensregel von 1128
XLII.
Das Senden von Briefen.
Auf keinen Fall ist es einem Bruder ohne Erlaubnis des Meisters oder Stellvertreters erlaubt, von seinen Eltern oder von irgendeinem Menschen oder von anderen Mitgliedern des Ordens Briefe zu empfangen oder zu senden. Nachdem der Bruder die Erlaubnis erhalten hat, soll der Brief in Anwesenheit des Meisters, wenn es sein Wunsch ist, vorgelesen werden. Wenn ihm allerdings von seinen Eltern etwas geschickt wird, soll er sich nicht herausnehmen, es anzunehmen, ohne den Meister vorher zu benachrichtigen. Dieses Kapitel betrifft nicht den Meister und Amtsinhaber im Orden.

De legatione litterarum.
Nullatenus (BR 54, 1) cuiquam fratrum litteras liceat a parentibus suis neque a quoquam hominum nec sibi invicem accipere vel dare sine iussu magistri vel procuratoris. Postquam licentiam frater habuerit, in magistri praesentia, si ei placeat, legantur. Si vero etiam a parentibus suis ei quicquam directum fuerit, non praesumat sucipere illud, nisi prius indicatum fuerit (BR 54,2) magistro. In hoc autem capitulo magister et domus procuratores non continentur.

LXX.
Sie sollen einer Frau nicht ins Angesicht schauen.
Wir halten dafür, dass es einem jeden Ordensmann gefährlich ist, das Angesicht einer Frau zu sehr zu betrachten, und daher nehme sich keiner von den Brüdern heraus, eine Witwe, eine Jungfrau, seine Mutter, seine Schwester, seine Tante oder irgendeine andere Frau zu küssen. Die Ritterschaft Christi soll also Frauenküsse fliehen, durch welche die Männer öfters in Gefahr zu kommen pflegen, damit sie mit reinem Gewissen und in sicherem Leben allezeit im Angesicht Gottes zu verbleiben imstande sind.

Ne attendant vultum mulieris.
Periculosum esse credimus omni religioso vultum mulieris nimis attendere, et ideo nec viduam nec virginem nec matrem nec sororem nec amitam nec ullam aliam feminam aliquis ex fratribus osculari praesumat. Fugiat ergo feminea oscula Christi militia, per quae solent homines seapius periclitari, ut pura consicientia et secura vita in conspectu domini perenniter valeat conversari.


Hugo de Payns kérésére készítette el Bernát "A templomos lovagokhoz: az új lovagság dicsérete" (Liber ad Milites Templi de laude novae Militiae) című írását a rend szellemi programja gyanánt, amiben azt hangoztatta, hogy Krisztus-ért (JHVH-ért) nem bűn a más vallásúakat, azaz az ellenséget (bűnöst) lemészárolni...:

http://lovagrend.uw.hu/konyvtar/sztbernat.html
SZENT BERNÁT
AZ ÚJ LOVAGSÁG DICSÉRETÉRE
Első fejezet
Buzdító szó a templárius lovagokhoz
Törjetek hát előre bizalommal, ti lovagok, és rendíthetetlen szívvel szorítsátok vissza Krisztus keresztjének ellenségeit.
Emlékezzetek, hogy sem a halál, sem az élet nem választhat el benneteket Isten szerelmétől, amely Jézus Krisztusban van; ismételjétek minden veszedelemben:" Akár élünk, akár halunk, az Úré vagyunk!". Mekkora dicsőség ily csatából visszatérni! Mily áldott mártírhalált halni ott. Örvendjetek bátor harcosok, ha éltek és győzedelmeskedtek az Úrban, de legyetek még büszkébbek és nagyobb legyen az örömetek, ha meghaltok, és Uratokhoz csatlakoztok. Mert az élet gyümölcsökkel teli és a győzelem dicsőséges, de a megszentelt halál bármelyiknél fontosabb. Ha áldottak, akik az Úrban halnak meg, mennyivel inkább áldottak azok, akik az Úrért halnak meg!

Harmadik fejezet
Az új lovagságról
Ám Krisztus lovagjai nyugodtan vívhatják Uruk csatáit - nem félve bűntől, ha leszúrják az ellenséget, és haláluk sem jelent számukra veszélyt; hiszen halált szenvedni vagy Krisztusért halni nem bűn, hanem igen nagy dicsőség. Az első esetben Krisztusnak 'nyer', a másodikban magát Krisztust nyeri el. Az Úr szabadon elfogadja annak az ellenségnek a halálát, amelytől sérelmet szenvedett, ám még inkább szabadon adja magát elesett lovagja vigasztalására.
Krisztus lovagja bátran lesújthat és még bátrabban halhat, mert Krisztust szolgálja, amikor lesújt és akkor is amikor elesik. Nem is hiába forgatja kardját, mert Isten szolgája, akit a bűnösök megbüntetésére és a jók dicséretére fogadott. Ha megöl egy bűnöst, akkor nem embergyilkos, hanem hogy úgy mondjam a bűn gyilkosa. Nyilvánvaló, hogy ő a bűnösökre sújtó Krisztus "ostora", és helyénvaló, hogy a keresztények védelmezőjének tekintsük. Ha esetleg maga is elesik, tudjuk, hogy nem romlásba dőlt, hanem révbe ért. Ha halált oszt, az Krisztus nyeresége, ha halált szenved, az saját nyeresége. A keresztény megdicsőül a pogány halálával, mert Krisztus dicsőül meg; a keresztény halála pedig alkalmat nyújt a Királynak, hogy a lovag megjutalmazásával megmutassa kegyességét. Az egyik esetben az igaz örül, amikor látja, hogy igazság tétetett, a másik esetben pedig azt mondhatjuk, hogy az igaz elnyerte méltó jutalmát, mert valóban Isten a föld bírája.
Nem azt mondom, hogy akkor is meg kell ölni a pogányokat, amikor van más módja, hogy megakadályozzuk, hogy a hívőket zaklassák és megöljék, csak azt, hogy jobbnak tűnik megölni őket, minthogy a bűnösök pálcája függjön az igazak feje felett, és az igazakat rossz útra térítse.
Mit tegyünk hát? Ha a keresztény nem foghat kardot, akkor a Megváltó előhírnöke miért arra intette a katonákat, hogy legyenek elégedettek fizetségükkel, és nem tiltotta meg inkább, hogy ezt a hivatást válasszák? De, kérdem én, ha mindazok, akiket erre a hivatásra szánt az Isten, kardot foghatnak - mint hogy így áll a helyzet amennyiben nem magasabb hívásnak engednek -, vajon inkább tehetik ők ezt, mint azok, akiknek keze és szíve tartja Siont, erősségünk városát?
Így amikor az isteni törvény megsértőit sikerül kiűzni, az igazságot őrző nemzet biztonságba kerül. Bizonyos, hogy helyénvaló a háborúságot szerető nemzeteket porrá zúzni; akik nem hagynak nyugtot nekünk, azokat el kell különíteni a többiektől, és a bűn szolgáit ki kell ebrudalni az Úrnak városából. Abban serénykednek, hogy azt a mérhetetlen gazdagságot, amit a keresztények Jeruzsálemben felhalmoztak, elhordják, hogy megszentségtelenítsék ami szent, és Isten szentélyét, mint örökségüket, birtokba vegyék. Hadd hulljon a hűek mindkét kardja az ellenség fejére, hogy eltöröljön minden fent lévőt, ami Isten ismerete ellen amely a keresztény hit - emeli magasra magát, hogy ne mondhassák azok, akik nem zsidók: "Hol van az Istenük?"
Amint kiűzettek, vissza fog térni örökségébe és házába - abba a házba, amely haragra gerjesztette, ahogyan a Bibliában áll: "Nézd - mondja - házad elhagyottan maradt rád." A Prófétán keresztül panaszkodott: "Elhagytam házamat, feladtam az örökségemet" , és beteljesíti a másik jövendölést: " Az Úr kiváltotta embereit, és megszabadította őket. Eljönnek majd, és örvendeznek Sion hegyén, és örömünnepet ülnek az Úr jóságán."
Örvendj Jeruzsálem, és ismerd fel az időt, amikor látogatód érkezik! Legyetek boldogok, és adjatok hálát együtt Jeruzsálem kitaszítottjai, mert az Úr megvigasztalja övéit. Megszabadította Jeruzsálemet. Az Úr lemeztelenítette szent karját minden népek szeme láttára. Ó, Izrael szüze, elestél, és nem volt senki, ki felemelt volna. Kelj fel hát, és rázd le magadról a port, Ó szűz, Sion fogva tartott leánya. Azt mondom, kelj fel és állj magasra! Lásd a boldogságot, mely Istenedtől jő hozzád.
Többé nem neveznek elhagyottnak, mint ahogy földedet sem fogják ezentúl vadonnak nevezni - mert az Úr örömét leli benned, és földed benépesül. Emeld fel tekintetedet, nézz körül, és láss; mindezt egybegyűjtik, és neked adják. Itt van a segítség, melyet a Szent Szülött küldött neked. Általuk beteljesedik az ősi ígéret: "Minden korok büszkeségévé teszlek, örömmé, mely nemzedékről nemzedékre öröklődik. A nemzetek tejét szívod majd, és nagyságuk keble táplál". És ismét : "Ahogy az anya vigasztalja gyermekeit, úgy foglak én is vigasztalni, és Jeruzsálemben vigasztalást találsz". Nem látjátok, hogy ez ősi szemtanúk mily gyakran megjövendölték az új lovagi hadsereget? Ahogy hallottuk, úgy látjuk is a Hadak Urának városában. Természetesen nem hagyhatjuk, hogy e szó szerinti beteljesedések elfedjék előlünk a szövegek szellemi jelentését, hiszen a megjövendöltek időbeli megjelenése ellenére nekünk az örök reményben kell élnünk. Ha nem így lenne, akkor a megfogható átvenné a megfoghatatlan helyét, az anyagi szegénység veszélyeztetné a szellemi gazdagságot, és a jelen vagyon előbbre való lenne a jövőbeli beteljesedésnél. Sőt, mi több, a földi város időbeli dicsősége nem homályosítja el égi párjának dicsőségét, hanem inkább felkészít arra, legalábbis addig, míg nem veszítjük szem elől, hogy az egyik a másik képe, és az égi az, amely a mi anyánk.

Negyedik fejezet
A templáriusok életviteléről
Először is soha nem hiányzik a fegyelem, és nem vetik meg az engedelmességet. Az írás tanúsága szerint is elvész a fegyelmezetlen fiú; a lázadás olyan, mint a boszorkányság, az engedelmesség megtagadása pedig mint a bálványimádás. Ezért a lovagok elöljárójuk parancsára jönnek-mennek. Azt viselik, amit ad nekik, nem ragaszkodnak más viselethez, sem ahhoz, hogy más forrásból szerezzenek étket. Kerülnek minden felesleges ruházatot és különleges ételt, beérik azzal, ami szükséges. Feleség és gyermek nélkül, józan és vidám társaságban élnek testvérekként. Hogy az evangélium szerinti tökéletesedésük teljes legyen, egy családot alkotnak, saját vagyonuk nincs, és ügyelnek, hogy a béke kötelékében megtartsák a szellem egységét. Azt mondhatnánk, hogy egy a szívük-lelkük, olyannyira, hogy senki nem a maga feje után megy, hanem feljebbvalóját követi.

Ritkán mosdanak, és soha sem fésülködnek; elégedettek poros és kócos megjelenésükkel, amely a nap és fegyverek nyomait viseli.
Amikor csatára készülnek, hittel vértezik fel lelküket és acéllal karjukat, semmint hogy arannyal ékesítenék magukat, hisz az ellenségben félelmet akarnak kelteni, és nem kapzsiságot. Erős és gyors, nem pedig pompás és szépen felékesített lovakat választanak; figyelmük a harcra irányul, mert győzni akarnak, és nem lovas bemutatóra gyülekeznek. Nem gondolnak a dicsőséggel, és inkább kívánnak rettenthetetlenek, mint szemet gyönyörködtetőek lenni. Ugyanakkor nem veszekedősek, hirtelenek, nem kapkodnak szükségtelenül, hanem józanul, okosan és biztosan állnak fel harci rendbe, amint az atyákról olvassuk. Az igaz izraelita a béke embere, még akkor is, amikor csatába megy.
Amint a csata sűrűjében találja magát, ez a lovag félre teszi korábbi lágyságát, mintha azt mondaná: "Ne gyűlöljem azokat, akik gyűlölnek Téged, Ó Uram; Ne undorodjam ellenségeidtől?" Ezek az emberek azonnal keményen lecsapnak az ellenségre, birkáknak tekintvén őket.


Így hát csodálatos és kivételes módon szelídebbek a báránynál, és vadabbak az oroszlánnál. Nem tudom, mi lenne helyesebb, ha szerzeteseknek vagy ha katonáknak neveznénk őket; talán inkább az, ha mindkettőt felismernénk bennük. Valóban nem hiányzik belőlük a szerzetesi szelídség, sem a harci erő. Mi mást mondhatnánk, mint hogy csodálatos módon az Úr cselekedte ezt. Az Úr kiválasztott csapatai ezek, akiket a Föld sarkairól gyűjtött egybe; Izrael választottjai, akiket arra rendeltek, hogy jól és hűen őrizzék a sírt, bölcs Salamon nyughelyét. Minden férfi kezében kard, és kiválón képzett a harcra.


Ezek a gondolatok nem nevezhetőek Jézus-i elveknek, inkább az ószövetségi etikára utalnak.
Jézus ugyanis mást tanított:

Máté evangéliuma
26,51 Egy pedig azok közül, akik Jézussal voltak, kardjához kapott, kirántotta, lecsapott a főpap szolgájára, és levágta a fülét.
26,52 Ekkor így szólt hozzá Jézus: "Tedd vissza kardodat a helyére, mert akik kardot fognak, kard által vesznek el.


II. Ince pápa 1339.03.29-én megerősítette az "Omne datum optimum" nevezetű bullájában a Templomos Rend létrejöttét, és saját védnöksége alá helyezte azt, ami teljes adómentességet biztosított a rend számára, és többé nem voltak se püspöki, se világi joghatóságoknak alárendelve. Feloldotta őket a pápa minden földi kötelezettség alól, és engedélyezte nekik a keresztények számára tiltott kamatkölcsönök folyósítását, ami aránylag rövid idő leforgása alatt az egész Európa pénzgazdaságának az urává tette őket. Egy valójában független internacionalista politikai, gazdasági hatalommá vált a rend, ami a későbbiekben saját hadsereggel, rendőrséggel, bírósággal és bankrendszerrel is rendelkezett. Az egész politikai-gazdasági hierarchia csúcsán mindenkor a rend nagymestere állott.
Közel másfél évszázad alatt magához ragadta az európai országok pénzügyi ellenőrzését, de nem a tagok meggazdagodása volt a célja, hanem a rend gazdagságának, hatalmának és befolyásának határtalan kiterjesztése:

M. Baigent-R. Leigh - H. Lincoln: Az abbé titka - Szent Grál, Szent Vér (The Holy Blood and the Holy Grail)(2000) ISSN 1585- 6860 ISBN 963 9282 22 7
(49. old.) Hugues de Payns összes birtokát a rendnek adományozta, de ugyanezt követelték a rendhez tartozó minden lovagtól is. Akit a rendbe felvettek, köteles volt minden vagyonát a rendre iratni.

Bár az egyes lovagokat kötötte a szegénységi fogadalom, ez nem akadályozta meg a rendet abban, hogy javait gyarapítsa, mégpedig egészen példátlan mérlékben.

http://www.osmth.hu/tortenelem/hun.html
A templomos rend Magyarországon
Központjuk a párizsi "Temple" nemcsak a templomos, de részben az európai pénzforgalomnak is egyik központja lett.

http://land.salzburg.at/schule/fachbere ... er_fba.htm
Die Templer
Die englische Monarchie war bei den Templern chronisch verschuldet, und es kam sogar soweit, dass Heinrich III. die Kronjuwelen bei den Templern verpfänden musste, die die Königin Eleanor persönlich zum Ordenshaus in Paris brachte.
Der Schatzmeister der Templer war auch der des Königs. Alle finanziellen Mittel der französischen Monarchie unterstanden somit den Templern und waren von ihm abhängig.
--Az angol monarchia "kegyetlenül" el volt adósodva a templomosok felé, és ez addig ment, hogy III. Henrik a koronázási ékszereket is el kellett zálogosítsa a templomosoknál, amit személyesen Eleonóra királyné vitt a párizsi rendházba.
A templomosok kincstárnoka volt a királyé is. A francia monarchia minden pénzügyi eszköze a templomosok alá volt rendelve és tőlük függött.--


Egy szemléletes történet a templomosok hatalmát illetően:

M. Baigent-R. Leigh - H. Lincoln: Az abbé titka - Szent Grál, Szent Vér (The Holy Blood and the Holy Grail)(2000) ISSN 1585- 6860 ISBN 963 9282 22 7
(50-51. old.) A templomosok vitás kérdések rendezése esetében a politikai élet csaknem minden szintjén hivatalos békebíróként szerepeltek, és még a királyok is alávetették magukat ítélkezésüknek.
Ám 1252-ben III. Henrik, Anglia királya szembeszállt a renddel, és birtokaik elkobzásával fenyegetőzött:

"Ti, templomosok, oly számos joggal és kiváltsággal rendelkeztek, hogy mérhetetlen vagyonotok elvakultan gőgössé és dölyfössé tesz benneteket. Amit oktalan módon adtak, azt a józan észre hallgatva vissza kell venni, amit meggondolatlanul átruháztak, azt megfontoltan vissza kell vonni."

A rend mestere erre így válaszolt:

"Mit mondtál te, ó, Király? Távol álljon tőled, hogy ajkaidról ily nem tetsző és oktalan szavak szóljanak. Míg igazságot gyakorolsz, addig megőrzöd trónodat. Ám ha azt megdsérted, megszűnsz többé uralkodónak lenni."

A modern gondolkodás számára nehezen érzékelhető ennek a kijelentésnek a súlyossága és merészsége, ugyanis a mester burkoltan olyan hatalom birtokosának képzeli rendjét, és saját magát, amelyet még a pápaság sem mert nyíltan a magáénak vallani. Nem kevesebbet sejtetett ezzel, mint azt, hogy hatalmában áll királyokat a hatalomtól megfosztani és trónra emelni.


Meg kell feltétlenül említeni a rend által bevezetett gótikus stílusban épített katedrálisokat, amelyek a mai napig is csodálatot keltenek a szemlélőkben. Néhány nevezetesebb katedrális:

Link
Fotó
Párizsi Notre-Dame katedrális

Link
Fotó
Reimsi Notre-Dame katedrális

Link
Fotó
Az Amiensi Notre-Dame katedrális

Link
Fotó
Straßburgi Notre-Dame katedrális

Link
Fotó
Chartresi Notre-Dame katedrális (A rend beavatási szertartásokra használta.)

Link
Fotó
Laoni Notre-Dame katedrális

Link
Fotó
Roueni Notre-Dame katedrális

Link
Fotó
Bayeuxi Notre-Dame katedrális

Link
Fotó
Évreux Notre-Dame katedrális

Ezek a katedrálisok a "végidők" Napbaöltözött Asszonyának (Fekete Madonna, Apokaliptikus Asszony, Magyarok Nagyasszony - Patrona Hungariae, Sara-la-Kâli, stb.) a tiszteletére lettek megépítve. A Jelenések könyvében említett Napbaöltözött Asszony nem azonos a Názáreti Jézus édesanyjával, Máriával.
A bemutatott katedrálisok a Franciaországban 1999.08.11-én végighaladt napfogyatkozás árnyékának a középvonala tájékán található városokban épültek.

Link
Kép
A NASA által kiadott térkép, amin a napfogyatkozás középvonala látható

Felmerülhet joggal a kérdés, hogy tisztában lehettek-e vajon már az 1999.08.11-én lezajlott napfogyatkozással hatásfokozott kozmikus kereszt tényével és jelentőségével a templomosok is?
Minden bizonnyal, hiszen ezt már a feltehetőleg Prieuré de Sion titkos társaságnak a tagja, Nostradamus (Michel de Nostredame; 1503 - 1566) is előre jelezte, aki nemcsak a héber nyelvben volt jártas, hanem a kabbalahban, egyéb hermetikus ismeretekben és az asztrológiában is:

L'an mil neuf cens nonante neuf sept mois,
Du ciel viendra und grand roy d'effrayeur
Resusciter le grand íroi d'Angolmois,
Avant que Mars regner par bon heur.

Ezerkilencszázkilencvenkilenc hetedik havában
az égből megérkezik a rettegés nagy királya.
Feltámasztja a nagy angoulemei királyt
(*JHVH-kozmikus Krisztust)
még mielőtt Mars vidám uralma megkezdődne.
(Centuriák X. 72.)


Ugyanerre az égi eseményre hívta fel Európa figyelmét II. János Pál (1920 - 2005) is 1996-ban:

Távlatok- A Magyar Jezsuiták Folyóirata (1998/4)
(628-629. old.) Az újraegyesített Németországban tett apostoli látogatása során II. János Pál pápa Berlinben, 1996 június 23-án, vasárnap délben az úrangyala elimádkozásakor jelentette be az Európával foglalkozó különleges püspöki szinódus összehívását.

Csak az új evangelizálás, az Úrral való újabb találkozás élesztheti fel a reményt.

Lehetővé kell tenni, hogy a földrész nagy lelki erői mindenütt kibontakozhassanak, és megteremtsék a valódi vallási, társadalmi és gazdasági újjászületés korszakának feltételeit. Ez lesz az új evangelizálás gyümölcse.

Európa történelme, az emmauszi tanítványokhoz hasonlóan, az Úrral való találkozás felé halad.
Reménységünk oka nem saját képességeinkbe vetett bizalom, hanem a feltámadt Krisztus ígérete!


Ez az 1999.08.11-én kialakult napfogyatkozással hatásfokozott kozmikus kereszt volt a korábbi azonos felépítésű keresztek "csúcsa", "koronája", így az 1114.12.29-én realizálódottnak is értelemszerűen:

1999.08.11. 12:09 UT
Nap-Hold konjunkció:18,4°Oroszlán; -Uránusz oppozíció:14,7°Vízöntő; -Mars quadrat:16,9°Skorpió; -Szaturnusz oppozíció:16,9°Bika
(3,7°)
(teljes napfogyatkozás!)
- A Napbaöltözött Asszony (Apokaliptikus Asszony, Fekete Madonna) megszülte a gyermekét (Jelenések könyve 12,9-13).
- A holtak "első feltámadása" (Jelenések könyve 20,5).
- II. János Pál pápa szerint Európának az Úrral történt találkozása.
- Jézus "második eljövetele", ami valójában az ószövetségi messiásnak, Immánuelnek volt a születése (Ézsiás 7,10-14; 11,1-3; 66,7-8; Mikeás 5,1-2; Jelenések könyve 12,5).
- Az asztrológiában, kabbalahban, hermetikus ismeretekben és a héber nyelvben is járatos Nostradamus, aki a Prieuré de Sion titkos társaságnak a tagja volt, szintén erre az égi eseményre hívta fel már évszázadokkal korábban a figyelmet (Centuriák X. 72.), ami a "rettegés nagy királyának", JHVH-kozmikus Krisztusnak kellett az eljövetelét eredményezze


Nemcsak a templomosok, de Clairvaux-i Bernát is Fekete Madonna tisztelő volt. Részben Bernátnak tulajdonítható a Fekete Madonna kultuszának az elterjedése Európában:

http://www.es.hu/?view=doc;12823
Madonna
Ezt alátámasztandó jegyzik meg olykor, hogy a fekete madonnák elterjedése egybeesik Szent Bernát tevékenységével a XII. század első felében, aki maga egyrészt kulcsfigurája volt a Mária-kultusz fellendülésének, másrészt maga is hirdette, hogy a Canticorum Menyasszonya a Szűzanya, harmadrészt pedig nagy befolyással volt a templomosokra, akik a keresztesháborúkból hozott sajátos népi kereszténységgel gazdagították a kereszténység kultúráját - mely utóbbi szállal kapcsolatban olyan feltételezés is elterjedt, hogy a Fekete Szűz igazából Mária Magdolna.

Az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy a ma ismert fekete madonnák zöme a XII-XV. századból származik, és legtöbbjük, mintegy 300, Franciaországban található. Csak Puy-de-Dome megyében az alábbi településeken látható Fekete Madonna: Arconsat, Clermont-Ferrand, Gerzat, Marsat, Mayres, Orcival, Palladuc, Riom, Ronzieres, St. Gervazy, St. Nectaire, Thuret, Vassiviere. A fekete madonnák számára a hugenoták és a francia forradalmárok jelentették a legnagyobb veszélyt, több száz efféle kép vagy szobor pusztult el e két időszakban. Franciaország mellett még vagy kéttucatnyi országban vannak fekete madonnák, például a budai Mátyás-templomban a Loretói Szűzanya. Egy másik elképzelés szerint a Fekete Madonna különféle kereszténység előtti női istenek akkulturalizált, krisztianizált változata: Előképként meg szokták említeni a fájdalmas Íziszt, aki fiát, Oziriszt keresi (itt megjegyzendő, hogy arameus nyelven a "fekete" azt is jelenti, hogy bánatos, azaz "fájdalmas"), a fekete lófejű Démétert (Déméter Melaina), a görög fölművelés-, illetve termékenységistennőt, illetve római megfelelőjét, Cerest, de megemlítik a hindu Kálit is, a haragvó istennőt, akinek Európába került híveiről, a romákról is feljegyezték Sara, a fekete Szűzanya tiszteletét. Környékünkön a czestochowai Fekete Miasszonyunk a legnevezetesebb. Egy lengyel szerzetes a harmincas években elkészíttette a Matka Boska Czestochowska másolatát és kápolnát épített Missouriban tiszteletére, ám a helybéli fajgyűlölő fehér atyafiak nem tudván követni ezt az óvilági absztrakciót, számos alkalommal - olykor sikerrel - gyújtották fel Bronislaus testvér kápolnáját.


A Ciszterci Rend a saját bevallása szerint kifejezetten a Mária tiszteletre épült:

http://www.okgyk.hu/irasok/VL_mb.html
Dr. Varga Lajos váci segédpüspök
A máriabesnyői kegyszobor ikonográfiája és lelkiségtörténeti vonatkozásai
A 13. sz.-ban ugyan hatalmas kultusza volt az Oltáriszentségnek, de különösképpen a ciszterci rend nagy Mária-tisztelő volt. Szent Bernát (1090-1153) mellett Szent Anzelmnek (1033-1109) is jelentős szerepe volt a Mária-tisztelet alakításában. Az Oltáriszentség és a Mária tisztelet a Madonna ábrázolásokon is kapcsolódhatott egymáshoz.

http://www.stift-heiligenkreuz.org/Unse ... aet.0.html
UNSERE SPIRITUALITÄT
Zisterzienser sind total marianisch!
Die Spiritualität der Zisterzienser ist unverzichtbar marianisch! Trotz der Nüchternheit und Strenge, mit der die ersten Zisterzienserväter ihr Ordensideal zu verwirklichen suchten, trägt der Orden von Anfang an das Kennzeichen einer besonderen Hinwendung zu Maria. Über dem Portal der Abteikirche des Mutterklosters Cîteaux war der Spruch eingemeißelt: "Salve, sancta parens, sub qua Cistercius Ordo militat et toto tamquam sol fulget in orbe!" Das heißt: "Sei gegrüßt, heilige Gottesgebärerin, unter dir dient der Orden von Cîteaux und glänzt auf dem ganzen Erdenrund gleich der Sonne."


Es war die Zeit des Rittertums und der Frauenminne, welche auch die Marienfrömmigkeit der Mönche prägt. Die Väter sehen in Maria ihre ihnen von Christus, dem Herrn und König, geschenkte Mutter, die sie als ihre Herrin und Königin verehren. Die Zisterzienser verbreiten auch maßgeblich die Anrufung Mariens als "Unsere Liebe Frau".

Unter den großen Marienverehrern ist vor allem Bernhard von Clairvaux zu nennen, den die Nachwelt später als Doctor marianus ehren wird, ferner Guerricus von Igny, der Lieblingsjünger Bernhards.

Die Verehrung der Muttergottes war aber keine "Erfindung" der Zisterzienser, diese brachten sie vielmehr schon aus dem Reformkloster Molesme mit. Im Exordium magnum, einem Bericht über die Gründung von Cîteaux heißt es: "Da die Kirche von Molesme Maria geweiht ist, von wo am Anfang unsere Väter und Vorgänger nach dem Ort Cîteaux ausgezogen sind, bestimmen wir, dass alle unsere Kirchen und die Kirchen unserer Nachfolger für Maria gegründet und ihr geweiht werden sollen, um Himmel und Erde daran zu erinnern." Tatsächlich wurden und werden seither alle Zisterzienserkirchen dem Geheimnis der (leiblichen) Aufnahme Mariens in den Himmel geweiht. Und noch mehr: Als Bernhard das Kloster Clairvaux gründete, war es das erste, der seligen Jungfrau eine Kapelle zu weihen.

Liturgisch drückt sich die Marienverehrung der ersten Zisterzienser auch so aus, dass seit 1194 in jedem Kloster des Ordens täglich eine Messe zu Ehren der jungfräulichen Gottesmutter gefeiert wird. Dies ist bis heute so geblieben. Im Jahr 1281 erklärt das Generalkapitel als oberste Ordensinstanz Maria zur Patrona Cistercii, Patronin des Zisterzienserordens. Seit 1220 ist im zisterziensischen Messbuch für die Samstage eine Marienmesse vorgesehen.

Das Salve Regina, eine Komposition des heiligen Hermann von der Reichenau aus dem 10. Jahrhundert, wurde zunächst als Magnifikatantiphon an den vier genannten Marienfeiertagen gesungen. Seit 1218 jedoch wird dieser Gruß an die Himmelskönigin in feierlicher Weise am Schluss der abendlichen Komplet, als letztes gemeinschaftliches Gebet am Tag, gesungen. Dem heiligen Bernhard wird die Erweiterung des Salve Regina zugeschrieben. Bei seinem Einzug in den Dom von Speyr soll er in mystischer Verzückung am Schluss weitergesungen haben: "O clemens, o pia, o dulcis Virgo Maria!" So schließt das Salve Regina seither mit diesem bernhardinischen Lobruf auf die "gütige, milde und süße Jungfrau Maria!" All die genannten Bräuche werden in den Klöstern des Ordens bis heute befolgt.

Um die Marienverehrung der Zisterzienser ranken sich auch einige erbauliche Legenden. So soll die Muttergottes Abt Alberich erschienen sein und ihn um die Einführung des weißen Habits gebeten haben - als Zeichen ihrer Reinheit, an der die Mönche teilhaben sollen. Alberichs Nachfolger, Abt Stephan Harding, soll dann der Überlieferung nach das schwarze Skapulier samt Gürtel sogar persönlich von Maria empfangen haben. Vom heiligen Bernhard wird erzählt: Als er im Kloster Affligem ehrfurchtsvoll eine Marienstatue mit dem Gruß "Salve Regina!" grüßte, soll die Statue nicht nur seine Verneigung, sondern auch seinen Gruß höflich erwidert haben: "Salve Bernarde!" Bernhard wird wegen seiner Christusliebe und Marienverehrung auch oft dargestellt, wie der Gekreuzigte ihn mit Wasser aus seiner Seitenwunde labt, und Maria ihm Milch aus ihrer Brust darreicht.


Természetesen nemcsak a Templomos és a Cisterci Rendnek a fellendülését okozó titkok származtak a templomosoktól, hanem maga a Fekete Madonna tisztelet ötlete is feltehetőleg, amit Clairvaux-i Bernát is átvehetett tőlük:

http://www.worldlingo.com/ma/dewiki/de/Schwarze_Madonna
Schwarze Madonna
Eine weit verbreitete Hypothese lautet so, dass die ersten Schwarzen Madonnen in größerer Zahl möglicherweise im Rahmen der Kreuzzüge aus dem Nahen Osten nach Europa (Frankreich) gebracht worden waren. Eine wichtige Rolle soll dabei der Templerorden gespielt haben. Alle diese Schwarzen Madonnen sind vor dem 13. Jahrhundert entstanden.
--Fekete Madonna
Egy széles körben elterjedt hipotézis úgy hangzik, hogy az első, nagyobb számú Fekete Madonna a keresztes háborúk keretében a Közel-Keletről lett Európába (Franciaországba) hozva. Ebben fontos szerepet kellett játszania a Templomos Rendnek. Ezek a Fekete Madonnák mind a 13. század előtt keletkeztek.

http://www.beepworld.de/members51/thora ... empler.htm
Die Templer
In ihren besten Tagen hatten die Templer fast den ganzen Nordosten der Insel im Griff. Das Gebiet umschloß die Berge der Tramuntana mit dem berühmten Wallfahrtsort Lluc, angeblich eine Gründung der Ordensritter.
Das wird dem Besucher schon an der Pforte mitgeteilt. Gut möglich, dass die Templer den Bau des Klosters mit Geld und Personal unterstützten. Es wurde eigens für eine Schwarze Madonna errichtet, und die Templer waren glühende Marienverehrer. Aber warum ausgerechnet eine dunkelhäutige Jungfrau? Die Schwarze Madonna war keine heidnische Göttin, an der die offizielle Kirche Anstoß nehmen konnte. König Salomos Tempelritter hielten sich genau an die Bibel. Dort heißt es: Ich bin schwarz, aber gar lieblich, ihr Töchter Jerusalems, schwarz wie die Teppiche Salomos. Ich bin schwarz, denn die Sonne hat mich verbrannt. Zur Moreneta, der Schutzpatronin Mallorcas, pilgern noch heute Tausende.


Korábban már utaltam a templomosok 1114-ben történt megalakulásával kapcsolatosan a német Ordo Militiae Christi Templi Hierosolymitani (OMCTH) vezetőjére, Werner Rind úrra. A templomosok Fekete Madonna tiszteletével kapcsolatosan ismét rá tudok hivatkozni:

http://tempelritterorden.de/
Internationale Kapitel in Riccione
In der Zeit vom 20.08.2009 bis 22.08.2009 feierte das Priorat San Martino sein Internationales Kapitel in Riccione.

Die deutsch-österreichische Delegation wurde von dem General-Kommandeur der internationalen Föderation des OMCTH, Fr. Werner Rind, EMC angeführt.

Der Freitag, 21.08.2009 stand ganz im Zeichen des Besuches des Wallfahrtortes Loreto.
Dort in der Sancta Casa, dem Heiligen Haus, das aus dem Heiligen Land stammt, wird an die Menschwerdung Christi erinnert und dort eine schwarze Madonna verehrt.

Nach 700 Jahren wurde dort zum ersten Mal wieder von Templern eine Heilige Messe gefeiert. Dies war für die Templer des Priorates San Martino und die internationale Delegation eine sehr große Ehre. Außerdem war dies für das Priorat von San Martino sehr wichtig, da sich der Wallfahrtsort auf exterritorialem Gebiet des Vatikans befindet.

Die Messe wurde in der Krypta der Basilika gefeiert. Danach zogen wir in Prozession zur Sancta Casa und brachten unserer Patronin unsere Ehrerbietung dar.
--A német-osztrák delegációt az OMCTH nemzetközi szövetségének a generális-parancsnoka, Werner Rind testvér vezette.

2009.08.21-én, pénteken minden a Loreto zarándokhely meglátogatása jegyében zajlott.
Ott a szent háznak a "Sancta Casa"-ban ami a Szentföldről származik, Krisztus emberré válására lesz emlékezve és ott egy Fekete Madonnát tisztelnek.

700 év után először lett ott a templomosok részéről ismét egy szentmise megtartva. Ez egy nagyon nagy megtiszteltetés volt a templomosok Szent Márton perjelségének és a nemzetközi delegációnak. Azonkívül ez a Szent Márton perjelség számára nagyon fontos volt, a zarándokhely ott a Vatikánnak a volt területén található.

A mise a bazilika kriptájában lett megtartva. Utána felvonultunk a "Sancta Casa"-hoz, és hódolattal adóztunk a mi női pártfogónknak.--


A Fekete Madonna (Fekete Mária, Napbaöltözött Asszony, Apokaliptikus Asszony, stb.) természetesen nem azonos Jézus édesanyjával, Máriával, mint ahogy az 1999.08.11-én világra jött Immánuel se azonos az i.e. 8.02.10-én született Názáreti Jézussal:

Ézsaiás könyve
7,13 Akkor ezt mondta Ézsaiás: Halljátok meg, Dávid háza! Nem elég, hogy embereket fárasztotok, még Istenemet is fárasztjátok?
7,14 Ezért maga az Úr fog nektek jelt adni: Íme, egy fiatal nő teherben van, és fiút fog szülni, és Immánuélnak nevezik el.

Énekek éneke
1,5: Jeruzsálem leányai! Én fekete vagyok, de szép, olyan, mint Kédár sátrai és mint Salamon szőnyegei.

Jelenések könyve
12,1 Ekkor nagy jel tűnt fel az égen: egy asszony a napba öltözve, és a lába alatt a hold, a fején pedig tizenkét csillagból álló korona;
12,2 várandós volt, és vajúdva, szüléstől gyötrődve kiáltozott.
12,3 Feltűnt egy másik jel is az égen: íme, egy hatalmas tűzvörös sárkány, amelynek hét feje és tíz szarva volt, és a hét fején hét diadém;
12,4 farka magával sodorta az ég csillagainak egyharmadát, és ledobta a földre. És a sárkány odaállt a szülni készülő asszony elé, hogy amikor szül, felfalja a gyermekét.
12,5 Az asszony fiúgyermeket szült, aki vasvesszővel legeltet minden népet. A gyermek elragadtatott az Istenhez, az ő trónusához,

12,9 És levettetett a hatalmas sárkány, az ősi kígyó, akit ördögnek és Sátánnak hívnak, aki megtéveszti az egész földkerekséget; levettetett a földre, és vele együtt angyalai is levettettek.
12,10 Hallottam, hogy egy hatalmas hang megszólal a mennyben: "Most lett a mi Istenünké az üdvösség, az erő és a királyság, a hatalom pedig az ő Krisztusáé, mert levettetett testvéreink vádlója, aki a mi Istenünk színe előtt éjjel és nappal vádolta őket.

12,13 A sárkány harca a földön
Amikor látta a sárkány, hogy levettetett a földre, üldözőbe vette az asszonyt, aki a fiúgyermeket szülte;


Ha viszont Máriát a "Földanyának" tekintjük, akkor természetesen a két Mária között nincsen különbség, csak a rá ható isteni hatásban.
Az indiai mitológiának a Kali ("A fekete") istennője a halállal és az újjászületéssel van kapcsolatban.

Visszatérve Clairvaux-i Bernáthoz, a vele kapcsolatos legendák szerint a Napbaöltözött Asszony a saját emlőjéből táplálta egy-két alkalommal Bernátot ("Lactatio Bernardi")...
Néhány képzőművészeti alkotás ezzel kapcsolatosan:

Link
Kép
Lactatio des hl. Bernhard, Bilderbibel, unbekannte Quelle

Link
Kép
Gottfried Bernhard Göz: Entwurf zum Altarbild des Bernhardsaltars in der Wallfahrtskirche Birnau, 1749

Link
Kép
Premio lácteo a san Bernardo. Museo del prado

Link
Kép
The Lactation of Saint Bernard of Clairvaux 1480-1485

Kép

Kép
"Lactatio Bernardi" - Deckenfresko in der Kapelle auf der Stamser Alm (1748/1749)

Ezek a legendák arra kell utaljanak, hogy Bernát egy olyan misztikus volt, aki beavatást nyert a mariológia rejtelmeibe is, ami természetesen nem Márián keresztül történhetett, hanem feltehetőleg a templomosok jóvoltából.

Mielőtt megtörtént volna a Templomos Rend felszámolása Szép Fülöp (IV. Fülöp; 1268 - 1314) francia király által, 1306.07.22-én kiutasította az országból a zsidókat. A rákövetkező év október 13-án, pénteken, a király titkos utasítására letertóztatták a templomosokat. Feltétlenül figyelemre méltó, hogy két hétre rá, pénteken egy kifejezetten ritka égi konstelláció realizálódott a Zodiákusban, amit részben a Shem ha-Mephorash ("Isten 72 szelleme") kozmikus forrásait felépítő égitestek alkottak:

1307.10.27. 09:25 UT Péntek
Nap-Hold-Szaturnusz-Uránusz
-Neptunusz konjunkció:11,3°/11,3°/15,7°/12,6°/12,8°Skorpió; -Mars quadrat:6,9°Vízöntő
(5,9°)

A legenda szerint a templomosok kincse a lefogatásuk után Gisors várában lett elrejtve. A rend utolsó nagymesterét, Jacques de Molayt is itt tartották egy ideig fogva. Feltehetőleg semmilyen anyagi jellegű kincs nem található ebben a várban, viszont az 1999.08.11-én történt a napfogyatkozás árnyékának a középvolalában helyezkedik el a vár. Az árnyék a vártól északnyugatra érte el a francia partvidéket.

Link
Château de Gisors

Link
Kép
Gisors vára

Link
Kép
Gisors vára madártávlatból

A Templomos Rend utólagos megítélése tartalmaz pozitív és negatív aspektusokat is. Feltétlenül pozitívnak tudhatóak be az általuk felépített csodálatos katedrálisok, melyek építészeti remekművek. A negatív oldala viszont az volt, hogy gátlástalanul és bűntetlenül legyilkolhatták a másban hívőket Clairvaux-i Bernát lelkesítése ("Az új lovasság dícsérete") alapján, a pénzügyi tevékenységük eredménye pedig Európa teljes eladósodásához vezetett...
Benutzeravatar
Klaus Matefi
Administrator
 
Beiträge: 166
Registriert: So 26. Mai 2013, 06:45

von Anzeige » Mo 27. Mai 2013, 20:41

Anzeige
 

Zurück zu Shem ha-Mephorash

Wer ist online?

0 Mitglieder

cron